Minden út Kósához vezet

Publikálás dátuma
2017.12.20 06:02
ISKOLATÁRSAK - A Kossuth gyakorló gimnázium és a közös emlékek összekötik őket
Fotó: /
Régi munkatársak és iskolatársak sorakoznak Kósa Lajos feleségének nagy értékű, de potom pénzért megvett vállalkozása körül.

Újabb és újabb Kósához vezető szálak fejlenek fel az idén tavasszal ajándékáron a tárca nélküli miniszter feleségéhez került cég, a Tócó-Pece Üzletviteli Tanácsadó Kft. történetében. Mára például az derült ki, hogy a cég előző ügyvezetője, Tóth Andrea, Kósa Lajos kabinetfőnöke volt, ahogy a cég körül úgyszólván minden nyom Debrecenbe, Kósa Lajos környezetébe vezet vissza. Lapunk tegnap derítette ki, hogy Kósa felesége, Porkoláb Gyöngyike tavaly márciusban mindössze 6 millió forintért vette meg Fiák István, iskola-és munkaerő szövetkezetekben érdekelt lobbistától a néhány hónappal korábban még 139 millió forintos vagyonnal rendelkező céget úgy, hogy Kósa előtte és utána is sorra nyújtotta be az iskolaszövetkezeti szektorra, illetve a nyugdíjas munkaerő-szövetkezetre vonatkozó törvényjavaslatokat.

A miniszter a súlyos összeférhetetlenséget firtató kérdéseinkre eddig nem reagált érdemben, míg a cég kirívóan alacsony vételárát azzal kommentálta, hogy szerinte eladósodott a vállalkozás. Ennek azonban a három hónappal korábbi cégmérlegben még nem volt nyoma, a miniszter pedig azóta is hallgat arról, hogy konkrétan milyen vagyonelemei voltak-vannak a cégben. Juhász Péter, az Együtt elnöke kedden vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett Kósával és feleségével szemben. A tárca nélküli miniszter rendre azzal kerüli meg a válaszadást, hogy a cégben érdekeltek „nem közszereplők”. Megjegyzendő: Kósa Lajos máskor nem ilyen érzékeny a felesége magántitkaira, így a debreceni önkormányzat által tulajdonolt Dehir.hu-n több mint 120 cikket találtunk, amelyben Kósa „nem közszereplő” felesége szerepel. De az is talányos, hogy ebből a szempontból mi a megítélése a Tócó-Pece Kft. korábbi ügyvezetőjének, Tóth Andreának, akit kabinetfőnökként Kósa Lajos mindeneseként és jobbkezeként írtak le forrásaink.

Nemcsak a Tócó-Pece Kft. vagyona, hanem létrejöttének célja is rejtély egyelőre. Csak pár fogódzó akad. Mindenekelőtt ott van a cég neve. A "Tócó" egy kibetonozott és meglehetősen szennyezett kis patak neve Debrecen nyugati részén. "Pece" néven szintén akad egy Debrecen-közeli vízfolyás, de mellette több más patakot is illetnek ezzel a névvel, illetve országhatáron túl Nagyváradot is említik, mint "Pece parti Párizst". Mindenesetre furcsa, hogy Fiák István ügyvéd 2014 végén miért holmi Kelet-magyarországi patakokról nevezte el a Pilisborosjenőn alapított cégét. Elképzelhető, hogy beszélő neve van a vállalkozásnak: ekkoriban már javában zajlott a Tócó-patak fejlesztésének előkészülete, majd 2015 őszén a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal (HBMKH) közzétette, hogy az Új Széchenyi Terv keretében 670 millió forintból fejlesztené a Tócó patakot és környezetét. (Hogy milyen kicsi a világ, pláne Debrecen, azt az is mutatja, hogy a Tócó-patak fejlesztéséről döntő HBMKH élén az a Rácz Róbert kormánymegbízott áll, aki korábban két olyan, Kósa-közeliként leírt cégben is megfordult, amelyben – igaz jóval később - Tóth Andrea volt a vezető.)

