Vizsgálatok, eredmények, kudarcok

Mostanában sorozatban hozzák nyilvánosságra a legutóbbi nemzetközi PISA-felmérés adatait. Az olvasás és szövegértés kérdéseit illetően is az derül ki, hogy a magyar oktatás nem igazán jól szerepel. Máris hallom, ha az eredmények nem a győzelemről tanúskodnak, a minisztérium azt mondja, "ez nem is olyan vizsgálat, nem kell komolyan venni!" Ennyit - szövegértés gyanánt - még tanult a minisztérium Karinthytól.

Abban egyet kell érteni: a PISA olyan nemzetközi vizsgálat, amelyben a résztvevő országok elismerik a felmérés filozófiáját, hogy tudniillik nem azt nézik, jól felelünk, vagy rosszul, a PISA teszt azt vizsgálja, hogy az iskolában, vagy a máshol szerzett tudást miképp alkalmazzák a tanulók. Ez megegyezés született. Ha elfogadjuk a játékszabályokat, a gólokat is tudomásul kell venni. Romlott az eredményünk a nemzetközi mezőnyben, miközben néhány ország előre szaladt, mert odafigyelt az oktatásügyre.

Máshonnan is nézhetjük. Az tagadhatatlan, hogy a betű világa a globális folyamatokban válságban van, szívesebben hallgatunk rádiót, mint olvasunk újságot, szívesebben ámulunk vagy dühöngünk egy plakát láttán, semmint nyilatkozatokat olvasnánk. Az internetes kultúra más típusú olvasást kíván. Újra kell gondolni ezt az emberi képességet, válaszolnunk kell e kihívásra, hogy ez más olvasás-e, mint a mikor a nagymamám könyvet vásárolt unokájának, s én belefeledkeztem a történetbe.

A szövegértéssel kapcsolatban is nemzetközileg ismert társadalmi probléma vázolható fel. Világszerte felismerte a szakma, hogy a különböző társadalmi csoportok – ehhez még nem is kell bevándorlónak leni – különböző nyelveket használnak, e nyelvek átjárása nehezebb, mint korábban, mert jobban szétszakadt a társadalom. Van egy művelt köznyelv, amit mi is, és az intelligens politikai pártok is beszélnek, de azt már a kutya se érti, ám a "hello röfit" hamarabb megérti a társadalom. De mondhattam volna külföldi példát is.

Az iskola világszerte válságban van, nehezen találja a válaszokat. De vannak államok, társadalmak, amelyek odafigyelnek, megpróbálnak segíteni, alkalmazkodni a társadalom kulturális tagoltságához, s hidakat építenek. Félreértés ne essék, nem a hoffmanni – sehová sem vezető "híd-programra" gondolok. Sajnos a mi államunk mindkét kérdést (a "betű kultúrájának átalakulását", illetve a "több kultúra szót értését egy nemzeten belül") elhanyagolhatónak tartja.

Ezt mondtam a minap is a problémamegoldás és együttműködés kompetenciáit illetően tapasztalható nemzetközi kudarc elemzésekor: az erőteljesen sulykolt állami ideológia becsorog az iskolába, amely azonban nincs felkészülve az ehhez hasonló nagy "földrengésekre". E fent említett két követelmény kudarca eredményezte, hogy - kis túlzással - a diákok és tanárok lassító sztrájkkal válaszolnak a kormány különböző, az alkalmazkodást képtelenné tevő nyomására. A magyarországi, közép-európai pedagógiai kultúra e képességfejlesztési kihívásokra hagyományosan amúgy sem keresett, de nem is talált jó válaszokat. Valami megindult a 70-es évek végétől a 90- es évek közepén át az ezredfordulóig, s akkor jött a jobboldali-konzervatív fordulat, a pedagógiai "ellenforradalom", amely ezeket a képességeket hivatalból lekicsinyelte.

Nem is kell megérteni a kormányzati szövegeket sem, elég, ha csak úgy csinálunk. A diák is bólogat, mintha megértené, visszaböfögi a leckét. Sok hazai vizsgálat igazolta – a példa Nahalka Istváné -, hogy ha a diák jól válaszol - a Föld gömbölyű -, ötöst kap, de ha le kell rajzolni, ahány gyerek, annyiféle változatot rajzol, mert közben, a háttérben, már azt is hallja, hogy talán nem is gömbölyű, ez is csak a „komcsik” találmánya.

Az "ős patkány" a "meg nem gondolt gondolat" mondom éppen József Attila halálának kerek évfordulóján. Erre látom visszavezethetőnek az iskola krízisét is: a meg nem gondolt gondolat euforikus diadalmenetével magyarázom.

Az eredmények görbéje – akárhogy is nézzük - lefelé tart. Egyelőre megállíthatatlanul, pedig Arturo Uit kellene megállítani. Nem tudom szebben mondani (bár lehet, hogy e hivatkozással ma már előidézhetek szövegértési problémát a mai olvasóknak). Bizonyos oktatáspolitikusok kész törvénytervezettel várják a csodát, abban reménykednek, hogy az új – demokratikus - kormány első intézkedései ezzel kapcsolatosak lesznek majd. Egy tanulmányutamon, még a nyolcvanas években, egy aprófalvas vidéken élő bölcs parasztember az iskolakörzetesítésről keserűen azt mondta nekem: az özönvizet nem lehet visszaszivattyúzni…

Igaza van. Újra kell építeni a pedagógusok gondolkodásmódját.

