A debreceni közgyűlés is megszavazhatja mai rendkívüli ülésén a Nyílt Társadalom Alapítvány támogatásával is működő helyi civileket Soros-kampányközpontnak bélyegző nyilatkozatot, s ezzel Pécs és Miskolc után a harmadik megyeszékhely is beállhat a kormánypropagandát erősítők sorába. A döntést előrevetíti, hogy a város volt polgármestere, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter Kósa Lajos tegnap a hajdúsági megyeszékhelyen kijelentette ki: amíg a Fidesz vezeti Magyarországot, nem engedi, hogy beteljesüljön a Soros-terv. A civilek ellehetetlenítéséhez hasonlóan az Orbán-kormány stratégiájába illenek a jó néhány nagyvárosban – így például Kaposváron – elfogadott, a közterületi plakátok számát jelentősen csökkentő rendeletek, amelyek az ellenzéki pártok, főleg a Jobbik vagy a Kétfarkú Kutyapárt kormányzati visszaélésekre figyelmeztető plakátkampányait akarják megakadályozni.
Az ilyen lépések miatt felmerül a kérdés: meddig tart az államtól jogilag elkülönült önkormányzatok függetlensége, mi késztet egyes településeket a kormányzati kommunikáció támogatására?
- Elvileg önkormányzati döntésekről beszélünk ezekben az esetekben – mondta megkeresésünkre Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnöke -, ám nem most fordulna elő először, hogy a kormánypárti polgármesterek ultimátumot kaptak a pártközpontból. A migránsokról szóló népszavazáskor is érezhető volt a politikai nyomásgyakorlás, de ettől az adott települések polgármesterei és testületei nem bújhatnak a kormány mögé, hivatalosan a szuverén döntésükről van szó.
A nagyvárosokat Gémesi György szerint a Modern Városok Programmal lehet sakkban tartani: noha uniós programokról van szó, a beígért fejlesztések egyértelműen politikai alapokon nyugszanak, nem véletlen, hogy Kósa Lajos személyében a nagyobbik kormánypárt egyik erős embere felügyeli a beígért milliárdok elköltését.
- Az egyes települések mellett néhány önkormányzati szövetséget is lehet befolyásolni, hiszen kormánypárti vezetőik vannak – folytatta Gémesi György, aki hozzátette: a MÖSZ éppen az ő személye miatt, értelemszerűen nem kapott ilyesfajta megkeresést. Nem úgy a MÖSZ-tag önkormányzatok. Tavasszal a fideszes vezetésű településeket ismeretlen forrásból származó levélben szólították fel, hogy lépjenek ki a szövetségből, sőt az ehhez szükséges formanyomtatványt is mellékelték számukra. - Az általam irányított Gödöllőn nehezebb fogást találni, hiszen saját bevételeinkből gazdálkodunk - tette hozzá. Mi az uniós pénzek szétosztásánál érezhetően hátrányban vagyunk, de valójában nem tudom, hogyan tudják elkölteni az EU-s forrásokat, hiszen a magyar gazdaságban nincs meg a megvalósításhoz szükséges kapacitás.
Igencsak óvatosan fogalmazott Fekete Zsolt, Salgótarján szocialista polgármestere, amikor az esetleges kormányzati nyomásgyakorlásról érdeklődtünk nála. Az MSZP-s városvezető állította, nincs összehasonlítási alapja, így nem tudja, ellenzéki volta miatt hátrányt szenved-e a nógrádi megyeszékhely, de ha egy támogatásról megegyezett eddig a kormánnyal, azt meg is kapta a város, s cserében nem kértek tőlük semmi különöset.
Schmidt Jenő, a somogyi Tab fideszes polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke úgy vélte, a közgyűléseknek nem kötelező meghozni sem az érintett alapítvány által támogatott civileket elítélő, sem a plakátokkal kapcsolatos rendeleteket. Szerinte a plakátokkal kapcsolatos kérdés a 3147 önkormányzatból nagyjából háromezret nem érint és azt is hozzátette: a települések vezetői nem jeleztek neki kormányzati nyomást, hogy a központi politikához igazítsák saját életüket, s személyesen sem tapasztalt ilyesmit. Azt azonban hozzátette, a szövetséghez tartozó kisebb városok és a falvak esetében nincs olyan projekt, mint a Modern Városok Program, ahol a kormány irányít direkt pénzeket és beruházásokat az érintett nagyvárosokba.