Szintén Kósához köthető a céget megalapító, majd tavaly márciusban eladó Fiák István személye. Túl azon, hogy cégbírósági iratok szerint a Kósa feleségéhez került vállalkozás kézbesítési címe jelenleg is a Fiák ügyvédi iroda, forrásaink szerint többről van szó, mint sima munkakapcsolatról. Úgy hírlik, hogy a debreceni származású érdekképviseleti vezető Fiák még középiskolából, a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumból ismeri a Fidesz erős emberét. Ám nemcsak ő a régi ismerős a történetben: Fiák az egyik vezetője a Meló-Diák Universitas iskolaszövetkezeti hálózatnak, amelynek két másik vezetője és alapítója éppenséggel Kósa osztálytársa volt. Tény, hogy Kósa Lajos frakcióvezetőként kiemelt figyelmet szentelt az iskolaszövetkezetek témájának, így 2015-ben és 2016-ban négy törvényjavaslatot is jegyzett – több képviselőtársával együtt – az iskolaszövetkezetekről. Végül, mint arról már írtunk, idén májusban Kósa nyújtotta be az iskolaszövetkezetek mintájára a nyugdíjas szövetkezeteket létrehozó jogszabály tervét, ami több tízmilliárdos üzletet hozhat a területen jártasaknak. Így – mint arra Hadházy Ákos (LMP) korrupcióellenes ügyvivő is utalt minapi sajtótájékoztatóján - a Meló-Diák hálózatban is több olyan cég található, amelyet kifejezetten a nyugdíjas-szövetkezeti munkára hoztak létre.

