Okospad a Corvin Sétányon

Publikálás dátuma
2017.12.21. 06:16

Napelemmel működő okospad várja a Corvin Sétány járókelőit a Nokia Skypark épületénél. A padon telefont tölteni és internetezni is lehet. A beépített hűtőrendszerrel az ülőfelület még a nyári forróságban is kellemes hőmérsékletet biztosít.

A világ egyik legsokoldalúbb utcai padját helyezték el a Nokia Skypark irodaház előtt a Futureal-csoport pilot projektjének keretében. A Steora okospad teljes mértékben napelemből származó energiát használ, s miután optimalizálja saját energiafelhasználását, így az sosem kapcsol le, és időjárási viszonyoktól függetlenül folyamatosan üzemel.

Beépített érzékelőivel képes adatokat gyűjteni annak kihasználtságról és a környezeti körülményekről. Integrált lámpái két méteren belül megvilágítják az ülőalkalmatosság környezetét, lehetővé téve a felhasználók számára az éjszakai használatot. Az ülőfelület anyaga tűzbiztos.

Az okospad egy független felhasználású, vezeték nélküli készülék-töltővel és két smart USB csatlakozóval is rendelkezik, amik a mobilkészülékek gyorstöltését teszik lehetővé. A 4G router segítségével az internet kapcsolat a pad 4 méteres körzetében elérhető.

Szerző

Ellenszélben - Ahol kétezer forintért fékezne a vonat

Publikálás dátuma
2017.12.21. 06:05

Szinte az egész országot maga alá gyűrte a Fidesz, de akadnak községek és városok, ahol a demokratikus ellenzék irányít. Vajon miként boldogulhat egy NER-en kívüli polgármester és települése? Sorozatunk következő állomása Vizslás.

Lankás dombok, patakvölgyek, béke és nyugalom – első pillantásra Vizslás maga a béke szigete. A XIX. század közepétől a rendszerváltásig virágzó nógrádi bányavidéken fekvő kistelepülés azonban élt már meg szebb napokat is. 1925-ben Vizslás határában is vájatokat nyitottak a barnaszén kitermelésére, volt olyan időszak, amikor mindössze két-három olyan család lakott a faluban, amelyikben nem volt bányász. Az aranykornak 1993-ban lett vége, amikor a Nógrádi Szénbánya Rt. megszűnt. Azóta a falu lépésenként szorul ki az ország vérkeringéséből.

A Kiegyezés évében megnyitott Hatvan–Salgótarján-Somoskőújfalu vasútvonal például gyakorlatig kettészeli a települést, 2009 decembere óta mégsem szállhat fel itt senki a szerelvényekre. A Vizslást a negyedik ciklusban vezető gépészmérnök nem tudta megmenteni a megállót. – Eljött hozzám egy mérnök a hatvani üzemmérnökségről, hogy szárnyvonalakat kell bezárni – meséli a történteket Angyal Jenő. – Mondtam neki, ez egyike az ország első vasútvonalainak, mire ő, hogy gazdaságtalan, mert a vonatnak meg kell állni. De ha megáll, felszállnak az emberek és van bevétele a MÁV-nak, próbáltam győzködni. Erre azt felelte: egy fékezés kétezer forintba kerül. Jó, mondtam, akkor fizetünk másfél millió forintot évente, és fékezzen a vonat 750-et. Erre ő, úgy replikázott, hogy ne komolytalankodjak, majd megszüntették a megállót. Ott megy el a település közepén a vonat és nem áll meg, a személy se.

Minden megváltozott ezen a vidéken – állapítja meg a polgármester keserűen. Salgótarján majdnem 50 ezres lakosságából 36 ezer maradt, a rendszerváltáskori 240 ezer nógrádiból mára több mint 50 ezer elment. Megszűnt az összes nagy foglalkoztató a megyeszékhelyen és a bányákban, munka nélkül maradt vagy 25 ezer ember. Ezekbe az ipari üzemekbe Vizslásról is rengetegen jártak dolgozni, de az 1400 fős településről ma a fiatalok menekülnek Pestre, a Dunántúlra, leginkább külföldre munkahelyek után.

