Az Ab-nak sem tetszik, amit Iványi egyházával művelnek

Publikálás dátuma
2017.12.20. 13:46
Iványi Gábor lelkész - Népszava fotó
Pontosítva: a taláros testület azt nehezményezi, amit a fideszes többségű parlament művel a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséggel. 

Az Országgyűlésnek 60 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy döntsön egy egyház elismeréséről, azonban a határidő elmulasztásához jelenleg semmilyen jogkövetkezmény nem fűződik. Vagyis – kifogásolta az Alkotmánybíróság – a döntés elmaradása esetén az érintett vallási szervezetnek hiányzik a jogorvoslati lehetősége.

Ezzel szemben az Alkotmánybíróság alaptörvényi követelményként határozta meg, hogy a „bevett egyház” jogállás megszerzésére irányuló eljárás során is érvényesüljenek a tisztességes eljárás követelményei. A testület ezért legfrissebb határozatában mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet állapított meg, és jogalkotásra hívta fel az Országgyűlést.

Az Alkotmánybíróság tájékoztatása szerint az alapügyben egy olyan indítványozó nyújtott be alkotmányjogi panaszt, amely 1990 óta nyilvántartásba vett egyházként működött. (A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségről, Iványi Gábor egyházáról van szó – a szerk.)

Az indítványozó azt sérelmezte, hogy bár egyházi jogállását nem veszítette el, és a bírósági nyilvántartásban is egyházként szerepel, ennek ellenére egyes eljárásokban – például az általa fenntartott idősek otthonának finanszírozásával kapcsolatos kérdésekben – egyházi jogállását nem ismerték el. Az indítványozó álláspontja szerint ez a vallási közösséget érintő, alkotmányos indok nélküli hátrányos megkülönböztetés, így kérte a Kúria vonatkozó ítéletének megsemmisítését.

Az Alkotmánybíróság egyfelől megállapította, hogy a Kúria konkrét ítélete, és az azt megalapozó jogszabály-értelmezés nem sérti az Alaptörvényt, másfelől azonban hivatalból vizsgálta, hogy az indítványozó által állított sérelmet okozhatták-e a szabályozás hiányosságai. Mivel a „bevett egyházzá” válást az alaptörvény feltételekhez köti, így az nem tekinthető a vallási közösség alanyi jogának. Azonban az erről való döntés az Országgyűlésnek nem csak hatásköre, hanem feladata is.

A döntés alapjául szolgáló eljárásnak meg kell felelnie a tisztességes eljáráshoz való jogból eredő követelményeknek: az ügyet tisztességes módon és észszerű határidőn belül kell intézni, a döntéssel szemben pedig jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani. Az Alkotmánybíróság ennek megfelelően felhívta az Országgyűlést arra, hogy 2018. március 31-ig alkossa meg annak törvényi garanciáját, hogy az egyházi elismerésről észszerű, törvényes határidőn belül érdemi döntés szülessen.

A határozathoz Salamon László alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Balsai István és Dienes-Oehm Egon alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.

Szerző

Orbán az agrárkamara gyűlésén: "mi, mi, minket, nekünk..."

Publikálás dátuma
2017.12.20. 13:42
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Magyar kézben lévő föld nélkül nem lehetne saját jövője Magyarországnak - az MTI tudósítása szerint egyebek mellett ezt jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán az Országházban, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos küldöttgyűlésének alakuló ülésén. A kormányfő szavai szerint a magyar gazdaságnak három kincse van: a magyar emberek, a föld és a víz. A termőföld magyar kézben tartásával kapcsolatban nyomatékosította: Magyarország egyetlen más nemzetnek sem lesz az "előkertje". "A mi nemzeti egyszeregyünk úgy hangzik: ez a mi földünk, a mi munkánk, minket illet, és nekünk is kell, hogy hasznot hajtson" - mondta.

Szerző

Orbán az agrárkamara gyűlésén: "mi, mi, minket, nekünk..."

Publikálás dátuma
2017.12.20. 13:42
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Magyar kézben lévő föld nélkül nem lehetne saját jövője Magyarországnak - az MTI tudósítása szerint egyebek mellett ezt jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán az Országházban, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos küldöttgyűlésének alakuló ülésén. A kormányfő szavai szerint a magyar gazdaságnak három kincse van: a magyar emberek, a föld és a víz. A termőföld magyar kézben tartásával kapcsolatban nyomatékosította: Magyarország egyetlen más nemzetnek sem lesz az "előkertje". "A mi nemzeti egyszeregyünk úgy hangzik: ez a mi földünk, a mi munkánk, minket illet, és nekünk is kell, hogy hasznot hajtson" - mondta.

Szerző