2017.12.20 06:02

Dübörög a populista olasz bűnbakkampány

Publikálás dátuma
2018.08.21 10:00
Luigi Di Maio (baloldalt) szépeket ígér, Matteo Salvini pedig nyilván belegondol, mi lesz ebből...
Fotó: AFP/ Alberto Pizzoli
A rendszer ellenségeinek kiáltja ki a populista római kabinet azokat, akik rámutatnak, hogy teljességgel fenntarthatatlan a kormány gazdaságpolitikája.
Hosszú kormányzásra akar berendezkedni Olaszországban a populista Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a jobboldali radikális Liga alkotta koalíció. Ezt mutatja az is, amiként a genovai híd katasztrófájára reagáltak. Azonnal másban keresték a hibát, az Európai Unióra, az autópálya üzemeltetőjére, a multikra mutogattak. Az M5S-nél feledésbe merült, hogy néhány éve ellenzékben felesleges beruházásnak tartotta a párt a híd felújítására vonatkozó terveket. A két párt más téren is egyre több akadályba ütközik, hiszen Róma gazdasági lehetőségei annyira korlátozottak, hogy a sok ígéret beváltására vajmi kevés az esély, ráadásul azért a közigazgatásban még maradtak józanul gondolkodók is, akiket az új kormány legharciasabb tagjai ellenségnek kiáltanak ki. A mostani olasz helyzet kísértetiesen hasonlít a 2015 eleji göröghöz. Alekszisz Ciprasz az akkori januári választást azzal nyerte meg, hogy a hitelmegállapodás felmondását ígérte, és abba a hamis illúzióba ringatta honfitársait, hogy Athén igenis kezdhet új életet, mert nem kell visszafizetnie a GDP több mint 160 százalékára rúgó hitelt. Ebből persze semmi sem volt igaz, az ország kis híján csődbe ment, s a teljes káosz elkerüléséért teljesítenie kellett a hitelezők követeléseit. Azt azért túlzás lenne állítani, hogy Ciprasz a hitelezők éltanulójává vált volna, de kénytelen volt kemény megszorításokat keresztülvinni az athéni parlamenten. Jóllehet az olasz pénzügyi helyzet azért nem annyira siralmas, mint a görög, Róma is hatalmas adósságot görget maga előtt, ezért is meglepő, hogy a választók hittek a kabinet megannyi, megvalósíthatatlan ígéretének. Sőt, nemcsak hittek, a közvélemény-kutatások szerint még mindig elhiszik azt, hogy most aztán valóban más világ következik. A két populista párt a választás előtt, majd azután is igazi forradalmat ígért, a koalíció azonban lassacskán kénytelen a realitásokkal szembesülni. A nagy államadósság miatt el kell halasztaniuk a nagy garral beharangozott intézkedéseket, egyelőre semmi sem lesz a feltétel nélküli alapjövedelem vagy az egykulcsos adó bevezetéséből. Ám még az ezeknél sokkal kisebb jelentőségű kezdeményezések sikere is meglehetősen kérdésessé vált, ezek megvalósítása is igen komoly ellenállásba ütközik. A két pártvezető, Luigi Di Maio, az M5S és Matteo Salvini, a Liga elnöke azonban még mindig mintha nem is kormányon, hanem választási kampányban lenne. Felelősséget nem vállalnak a kedélyjavító intézkedések elmaradásáért, hanem folyamatosan keresik a bűnbakot. Aki bírálni merészeli őket, azt az állam ellenségének kiáltják ki, mert keresztbefeküdnek a kormány törekvéseinek, amit a lakosság is annyira támogat. Kérdés, meddig lehet sikeres ez a stratégia. Egyelőre az, hiszen a közgondolkodást Salvini belügyminiszter radikális stratégiája határozza meg menekültügyben, ez azonban nem tarthat