Kronos - A határtalan vonósnégyes

Publikálás dátuma
2017.12.20. 06:47
Fotó: Stanford University/Jay Blakesberg

David Harrington hegedűművész és együttese, a San Franciscóban működő – világszerte koncertező – Kronos Quartet az elmúlt bő négy évtizedben megváltoztatta a vonósnégyesről, mint hagyományos kamarazenei műfajról alkotott képünket. Bizonyították, hogy két hegedűn, brácsán és csellón nemcsak bécsi klasszikus, romantikus és korai XX. századi alkotásokat, hanem kortárszenét – s azon belül a legkülönfélébb stílusokhoz tartozó műveket – lehet professzionálisan, élvezhetően eljátszani. Nem túlzás, hogy a Kronos önálló fejezetet nyitott a modern zene történetében, hiszen Harrington és társai – John Sherba (második hegedű), Hank Dutt (brácsa) és Sunny Yang (cselló) – hatalmas repertoár birtokosai, s ebből több mint 900 eredeti kompozíciót és átiratot kifejezetten az ő felkérésükre alkottak meg napjaink zeneszerzői. Joggal mondogatja Harrington az interjúkban: „fontos törekvésünk, hogy ne öregedjünk bele a muzsikába. Az újabb és újabb darabok friss élményeket keltenek, s minél idősebbek leszünk, zeneileg annál fiatalabbak akarunk lenni.”

A lassan búcsúzó év egyik legérdekesebb – bár magukhoz képest kifejezetten konzervatív – lemezét a Kronos vokális szólistákkal hozta létre, s a címe mindössze ez: Folk Songs. A projekt előzményei 2014-ig nyúlnak vissza, amikor a kortárszenében és a world music területén is jelentős eredményeket felmutató Nonesuch kiadó Londonban és New Yorkban ünnepelte ötvenedik születésnapját. Magától értetődő volt, hogy az ünnepi koncertsorozatból nem maradhatott ki a Nonesuch számára 47 (!) albumot létrehozó Kronos Quartet. A közreműködő énekes/dalszerzők a kiadó szólistaként is nemzetközi hírű (itthon sajnos alig ismert) művészei, akik közül Olivia Chaney és Rhiannon Giddens klasszikus iskolázottságú, Sam Amidon minőségi crossovert játszik, Natalie Merchant pedig a rockvilágból jött: egykor a 10.000 Maniacs frontembere volt. Az angolszász kultúrkör legváltozatosabb forrásvidékeiről származó „népdalok” valójában inkább megzenésített versek; gazdag és elgondolkodtató szöveggel, miközben a zene etnikus gyökere sem vitatható, és az album sorra nyeri a szakmai díjakat.

Az örökifjú Kronos rendkívüli nyitottságát, aktivitását mutatja, hogy 2018 januárjában, a Sundance Filmfesztiválon mutatják be az Oscar-jelölt rendező, Sam Green róluk szóló dokumentumfilmjét, amihez – a némafilmek világát sajátos multimédia-performansszal ötvözve – élőben muzsikálnak majd. Február 16-án pedig a legendás Laurie Andersonnal közös projektjük, a 2012-es Sandy hurrikán által inspirált, koncertteremben már hatalmas sikerrel bemutatott projektük, a Landfall jelenik meg lemezen, a Nonesuch gondozásában.

Világzene Kronos módra
A Kronos Quartet a közelmúltban egy másik új, fontos world music-lemeznek is közreműködője volt. A mali blues-nak is nevezett nyugat-afrikai világzenei áramlat egyik leghitelesebb képviselőjével, a Trio Da Kalival vették fel a Ladilikan című albumot, amely már a második kirándulásuk erre a sivatagi területre. 2003-ban Rokia Traoré Bowmboï című lemezén még csak két számban játszottak; most az egész lemezen pompásan illesztik össze az európai vonósokat az autentikus afrikai instrumentumokkal (balafon, ngoni) és Hawa Kassé Mady Diabate lenyűgözően eredeti énekhangjával. Az album talán leginkább felemelő mozzanata Mahalia Jackson spirituálé-klasszikusa, a God Shall Wipe All Tears Away újraértelmezése.