A polgármester úgy próbál ide csábítani vállalkozásokat, hogy a faluban nincs sem iparűzési, sem kommunális adó. – Ha az idén lenne egy komolyabb adóbevételünk, jövőre ennyivel csökkenne az állami támogatás – hangzik az érv. Mindenki jobban jár, ha van valamennyi helyben elérhető munkahely.

Pályázati pénzekben az utóbbi évek tapasztalatai alapján úgysem nagyon reménykedhetnek, bár idén először Vizslás is elnyert egy 120 milliós összeget vízelvezető rendszerek korszerűsítésére. Eddig egyetlen pályázatukra sem kaptak semmit, sőt a település működtetéséhez szükségesnél kisebb bevétellel rendelkező községek régi nevén „önhiki” támogatására (ma rendkívüli támogatás) is hiába pályáztak, 2010 óta csak egyszer jutott nekik másfél millió forint.

Erre mondja Angyal Jenő, hogy ahol érik, ütik a balos községeket. Ha másképp nem megy, akkor jönnek a hatósági ellenőrzések: volt olyan, hogy Vizsláson egyszerre kutakodott az ÁSZ, a NAV és az Államkincstár. – Az egészet azért csinálják, hogy néhány tízezer forintot vissza tudjanak venni az amúgy is padlón lévő településektől, nem véletlen, hogy a pénzügyes munkatársunk naponta készül felmondani – jellemzi a helyzetet a polgármester. Hozzáteszi, hogy mindezek mellé folyamatosan fel kell tölteni a település minden gazdálkodási vagy adókkal kapcsolatos adatát a kincstár ASP-nek nevezett elszámolási rendszerébe, a pénzügyesnek már besegít az alpolgármester, sőt lassan már a takarító is töltögeti a rendszert – fakad ki a polgármester.

– Vizslás költségvetése 110 millió évente, közös hivatalt tartunk fenn Bárnával és Mátraszelével, körjegyzőnk van, amin lehet, spórolunk – mutatja be a kistelepülések együttműködési kényszerét Angyal Jenő. Szerinte nem segíti a falvak helyzetét a közmunka feltupírozása, majd mostani leépítése sem. Vizsláson volt év, amikor 70-80 embert foglalkoztattak közmunkán, jövőre azonban már csak 25 fős lesz a létszám. A megmaradók nagy része nő, aki nem tud kemény fizikai munkát végezni, márpedig az árkok, hulladéklerakók tisztítására kellenének igazán emberek. De inkább nem kritizálja a rendszert – mondja egy legyintés kíséretében, mert egyszer már jogerősen 200 ezer forintra büntették, amiért a Belügyminisztérium egyik munkatársának kifejtette, hogy szerinte miért rossz az egész közfoglalkoztatási program. Az illető feljelentette, mondván, hogy életveszélyesen megfenyegette őt, holott csak azt fogalmazta meg, hogy a közmunka- rendszer halott elképzelés hosszú távon.

A hatalomban lévő kormánypárti vezetőkkel egyébként sem könnyű szerinte együttműködni, mert a józan észt is felülírja a politikai csatározás. Példaként említi, hogy amikor egy hivatali állásra végre jelentkezett egy szakképzett kisgyermekes fiatalasszony az előző ciklusban, akkor a salgótarjáni kistérség valamennyi polgármestere örömmel fogadta a tervét, hogy közösen tartsanak fenn egy családi bölcsődét, hisz ezekben a falvakban legtöbbször csak egy-két gyerek elhelyezése jelent gondot. Felajánlotta Salgótarján akkori fideszes polgármesterének, hogy avassa fel ő az új intézményt, legyen nagy médiavisszhangja a környéken, de Székyné Sztrémi Melinda az egész kezdeményezést elutasította. Angyal Jenő emlékei szerint ki is mondta, hogy ez szimpla politikai döntés. Így aztán most nincs családi napközi sem Vizsláson, sem a környék más kistelepülésén.