örökké. A figyelmet csak ideig-óráig lehet elterelni a beváltatlan ígéretekről. Pedig ezekből akadt bőven. Luigi Di Maio szociálisügyi miniszter kilátásba helyezte a roppant népszerűtlen munkaügyi reform egyes pontjainak megsemmisítését, különösen azon részeit, amelyek a határozott idejű szerződésekre vonatkoznak. Csakhogy mielőtt az M5S elnökének terve a parlament elé került volna, kiszivárgott egy elemzés, amely szerint minden évben munkahelyek ezrei szűnnének meg, ha visszavonnák a reform egy részét. Di Maio őrjöngött a dühtől, és összeesküvést emlegetett. A kiszivárogtatással Giovanni Triát gyanúsították. Az olasz pénzügyminiszter Giuseppe Conte miniszterelnök kormányának talán egyedüli tagja, akit hidegen hagynak a populista szólamok, és próbál teljesen ésszerű politikát folytatni, igyekszik a kabinet többi tagját is arra inteni, hogy nem ártana az ország lehetőségeinek megfelelő programot követni. Később az INPS nevű szociális biztosító is közzétette számait, amelyek szintén nem a kormányzat derűlátását támasztották alá. Ezért a hivatal vezetője, Tito Boeri került célkeresztbe, aki már korábban sem tartozott Salvini és Di Maio kedvencei közé, hiszen többször figyelmeztetett arra: ígéreteiket nem lehet megvalósítani. A külföldön is elismert közgazdász azt merészelte megjegyezni, hogy a nyugdíjreform megvalósíthatatlan, mert nincs hozzá elég forrás, és Itáliának bevándorlókra van szüksége ahhoz, hogy fenntartható legyen a mostani nyugdíjrendszer. Ez a kijelentése finoman fogalmazva nem volt zene a bevándorlásellenes Salvini füleinek. Di Maio magából kikelve közölte, hogy az általa a „méltóság dekrétumának” nevezett programot érintő bírálatok „nélkülöznek minden tudományos meglátást”. Megkapta a magáét a római kormánytól a munkaadókat tömörítő befolyásos szervezet, a Confindustria elnöke, Vincenzo Boccia is, miután egy televíziós műsorban nem kevesebbet állított, miszerint a kormány programja elrettenti a befektetőket, nem biztosít gazdasági növekedést, és egy sor munkahelyet veszélyeztet.
„Nem bízhatunk azokban az erőkben, amelyek pszichoterrort vetnek be, és meg akarnak akadályozni bennünket abban, hogy megváltoztassuk az országot”
dohogott az M5S első embere Boccia kijelentése kapcsán.
A kormány nem bíbelődik azzal, hogy bevonja a különféle szakértőket a döntéshozatalba, viszont minden egyes hibáért őket okolja. Az M5S-nek van már ebben némi gyakorlata, ugyanezt a stratégiát követte az utóbbi két évben a római városházán. A sötét erők közé tartozik az elit, a technokraták, a külföldi lobbik és a multicégek – emlékeztet a Neue Zürcher Zeitung. Megkérdőjelezik a másként gondolkodók szavahihetőségét, kérdés azonban, hogy ez hosszabb távon mennyire sikeres stratégia. Az tény, hogy az M5S támogatóinak egy jelentős része elhiszi ezeket az összeesküvés-elméleteket. A kormányban hatalmi harc van kibontakozóban. Tria pénzügyminiszter az előző kormány egy sor kinevezettjét a helyén hagyná, az új kabinet azonban a sajátjaival akarja betölteni a befolyásos gazdasági tisztségeket. Elvégre számukra a technokraták a nemzet ellenségei. Átmenetileg tűzszünetet kötöttek, Tria a pénzügyi tárcához tartozó intézmények vezetői felett rendelkezhet, de mások felett nem.

