Orbán-közeli lesz a Tigáz

Publikálás dátuma
2017.12.19. 06:20
FOTÓ: NÉPSZAVA
Az olasz ENI teljesen kivonult Magyarországról: utolsó vagyoneleme, a kelet-magyarországi gázhálózat Orbán-közelbe, a MET-hez kerül.

Az energetikában is szintet lép a NER: a közmű az Orbán Viktorhoz közel álló, Svájcból irányított, offshore-szerű MET-en keresztül "nemzetiesedik" tovább. Tegnap a két fél bejelentette: a MET megveszi a Tigázt az olasz Enitől. Az Eni - közleménye szerint - a svájci MET Holding AG-val szerződött. A vételár titok.

Az ügylet lényegében az északkelet-magyarországi gázhálózatot foglalta magába. A Tigáz évi több mint kétmilliárd köbméter földgáz elosztásával 1094 településen körülbelül 1,2 millió fogyasztót lát el. A vezetékhálózat meghaladja a 33 ezer kilométert, ami a teljes országos hálózat 48 százaléka. Úgy tudjuk: az elmúlt évek során eladósorba került, de lelakottnak tartott hálózatért senki se akarta kifizetni még azt a mintegy 50 milliárdot se, amivel a Tigáz az Eninek tartozott és amit az olaszok a vétel alapfeltételéül támasztottak.

A lépéssel az ENI teljesen kivonul Magyarországról. Tavaly a Mol vette meg a 90-es évek óta közel kétszáz tagúvá fejlesztett Agip-kúthálózatukat. A Tigázért az 1995-ös energiaprivatizációk során az Eni még a legtöbbet fizette. Négy éve megvették "társbérlőjük", a német RWE 44 százalékát is. Az elmúlt évek során a Tigáz értéke tízmilliárdos veszteségek nyomán rohamosan zuhant. Olyannyira, hogy már-már a megszűnés határára került. Tavaly – nyilván központi döntés nyomán – az üzleti gázszolgáltatás az RWE-é lett, mintegy 1,2 millió háztartás gázellátását pedig az állami Nemzeti Közmű (NKM) vette át. A hálózat értelemszerű vevőjelöltjeként is a - Főgáz és az Égáz-Dégáz-hálózatot is megvásárló - NKM-et tartották számon. Ezért a MET-befutó némileg meglepő. (Bár a MET-közlemény nyilvános tendert említ, az eljárás valójában a kulisszák mögött zajlott az ENI tanácsadója által kiszemelt vevőjelöltekkel.)

A tíz éve nemzetközi energiakereskedelemre alapított MET Csoport Orbán Viktor rendszerének üstököse. 40 százalékos tulajdonosa a Mol. A fennmaradó hányadon különböző offshore-szerű hálózatok osztoztak, amelyek mögött rendre Mol- és kurzusközeli vállalkozók tűnnek fel. Ilyen például Orbán Viktor kötélbarátja, Garancsi István, vagy Nagy György; utóbbi nemrég kivásárolta a gázüzletben elengedhetetlennek mondott orosz kapcsolat, Ilja Trubnyikov részét is. A MET-et ma már a szintén offshore-szerű központként számon tartott svájci Zugból irányítják. A MET-ről három éve derült ki, hogy a kormány és az MVM feltűnő engedékenysége nyomán az állami cég helyett jelentős gázkereskedelmi nyereségre tehetett szert. De a csődhelyzetből kivásárolták a második legnagyobb hazai áramtermelőt, a Dunamenti Erőművet is. Noha Lakatos Benjamin, a MET Csoport vezérigazgatója szerint a lépés kiválóan illeszkedik stratégiájukba, más szakértők szerint a hazai energiaellátás két csődhelyzetű alaptagjának kivásárlása üzletieken kívüli szempontokat is sejtet. Azt se tartják véletlennek, hogy Orbán Viktor falubelije, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester-vállalkozó áttételesen épp most szerzett többségi befolyást Magyarország második legtöbb áramot termelő erőművében, a Mátraiban.

