Fotó: Robert Harding/Marco Brivio
Csaknem 216 millió forintot szán a kormány arra, hogy ne felejtsük el Zrínyi Miklóst, a XVI. század magyar történelmet és a magyar hősiességet. Az összegből 2018-ban rendezvényeket, kutatási programot és kiadványokat támogatnak 65,9 millió forinttal, Szigetváron pedig létrehozzák a Magyar Hősiesség Emlékmúzeumát, amire 150 millió forintot adnak. Utóbbit a múzeum tervezésére a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) kapja. Ezen kívül a kormányhatározat szerint még idén 192 millió forintnyi forrást biztosítanak a szigetvári Páduai Szent Antal-templom felújítására.
2016-ban egyszer már költött a kormány közel 500 millió forintot a Zrínyi emlékévre, ekkor volt ugyanis Zrínyi Miklós kirohanásának 450. évfordulója. Az emlékbizottság elnöke Hóvári János volt, a MANK mostani vezetője.
A MANK az Orbán-kormány kultúratámogatási rendszerének része, elsődleges feladata, hogy alkotóművészeknek szolgáltat. Vezetője, Hóvári János, a történelemtudományok kandidátusa, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, aki volt izraeli, kuvaiti és ankarai nagykövet és globális ügyekért felelős helyettes államtitkár is. Megkeresésünkre a szervezet közölte, hogy az emlékév után merült fel, hogy Szigetvár szerepét a magyar emlékezetpolitikában “a 21. századi kihívásoknak megfelelően át kell gondolni”, ami a magyar nemzeti tudat erősítése és Szigetvár turisztikai vonzerejének növelése miatt fontos. Ebben az emlékév miatt kapnak végrehajtói szerepet. Közölték azt is, hogy a múzeum tervezésében együttműködnek az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjával és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel. A tervezési két évig tart, az építkezés 2020-ban indulhat, a múzeum 2021-ben nyithat, de a helyszínt még nem tudják.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumát (EMMI) is megkerestük, hogy pontosan milyen rendezvényekre, kutatási programra és kiadványra lesz pénz. Az EMMI szerint a Zrínyiek szellemi örökségének ápolásában Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című művének fontos a szerepe. Ennek horvát változata nem egyszerű fordítás, Zrínyi Péter helyenként átírta bátyja eposzát, így szükség van kritikai kiadásra. Az 1566-os év kutatásában részt vesz az MTA, magyar egyetemek és horvát kutatók is. A rendezvények között pedig 2018-ban szerepelnek a szigetvári Zrínyi-napok.
500 millió - 2016-os Zrínyi-emlékév
150 millió - Magyar Hősiesség Emlékmúzeum
66 millió - kiadványok, kutatások
192 millió - szigetvári templom felújítása
Jövőre folytatódnak az ásatások is a szigetvár-turbéki Szőlőhegyen, ahol már ez emlékévet megelőzően zajlott a török állam által is támogatott régészeti feltárás. Ennek során megtalálták Szulejmán sírhelyét és egy oszmán kori település maradványait. Az EMMI közölte, hogy a török kormány 2013 óta támogatta a régészeti kutatásokat, ezen részt vettek török egyetemisták is, de a kutatás költségeinek nagy részét az MTA és a minisztérium biztosítja. A feltárást egy nyáron megjelent kormányhatározat szerint szintén a MANK koordinálja és a kormány 145 milliót szán rá. A MANK közölte, hogy a projektben a cég a kormányzati ráfordítások kezelője, az ásatásban partnereik a Pécsi Tudományegyetem és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja.
Szintén Szigetvárhoz kapcsoló beruházás a szigetvári vár felújítása. Ez 2016-ban meg is kezdődött, de akkor csak a legszükségesebb munkákat végezték el és az emlékév ehhez kapcsolódó nagy durranása, Recep Tayyip Erdogan török elnök látogatása nem jött össze. Akkori hírek szerint a török állam támogatta volna a váron belüli dzsámi csonka minaretjének visszaépítését is (nem vallási épületként, hanem turisztikai céllal), állítólag már a tervek is kész voltak, de L. Simon László kijelentette, a magyar kormány nem járul hozzá muszlim szakrális hely kialakításához. A Miniszterelnökség lapunkkal közölte, hogy a Szigetvári-vár a Nemzeti Várprogram keretében EU-s forrásból összesen 889 millió támogatást kapott, átadását 2020 júniusára tervezik. Megkérdeztük, tervezik-e visszaépíteni a csonka minaretet. Azt a választ kaptuk, hogy a fejlesztés a vár kazamata részére koncentrál, itt kávézó, interaktív kiállítás lesz. A korábbi dzsámi pedig jelenleg nem fejlesztési terület.
Milliárdos ingatlanvagyon és együttműködés az MMA-val
A szocialista művészettámogatási rendszer részeként 1968-ban jött létre a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja (Művészeti Alap), amely jogvédelmet és anyagi juttatásokat biztosított művészeknek. 1992-ben a Művészeti Alap vagyonát egyben tartva létrejött a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány, amelyet 2011-ben az Orbán-kormány megszüntetett és létrehozta a MANK Nonprofit Kft-t. Az L. Simon László közeli állami céghez került a Közalapítvány hétmilliárd forintos ingatlanvagyona. A MANK jelenlegi vezetője Hóvári János, aki arról is emlékezetes, hogy 2015-ben ő próbálta elhajtani a tüntetőket Orbán Viktor születésnapi szentmiséjének Hermina úti helyszínéről. Ő Hornyák Tibort váltotta a poszton, aki az Erzsébet-táborok szervezőjeként azzal került be a hírekbe nyáron, hogy luxusvillát bérel a Balatonnál és a MANK-tól is kap pénzt.
A MANK tulajdonosa az EMMI. Fenntart alkotóházakat, művésztelepeket és a szentendrei MANK Galériát. Vannak ösztöndíjai, ezt az állam 2018-ban 68,2 millió, 2019-ben 208,1 millió forinttal támogatja. Együttműködik a Magyar Művészeti Akadémiával (MMA), pl. az MMA biztosítja a Pesti Vigadót és a Műcsarnokot a MANK rendezvényei számára, a MANK pedig az MMA rendelkezésére bocsátja a szigligeti és a zsennyei alkotóházakat.