Pénzügyi-gazdasági EU-biztost akarnak

Olaszország jelentős pénzügyi vagy gazdasági biztosi helyet akar szerezni a következő Európai Bizottságban - jelentette ki Matteo Salvini olasz belügyminiszter, a Liga kormánypárt vezetője egy pártrendezvényen. Olaszország olyan biztost választ majd magának, aki "jelentős pénzügyekkel" foglalkozik, gazdasággal, iparral vagy kereskedelemmel, és képes védelmet nyújtani a 60 millió olasz számára, "akiket Európában folyamatosan ütlegelnek" - fogalmazott, és azt állította, hogy a Matteo Renzi vezette előző olasz kormány "semmit sem tett az olaszokért". Szerinte a Renzi által jelölt mostani olasz biztos, Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője teljesen súlytalan, senki sem ismeri.

2018.08.21 10:00
Frissítve: 2018.08.21 10:00

Sikamlós iskolabezárás Erdőhorvátiban

Publikálás dátuma
2018.08.21 09:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Lakat került egy zempléni református iskolára, a helyiek szerint ennek egy intim webshophoz is köze van.
Vajon azért zárták be az erőhorváti református általános iskolát, mert kevés volt a gyerek, vagy azért, mert az egyik tanárnő nevén potencianövelő krémeket, óvszereket és egyéb intim termékeket reklámozó webshop működött, ez pedig nem tetszett a fenntartó egyháznak. Ám hiába szerették volna eltávolíttatni a „fertőbe tévedt” pedagógust, az igazgató nem volt hajlandó kirúgni az amúgy törvényes vállalkozást tulajdonló alkalmazottat.
Az biztos, hogy lakat került az intézményre, az ott tanuló közel harminc gyereknek új helyet kellett keresni, és munkanélkülivé váltak a tanárok is.
Az is tény, hogy az utóbbi években felére csökkent a gyereklétszám, és ha a református egyház nem veszi át 2015-ben az iskolát, az állam már akkor bezárta volna. A falu szülötte, egy sikeres vállalkozó azonban minden évben adományként biztosította az intézmény fenntartásához szükséges pénzt, évente több mint százmillió forintot. A hivatalos indoklás szerint az iskola azért zárt be, mert a vállalkozó idén szeptembertől már nem vállalta ezt a költséget. A történet szálait bogoztuk a zempléni kis falucskában, és nem volt egyszerű dolgunk. Az első járókelő, akivel találkoztunk, egy nagymama, aki égre emelt tekintettel, borzongva suttogta, hogy február óta ez a történet tartja lázban a falut, akkor pattant ki a „szexbótos sztori”. Ő maga egyébként nem látta a weboldalt, s erkölcsös asszonyként amúgy se nézne meg ilyesmit soha. De a gyerekeket meg a szüleiket sajnálja, mert mostantól Tolcsvára vagy Sárospatakra kell utazniuk, ha iskolába akarnak járni, eddig pedig elvoltak a védett környezetben. 
Egy biciklit támasztó asszony szerint az egész ügyet a tantestület egyik tagja „fújta fel”, ő bukkant rá a honlapra, aztán ahelyett, hogy normálisan lerendezték volna az ügyet mondjuk egy értekezleten, még a református egyházközséget vezető presbitériumot is összehívták. A harmadik járókelő éppenséggel az a tanárnő volt, aki a sok vihart kavart oldalt működtető cég tulajdonosa. Vagyis volt, egészen a történet kipattanásáig, mert onnantól kezdve kiszállt a nevén lévő cégből, s még annak székhelyét is másik településre helyezték át. Nyilatkozni nem akart, azt mondta, épp állást keres, s nem szeretné veszélyeztetni azt. 
A falubeliek jó része – hallottuk a helyiektől - döbbenten állt az előtt az ámokfutás előtt, amit ebben az ügyben a református egyházközség, az iskola fenntartója rendezett, és úgy tudjuk, a család is gondolkodott azon, hogy jogi elégtételt vesz a történtekért. A tanárnő nevén volt „ominózius” cég ugyanis nem szexshopot működtet, és a híresztelésekkel ellentétben sem guminőt, sem pedig egyéb szexuális segédeszközt nem árul, hanem internetes marketinggel foglalkozik, többféle terméket népszerűsít a kisállat-felszereléstől a multivitaminokig, s kezelnek online-oldalakat is. Az egyház által kifogásolt oldalon pedig csak olyan termékeket hirdettek, amelyet egy normális drogériában is megtalál bármelyik vásárló: krémeket, gyógynövényeket. Az ügy akkor csúszhatott vakvágányra, amikor – noha a békesség kedvéért kiszállt a vállalkozásból, amelynek csak tulajdonosa volt, nem vállalt benne aktív szerepet –, a presbitérium mégis a tanárnő fejét követelte, s azt, hogy távolítsák el az iskolából. Az igazgatónő azonban nem volt hajlandó ezt levezényelni, az indulatok egyre inkább elfajultak, az iskola fő támogatója pedig, aki maga is tagja a presbitériumnak, végül úgy vágta el a gordiuszi csomót, hogy a gyereklétszám csökkenésére hivatkozva megvonta a támogatást. Az iskola honlapján sajátos búcsúszöveg zárta le az idei tanévet, ami nem egészen azt sugallja, hogy létszámhiány miatt tettek volna lakatot az intézményre. (A szomszédos Komlóskán például mindössze hat gyerekkel működik az általános iskola, a zempléni kis falvakban gyakran vannak kis létszámú vagy összevont osztályok. - a szerk. )
„Eljött az idő, az a pillanat, amit senki se várt, vagyis a búcsúzás ideje. Búcsúzunk iskolánktól, hiszen véget ért története, befejezte, vége. Nincsen rá szó, mily nehéz ez a közösségnek, az egész falunak, a környező településeknek. Lehet, nem volt könnyű az út, sok barátot szereztünk, de annál több ellenséget, akik a jövő, az iskola ellen dolgoztak. Az embert néha megtévesztik egy szép mosollyal, vagy épp a hazugság folytonos ismételgetésével. Egy híres ember a következőket mondta régen: „Egy hazugság, ha elég sokszor mondogatják, igazzá válik.” De már nem számít, kinek milyen szerepe volt ebben a történetben, hiszen a múlton változtatni nem lehet...”
- olvashatók a talányos mondatok.
Szerettük volna megtudni a református egyházközség vezetőjétől, hogy mi volt valójában az iskola bezárásának indoka, Moheb-Ashya Katalin azonban azt mondta, mikor találkoztunk vele, hogy sem ő, sem a presbiterek nem nyilatkoznak. Hiába kerestük a település polgármesterét is, titkárnője információja szerint „épp elvesztette a telefonját”, nem lehet elérni. Az iskolát támogató nagyvállalkozó szülőházába is hasztalan csöngettünk, a helyiek azt mondták, amúgy is kerüli a nyilvánosságot. Elértük viszont Donkó Józsefet, a sárospataki tankerületi központ igazgatóját, aki annyit mondott: a gyerekeket a tolcsvai általános iskola fogadja, szállításukról pedig a tankerület gondoskodik, ám mielőtt a munka nélkül maradt tanárok sorsáról kérdeztük volna, letette a telefont.
2018.08.21 09:00
Frissítve: 2018.08.21 09:00