Szerző

Zrínyi drága emlékezete

Publikálás dátuma
2017.12.20. 06:46

Újabb százmilliók az eddig elköltött félmilliárd után Szigetvárra és a Zrínyi Miklósra való emlékezésre.
Fotó: Robert Harding/Marco Brivio

Fotó: Robert Harding/Marco Brivio

Csaknem 216 millió forintot szán a kormány arra, hogy ne felejtsük el Zrínyi Miklóst, a XVI. század magyar történelmet és a magyar hősiességet. Az összegből 2018-ban rendezvényeket, kutatási programot és kiadványokat támogatnak 65,9 millió forinttal, Szigetváron pedig létrehozzák a Magyar Hősiesség Emlékmúzeumát, amire 150 millió forintot adnak. Utóbbit a múzeum tervezésére a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) kapja. Ezen kívül a kormányhatározat szerint még idén 192 millió forintnyi forrást biztosítanak a szigetvári Páduai Szent Antal-templom felújítására.

2016-ban egyszer már költött a kormány közel 500 millió forintot a Zrínyi emlékévre, ekkor volt ugyanis Zrínyi Miklós kirohanásának 450. évfordulója. Az emlékbizottság elnöke Hóvári János volt, a MANK mostani vezetője.

A MANK az Orbán-kormány kultúratámogatási rendszerének része, elsődleges feladata, hogy alkotóművészeknek szolgáltat. Vezetője, Hóvári János, a történelemtudományok kandidátusa, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, aki volt izraeli, kuvaiti és ankarai nagykövet és globális ügyekért felelős helyettes államtitkár is. Megkeresésünkre a szervezet közölte, hogy az emlékév után merült fel, hogy Szigetvár szerepét a magyar emlékezetpolitikában “a 21. századi kihívásoknak megfelelően át kell gondolni”, ami a magyar nemzeti tudat erősítése és Szigetvár turisztikai vonzerejének növelése miatt fontos. Ebben az emlékév miatt kapnak végrehajtói szerepet. Közölték azt is, hogy a múzeum tervezésében együttműködnek az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjával és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel. A tervezési két évig tart, az építkezés 2020-ban indulhat, a múzeum 2021-ben nyithat, de a helyszínt még nem tudják.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumát (EMMI) is megkerestük, hogy pontosan milyen rendezvényekre, kutatási programra és kiadványra lesz pénz. Az EMMI szerint a Zrínyiek szellemi örökségének ápolásában Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című művének fontos a szerepe. Ennek horvát változata nem egyszerű fordítás, Zrínyi Péter helyenként átírta bátyja eposzát, így szükség van kritikai kiadásra. Az 1566-os év kutatásában részt vesz az MTA, magyar egyetemek és horvát kutatók is. A rendezvények között pedig 2018-ban szerepelnek a szigetvári Zrínyi-napok.

908 millió Forint
500 millió - 2016-os Zrínyi-emlékév
150 millió - Magyar Hősiesség Emlékmúzeum
66 millió - kiadványok, kutatások
192 millió - szigetvári templom felújítása

Jövőre folytatódnak az ásatások is a szigetvár-turbéki Szőlőhegyen, ahol már ez emlékévet megelőzően zajlott a török állam által is támogatott régészeti feltárás. Ennek során megtalálták Szulejmán sírhelyét és egy oszmán kori település maradványait. Az EMMI közölte, hogy a török kormány 2013 óta támogatta a régészeti kutatásokat, ezen részt vettek török egyetemisták is, de a kutatás költségeinek nagy részét az MTA és a minisztérium biztosítja. A feltárást egy nyáron megjelent kormányhatározat szerint szintén a MANK koordinálja és a kormány 145 milliót szán rá. A MANK közölte, hogy a projektben a cég a kormányzati ráfordítások kezelője, az ásatásban partnereik a Pécsi Tudományegyetem és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja.

Szintén Szigetvárhoz kapcsoló beruházás a szigetvári vár felújítása. Ez 2016-ban meg is kezdődött, de akkor csak a legszükségesebb munkákat végezték el és az emlékév ehhez kapcsolódó nagy durranása, Recep Tayyip Erdogan török elnök látogatása nem jött össze. Akkori hírek szerint a török állam támogatta volna a váron belüli dzsámi csonka minaretjének visszaépítését is (nem vallási épületként, hanem turisztikai céllal), állítólag már a tervek is kész voltak, de L. Simon László kijelentette, a magyar kormány nem járul hozzá muszlim szakrális hely kialakításához. A Miniszterelnökség lapunkkal közölte, hogy a Szigetvári-vár a Nemzeti Várprogram keretében EU-s forrásból összesen 889 millió támogatást kapott, átadását 2020 júniusára tervezik. Megkérdeztük, tervezik-e visszaépíteni a csonka minaretet. Azt a választ kaptuk, hogy a fejlesztés a vár kazamata részére koncentrál, itt kávézó, interaktív kiállítás lesz. A korábbi dzsámi pedig jelenleg nem fejlesztési terület.