Van a faluban egy óvoda 40 gyerekkel, alsó tagozatos iskola 25 gyerekkel, a polgármester pedig fogja a fejét. Amíg az önkormányzat működtette az iskolát, addig vállalkozóként vitte a délutáni napközit a falu két tanítója. Mindenki jól járt, leginkább a gyerekek. Jött a KLIK és ma ugyanezt a munkát három tanító, igazgató és technikai személyzet látja el – értelemszerűen sokkal többért. Angyal Jenő levonja a következtetést: akárhogy változtatgatják, az állami intézményfenntartó egy nagy kádertemető, ahová el lehet dugni a másra alkalmatlannak bizonyult fideszeseket. Ráadásul az intézmény rezsikiadásait is rendre meg kell előlegezniük, ha nem akarják, hogy a szolgáltatók lekapcsolják a gázt vagy a villanyt. Vizslás vezetője a közösségi házra a legbüszkébb, amit önerőből fejlesztettek, építettek évről-évre. Rendezvényterem, konditerem, szolárium, konyha van benne, a faluból bárki kibérelheti, most készül hozzá egy bowlingpálya is. Legyen hol összejönni, szórakozni a fiataloknak. Hátha mégis itthon maradnak néhányan.

Hogy vagy Jencikém?
Vizslás vezetője, Angyal Jenő itt született, mindenkit ismer, tudja, kitől mire számíthat, cserébe mindent megtesz a faluért, bár tudja, hogy a szakmájában sokkal többet kereshetne. Egyszerűen jól érzi magát attól, hogy egykori óvónénije ma alpolgármesterként is csak hivatalos helyeken polgármester urazza, amúgy minden reggel megkérdezi tőle: Na, hogy vagy Jencikém?
Angyal Jenő a középiskola befejezése után belépett a frissen alakult MSZP-be és azóta is ottmaradt. Mindenki tudja ezt róla, de nem nagyon foglalkoznak ezzel az emberek. – Tudja, egy ekkora helyen az számít, hogy milyen ember vagy és nem az, hogy mi a politikai véleményed – terel a realitás felé. – Jobb volt persze, amikor még sokan voltunk baloldali városvezetők Nógrád megyében, de elfogadom a helyzetet, hogy ma hárman vagy négyen maradtunk, körülöttem is egyre jobban húznak a Fidesz felé a polgármesterek, mert látják, hogy csak így boldogulnak.

Szita visszaél kollégái függőségi helyzetével

Publikálás dátuma
2017.12.21. 06:03
FOTÓ: NÉPSZAVA

A központosítások nyomán a kabinetnek és a kormánypártnak mind inkább kiszolgáltatott polgármesterektől "kért" segítséget a Soros György elleni harchoz a fideszes Szita Károly. Azt, hogy a kaposvári polgármester visszaél a kollégái függőségi helyzetével, jelzi például az: a lapunk által megkeresett települési vezetők közül többen is csak névtelenséget kérve mondták el véleményüket a nagy vitákat kiváltó levélről, nehogy retorzió érje városukat, falujukat.

A kaposvári polgármester a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökeként Brüsszelből irányított, Soros György által pénzelt, korlátlan migránsbetelepítéssel riogat, kiemelve, mindezt az amerikai milliárdos által pénzelt civil szervezetek vezénylik majd le. Ennek megakadályozására a kaposvári városvezető polgármesteri egyeztetést javasol január elejére.

A levelet megannyi polgármester megkapta. A Népszava által megkérdezettek közül többen – jellemzően falvak és kisebb városok vezetői – nem akartak névvel nyilatkozni az ügyben, noha többségük értelmetlennek és hangulatkeltésnek tartotta a levélben foglaltakat, s feleslegesnek az egyeztetést. Anonimitásuk indokaként mindannyian településük érdekét hozták fel: úgy vélték, ha megnyilvánulnak, s valós véleményüket mondják el, annak falujuk, városuk issza meg a levét az uniós pályázatok elbírálásakor.