Szagtalanított közpénzből terjeszkednek
Az ügylet beleilleszkedik abba a folyamatba, mely szerint az Orbán-kormány hozzá közel állókhoz csorgat át jelentős közpénzeket, akik aztán ebből kivásárolják a Fidesz által nem kedvelt vállalkozókat – vélekedett a hírről kérdésünkre Tóth Bertalan.
Az MSZP frakcióvezetője korábban az MVM és a MET kötött bonyolult szerződésrendszert egyszerűen lopásnak és mutyinak minősítette. Szerinte így akár több mint százmilliárd közpénz is átkerülhetett a MET-be. A MET ezért beperelte, de vesztett.

Szerző

Politikai nyomás alatt

A megyei jogú városokat sakkban tartja a kormány a Modern Városok milliárdjaival, cserében elvárja az ellenzéki pártok és civilek üldözését.

A debreceni közgyűlés is megszavazhatja mai rendkívüli ülésén a Nyílt Társadalom Alapítvány támogatásával is működő helyi civileket Soros-kampányközpontnak bélyegző nyilatkozatot, s ezzel Pécs és Miskolc után a harmadik megyeszékhely is beállhat a kormánypropagandát erősítők sorába. A döntést előrevetíti, hogy a város volt polgármestere, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter Kósa Lajos tegnap a hajdúsági megyeszékhelyen kijelentette ki: amíg a Fidesz vezeti Magyarországot, nem engedi, hogy beteljesüljön a Soros-terv. A civilek ellehetetlenítéséhez hasonlóan az Orbán-kormány stratégiájába illenek a jó néhány nagyvárosban – így például Kaposváron – elfogadott, a közterületi plakátok számát jelentősen csökkentő rendeletek, amelyek az ellenzéki pártok, főleg a Jobbik vagy a Kétfarkú Kutyapárt kormányzati visszaélésekre figyelmeztető plakátkampányait akarják megakadályozni.

Az ilyen lépések miatt felmerül a kérdés: meddig tart az államtól jogilag elkülönült önkormányzatok függetlensége, mi késztet egyes településeket a kormányzati kommunikáció támogatására?

- Elvileg önkormányzati döntésekről beszélünk ezekben az esetekben – mondta megkeresésünkre Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnöke -, ám nem most fordulna elő először, hogy a kormánypárti polgármesterek ultimátumot kaptak a pártközpontból. A migránsokról szóló népszavazáskor is érezhető volt a politikai nyomásgyakorlás, de ettől az adott települések polgármesterei és testületei nem bújhatnak a kormány mögé, hivatalosan a szuverén döntésükről van szó.

A nagyvárosokat Gémesi György szerint a Modern Városok Programmal lehet sakkban tartani: noha uniós programokról van szó, a beígért fejlesztések egyértelműen politikai alapokon nyugszanak, nem véletlen, hogy Kósa Lajos személyében a nagyobbik kormánypárt egyik erős embere felügyeli a beígért milliárdok elköltését.

- Az egyes települések mellett néhány önkormányzati szövetséget is lehet befolyásolni, hiszen kormánypárti vezetőik vannak – folytatta Gémesi György, aki hozzátette: a MÖSZ éppen az ő személye miatt, értelemszerűen nem kapott ilyesfajta megkeresést. Nem úgy a MÖSZ-tag önkormányzatok. Tavasszal a fideszes vezetésű településeket ismeretlen forrásból származó levélben szólították fel, hogy lépjenek ki a szövetségből, sőt az ehhez szükséges formanyomtatványt is mellékelték számukra. - Az általam irányított Gödöllőn nehezebb fogást találni, hiszen saját bevételeinkből gazdálkodunk - tette hozzá. Mi az uniós pénzek szétosztásánál érezhetően hátrányban vagyunk, de valójában nem tudom, hogyan tudják elkölteni az EU-s forrásokat, hiszen a magyar gazdaságban nincs meg a megvalósításhoz szükséges kapacitás.