Szerző
2017.12.20 07:01

A bérekről is megállapodott a Suzuki a dolgozókkal - 18%-os emelés jön

Publikálás dátuma
2019.02.22 19:41
Ellenzéki demonstráció az esztergomi Suzukinál
Fotó: Vajda József
A felek a pénteki tárgyalások eredményeként az Üzemi Tanács által javasolt minden pontban – 2019-es bérek, éves bónusz, béren kívüli juttatások – végleges megállapodásra jutottak.
Minden pontban megegyezett egymással a vállalat és az Üzemi Tanács - olvasható a Magyar Suzuki Zrt. szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. Mint írják, a december óta tartó tárgyalások alapját az Üzemi Tanács által benyújtott javaslat képezte, amely a bérfejlesztésre és a dolgozók általános elégedettségéhez hozzájáruló béren kívüli juttatásokra vonatkozott.

"Az Üzemi Tanáccsal folytatott eredményes egyeztetéseknek köszönhetően, a 2019. évi bérfejlesztésről szóló végleges megállapodás szerint
az alapbéremelés mértéke átlagosan 18 százalék a direkt dolgozók esetében. A múlt évben a direkt dolgozók átlagos alapbéremelése 12,5 százalék volt.
Így tehát a vállalat 2018-ban és 2019-ben együttesen több mint 30%-os bérfejlesztést hajtott végre a fizikai dolgozók körében" - áll a közleményben. A cég bejelentése alapján az újonnan megszületett megállapodáson felül a Magyar Suzuki további juttatásokat biztosít dolgozói számára, mint például a jelenléti pótlék, fix műszakpótlék, üzemi meleg étkezés, ingyenes buszjárat, temetési és házasságkötési támogatás, gyermekszületési támogatás és törzsgárda jutalom.

Tartja a szintet a Mol

Publikálás dátuma
2019.02.22 18:49

Fotó: Népszava
Tartja rekordközeli nyereségét Magyarország legnagyobb vállalatcsoportja, a Mol.
A 2017-eshez képest hajszálnyi csökkenést mutató, 301 milliárdos, nemzetközi számviteli elvek szerint számolt nettó nyereséggel zárta a tavalyi évet a Mol – derül ki Magyarország legnagyobb társaságcsoportja tegnap közzétett előzetes adataiból. Ez még így is a harmadik legmagasabb eredmény az olajcég szűk harminc éves történelmében. Az árbevétel negyednyi emelkedést mutatva - öt éve először - ismét 5 ezermilliárd forint fölé került. A tőzsde és a társaság által is kiemelten kezelt, „újbeszerzési árakkal becsült, tiszta”, különböző leírások előtti, úgynevezett EBITDA-eredmény 728 milliárd forintra jött ki, ami 8 százalékos ugrás tavalyhoz képest. Ez az érték adataink szerint rekord, bár dollárban számítva álltak ennél magasabban is. Eme, átszámítva 2,69 milliárd dolláros nyereség jelentősen meghaladja az év során felfelé módosított, 2,4 milliárdos célt és az elemzői várakozásokat. (Tavalyelőtt az év közben szintén felfelé húzott, 2,3 milliárd dolláros célhoz képest tevékenységük 2,45 milliárdos hasznot hajtott.) Idén viszont ezen a soron ismét kevesebb, 2,3 milliárd nyereséggel terveznek – derült ki Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató kommentárjából. A nyereségadat az utolsó tavalyi negyedévben az azt megelőző év hasonló időszakához képest még ennél is nagyobb mértékben emelkedett, az üzleti eredmény ugyanakkor közel harmadával visszaesett. Az elemzők mindazonáltal idén a tavaly majdnem kétszeresére emelt, közel százmilliárdos osztaléknál is többre számítanak. A számokat leginkább továbbra is a kutatás-termelés hozta, közel 50 százalékkal 1,27 milliárdra emelkedő nyereségével. A kitermelés némi emelkedést mutatva napi 111 ezer hordó kőolajnak felelt meg, kiemelve az Északi-tenger brit területén lévő Catcher-mező teljesítményét. Míg a finomítás-kereskedelem egymilliárdos nyeresége 16 százalékos csökkenést, addig a „fogyasztói szolgáltatások” 423 millió dolláros nyeresége 18 százalékos bővülést mutat. A központi gázvezeték-üzemeltetés 2017-nél szintén szerényebb, 200 millió dollár alatti nyereséget hozott. A tőzsdei befektetők a piac átlagos emelkedéséhez képest a számokat kedvezőtlenül fogadták, így a részvényérték közel 1 százalékot esett.

A Corvinus-alapítványé lesz az állami osztalék

Az utóbbi napok kapcsolódó eseményei, hogy a csoport legnagyobb tulajdonosa, a magyar állam 25 százalékos hányadából 10 százalékot hamarosan átad a Budapesti Corvinus Egyetem működtetésére alakuló Macenas Universitatis Corvini Alapítánynak, amely részére a teljes, rá eső osztalékról is lemond. A csoport legfontosabb döntéseit a megszűnő ügyvezető testület helyett mostantól a Hernádi Zsoltból, Molnár József vezérigazgatóból és Világi Oszkár ügyvezetőből álló vezető tisztségviselők bizottsága hozza. A horvát kormány az EU-szabályoknak való megfelelés érdekében törölte a sokat vitatott, Mol-irányította INA nevű energiatárságuk alapszabályának az ottani állam kivételezett helyzetét biztosító pontjait. Ugyanakkor a jelentős részvényadásvételek továbbra is Zágráb engedélyéhez kötöttek. Bár Hernádi Zsoltot az őt korrupcióval vádoló horvát ügyészség kérésére az Interpol úgymond már negyed éve visszahelyezte nemzetközi körözési listájára, a Mol első emberének arcképe máig sem tűnt fel a nyilvános adatbázisban.