Milliárdos ingatlanvagyon és együttműködés az MMA-val

A szocialista művészettámogatási rendszer részeként 1968-ban jött létre a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja (Művészeti Alap), amely jogvédelmet és anyagi juttatásokat biztosított művészeknek. 1992-ben a Művészeti Alap vagyonát egyben tartva létrejött a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány, amelyet 2011-ben az Orbán-kormány megszüntetett és létrehozta a MANK Nonprofit Kft-t. Az L. Simon László közeli állami céghez került a Közalapítvány hétmilliárd forintos ingatlanvagyona. A MANK jelenlegi vezetője Hóvári János, aki arról is emlékezetes, hogy 2015-ben ő próbálta elhajtani a tüntetőket Orbán Viktor születésnapi szentmiséjének Hermina úti helyszínéről. Ő Hornyák Tibort váltotta a poszton, aki az Erzsébet-táborok szervezőjeként azzal került be a hírekbe nyáron, hogy luxusvillát bérel a Balatonnál és a MANK-tól is kap pénzt.

A MANK tulajdonosa az EMMI. Fenntart alkotóházakat, művésztelepeket és a szentendrei MANK Galériát. Vannak ösztöndíjai, ezt az állam 2018-ban 68,2 millió, 2019-ben 208,1 millió forinttal támogatja. Együttműködik a Magyar Művészeti Akadémiával (MMA), pl. az MMA biztosítja a Pesti Vigadót és a Műcsarnokot a MANK rendezvényei számára, a MANK pedig az MMA rendelkezésére bocsátja a szigligeti és a zsennyei alkotóházakat.

Tenki Rékát beválasztották a "filmcsillagok" közé

Publikálás dátuma
2017.12.19. 11:51
Az Ajtó című film forgatásán (2012) forrás: Tenki Réka/Facebook
Európa tíz legígéretesebb színésztehetsége között mutatkozhat be a nemzetközi filmszakmának Tenki Réka a jövő évi Berlinalén. A magyar filmszínésznő bekerülhet a nemzetközi filmes áramlatokba.

A fiatal színésznőt a filmpromóciós szervezeteket tömörítő European Film Promotion választotta be a Shooting Stars programba - közölte a Magyar Nemzeti Filmalap az MTI-vel.

Tenki Réka személyében csaknem tíz év után lesz újra magyar résztvevője a Shooting Stars programnak. A legifjabb "filmcsillagokat" immár 21. alkalommal mutatják be a berlini filmfesztiválon. 

A debreceni születésű Tenki Réka 2008-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, játszott a Katona József Színházban, a Nemzeti Színházban, 2016 óta az Örkény Színház társulatának tagja. A Pécsi Országos Színházi Találkozón a legjobb 30 év alatti színésznőnek járó díjat nyerte 2009-ben, Junior Prima díjas művész.

A moziban Gigor Attila A nyomozó című filmjében tűnt fel, játszott Orosz Dénes Poligamyjában, Szabó István Az ajtó című filmjében, Török Ferenc Isztambul és Pálfi György Szabadesés című alkotásában is láthatta a közönség. Pszichológusnőt alakított Enyedi Ildikó Arany Medve-díjas, Testről és lélekről című filmjében. Első mozifilmes főszerepében Gárdos Éva Budapest noir-feldolgozásában Gordon Zsigmond szerelmét, a vakmerő fotóriportert alakította (a könyvet Kondor Vilmos írta). 

A "showbiznisz bibliájaként" elkönyvelt amerikai magazin, a Variety szerkesztősége 2017-ben beválasztotta a Ten Europeans to Watch, azaz a tíz figyelemre méltó európai filmes közé. Az 1998-ban életre hívott Shooting Stars program Daniel Craig, Rachel Weisz, Daniel Brühl, Alicia Vikander, Matthias Schoenaerts, Carey Mulligan, Cécile de France, Anamaria Marinca és Ludivine Sagnier pályafutásának is jelentős állomása volt.

Magyarországról többek között Oroszlán Szonja, Ónodi Eszter, Gryllus Dorka, Hámori Gabriella, Nagy Zsolt, legutóbb 2009-ben pedig Tóth Orsi kapott meghívást a rangos berlini programra.

Szerző