Igencsak óvatosan fogalmazott Fekete Zsolt, Salgótarján szocialista polgármestere, amikor az esetleges kormányzati nyomásgyakorlásról érdeklődtünk nála. Az MSZP-s városvezető állította, nincs összehasonlítási alapja, így nem tudja, ellenzéki volta miatt hátrányt szenved-e a nógrádi megyeszékhely, de ha egy támogatásról megegyezett eddig a kormánnyal, azt meg is kapta a város, s cserében nem kértek tőlük semmi különöset.

Schmidt Jenő, a somogyi Tab fideszes polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke úgy vélte, a közgyűléseknek nem kötelező meghozni sem az érintett alapítvány által támogatott civileket elítélő, sem a plakátokkal kapcsolatos rendeleteket. Szerinte a plakátokkal kapcsolatos kérdés a 3147 önkormányzatból nagyjából háromezret nem érint és azt is hozzátette: a települések vezetői nem jeleztek neki kormányzati nyomást, hogy a központi politikához igazítsák saját életüket, s személyesen sem tapasztalt ilyesmit. Azt azonban hozzátette, a szövetséghez tartozó kisebb városok és a falvak esetében nincs olyan projekt, mint a Modern Városok Program, ahol a kormány irányít direkt pénzeket és beruházásokat az érintett nagyvárosokba.

Vége lehet az önkormányzatoknak
Ha a Fidesz kétharmadot szerez a 2018-as választásokon, bárkivel komoly tétben fogadok arra, hogy megszüntetik az önkormányzatiságot – jelentette ki Karácsony Gergely egy tegnapi háttérbeszélgetésen. A zuglói polgármester, az MSZP és a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje szerint lehet, hogy megmaradnak a polgármesterek, de a díszpolgári címek osztogatásán kívül nem lesz rálátásuk a faluban történtekre.
A XIV. kerületi polgármester látott is olyan tervezeteket budapesti fideszeseknél, amelyek különböző, például a fővárosi önkormányzatot érintő koncepciókat tartalmaznak. Karácsony emlékeztetett arra is, hogy Tarlós István főpolgármester korábban egy interjúban arról beszélt, megszüntetik a budapesti önkormányzatokat.

Szerző

Politikai nyomás alatt

A megyei jogú városokat sakkban tartja a kormány a Modern Városok milliárdjaival, cserében elvárja az ellenzéki pártok és civilek üldözését.

A debreceni közgyűlés is megszavazhatja mai rendkívüli ülésén a Nyílt Társadalom Alapítvány támogatásával is működő helyi civileket Soros-kampányközpontnak bélyegző nyilatkozatot, s ezzel Pécs és Miskolc után a harmadik megyeszékhely is beállhat a kormánypropagandát erősítők sorába. A döntést előrevetíti, hogy a város volt polgármestere, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter Kósa Lajos tegnap a hajdúsági megyeszékhelyen kijelentette ki: amíg a Fidesz vezeti Magyarországot, nem engedi, hogy beteljesüljön a Soros-terv. A civilek ellehetetlenítéséhez hasonlóan az Orbán-kormány stratégiájába illenek a jó néhány nagyvárosban – így például Kaposváron – elfogadott, a közterületi plakátok számát jelentősen csökkentő rendeletek, amelyek az ellenzéki pártok, főleg a Jobbik vagy a Kétfarkú Kutyapárt kormányzati visszaélésekre figyelmeztető plakátkampányait akarják megakadályozni.

Az ilyen lépések miatt felmerül a kérdés: meddig tart az államtól jogilag elkülönült önkormányzatok függetlensége, mi késztet egyes településeket a kormányzati kommunikáció támogatására?

- Elvileg önkormányzati döntésekről beszélünk ezekben az esetekben – mondta megkeresésünkre Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnöke -, ám nem most fordulna elő először, hogy a kormánypárti polgármesterek ultimátumot kaptak a pártközpontból. A migránsokról szóló népszavazáskor is érezhető volt a politikai nyomásgyakorlás, de ettől az adott települések polgármesterei és testületei nem bújhatnak a kormány mögé, hivatalosan a szuverén döntésükről van szó.

A nagyvárosokat Gémesi György szerint a Modern Városok Programmal lehet sakkban tartani: noha uniós programokról van szó, a beígért fejlesztések egyértelműen politikai alapokon nyugszanak, nem véletlen, hogy Kósa Lajos személyében a nagyobbik kormánypárt egyik erős embere felügyeli a beígért milliárdok elköltését.

- Az egyes települések mellett néhány önkormányzati szövetséget is lehet befolyásolni, hiszen kormánypárti vezetőik vannak – folytatta Gémesi György, aki hozzátette: a MÖSZ éppen az ő személye miatt, értelemszerűen nem kapott ilyesfajta megkeresést. Nem úgy a MÖSZ-tag önkormányzatok. Tavasszal a fideszes vezetésű településeket ismeretlen forrásból származó levélben szólították fel, hogy lépjenek ki a szövetségből, sőt az ehhez szükséges formanyomtatványt is mellékelték számukra. - Az általam irányított Gödöllőn nehezebb fogást találni, hiszen saját bevételeinkből gazdálkodunk - tette hozzá. Mi az uniós pénzek szétosztásánál érezhetően hátrányban vagyunk, de valójában nem tudom, hogyan tudják elkölteni az EU-s forrásokat, hiszen a magyar gazdaságban nincs meg a megvalósításhoz szükséges kapacitás.

Igencsak óvatosan fogalmazott Fekete Zsolt, Salgótarján szocialista polgármestere, amikor az esetleges kormányzati nyomásgyakorlásról érdeklődtünk nála. Az MSZP-s városvezető állította, nincs összehasonlítási alapja, így nem tudja, ellenzéki volta miatt hátrányt szenved-e a nógrádi megyeszékhely, de ha egy támogatásról megegyezett eddig a kormánnyal, azt meg is kapta a város, s cserében nem kértek tőlük semmi különöset.

Schmidt Jenő, a somogyi Tab fideszes polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke úgy vélte, a közgyűléseknek nem kötelező meghozni sem az érintett alapítvány által támogatott civileket elítélő, sem a plakátokkal kapcsolatos rendeleteket. Szerinte a plakátokkal kapcsolatos kérdés a 3147 önkormányzatból nagyjából háromezret nem érint és azt is hozzátette: a települések vezetői nem jeleztek neki kormányzati nyomást, hogy a központi politikához igazítsák saját életüket, s személyesen sem tapasztalt ilyesmit. Azt azonban hozzátette, a szövetséghez tartozó kisebb városok és a falvak esetében nincs olyan projekt, mint a Modern Városok Program, ahol a kormány irányít direkt pénzeket és beruházásokat az érintett nagyvárosokba.

Vége lehet az önkormányzatoknak
Ha a Fidesz kétharmadot szerez a 2018-as választásokon, bárkivel komoly tétben fogadok arra, hogy megszüntetik az önkormányzatiságot – jelentette ki Karácsony Gergely egy tegnapi háttérbeszélgetésen. A zuglói polgármester, az MSZP és a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje szerint lehet, hogy megmaradnak a polgármesterek, de a díszpolgári címek osztogatásán kívül nem lesz rálátásuk a faluban történtekre.
A XIV. kerületi polgármester látott is olyan tervezeteket budapesti fideszeseknél, amelyek különböző, például a fővárosi önkormányzatot érintő koncepciókat tartalmaznak. Karácsony emlékeztetett arra is, hogy Tarlós István főpolgármester korábban egy interjúban arról beszélt, megszüntetik a budapesti önkormányzatokat.

Szerző