Akadtak azért – főként nagyobb, erősebb, így a kormánytól kevésbé függő városok –, amelyek vezetői nem hallgattak.

"Ezt az ócska, hazug, uszító levelet ma hozta a posta. A levél írója a régi rendszerben is jó elvtárs volt, még Ill/2-es ügynökként is „védte a hazát”. Kádár elvtárs hű katonája ma még jobban teljesít" – fogalmazott közösségi oldalán Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere.

Nem szereti a menekülteket és a kérdéseket sem
A nagy visszhangot kiváltó levelében írt állításairól szerettük volna megkérdezni Szita Károlyt is. Többek között arra lettünk volna kíváncsiak: Mi alapján nevezi az évek óta karitatív tevékenységet végző civil szervezetek irodáit bevándorlás-szervező irodáknak? Szita Károly kérdéseinkre kitérő választ adva, mindössze annyit közölt: "Nem szeretne a Kaposváron illegális bevándorlókat látni, s mindent meg is tesz annak érdekében, hogy ne is érkezzenek."

Keményen reagált Botka László, Szeged szocialista polgármestere is: "Szita Károly. Mindig szeretett írni. Most levelet, régebben jelentést. Most migránsokról, régebben a hozzátartozóiról. Jelenleg a Fidesznek dolgozik."

– Túllihegett ez az egész Soros György-történet – mondta Vass Péter, Szigetvár független polgármestere. – A civilek vegzálása pedig különösen érthetetlen, hiszen közéletben dolgozóként régóta tapasztalom, hogy hiánypótló munkát végeznek, így megdöbbent a megbélyegzésük. Más a véleményem Sorosról is, mint a kormánynak: egy megöregedett amerikai milliárdos, akitől szerintem nem kell félni.

A baranyai kisváros polgármestere hozzátette: 99,9 százalék, hogy nem megy el az egyeztetésre. Vélhetően nem lesz ott a január eleji tanácskozáson Gémesi György sem, aki amúgy nem is kapott levelet Szita Károlytól. Csak a sajtóból értesültem arról – mondta Gödöllő polgármestere, aki szerint az akció nem más mint "Szita Károly elvtárs" szánalmas megfelelési kényszere.

Gémesi György megjegyezte, ha kapna is meghívót, nem menne el az egyeztetésre, ugyanis nem a városvezetők dolga a menekültkérdés megoldása.

– Egyetlen önkormányzat sem fogadhat be saját hatáskörben menekülteket a bevándorlási hivatal engedélye nélkül, így az egész történet csak pótcselekvés. A civil szervezetekkel szemben pedig, melyek esetlegesen törvényellenesen működnek, a jogszabályok alapján kell fellépni, ám szubjektív szempontok diszkriminálni őket törvénytelen. – jelentette ki, s azzal folytatta: – Szita Károlynak, mint a Megyei Jogú Városok Szövetsége vezetőjének sokkal inkább azzal kellene foglalkoznia, miként lehetséges, hogy egy akkora város, mint Pécs csődbe ment. Amiatt kellene szót emelnie, hogy politikai gyámság alá helyezték a baranyai megyeszékhely polgármesterét. Esetleg megkérdeznie, miért nem mondott még le a pécsi vezetés, s hogyan lehetséges, hogy nincs felelőse a csődnek?

Akadt olyan településvezető is, aki szerint a levélben leírtak jogszabályba ütköznek, ugyanis megvalósul az uszítás. Hasonlóképpen vélekedett a Facebookon Lattmann tamás nemzetközi jogász is, aki szerint feljelentést lehetne tenni rémhírterjesztés vagy közveszéllyel fenyegetés miatt, s hasonló jogi lépésről írt Kaltenbach Jenő egykori ombudsman is.

Kaposmérő polgármestere szerint Szita egy maffiafőnök
„Próbálok finoman fogalmazni: a kaposvári hulladékmaffia nem nézi jó szemmel, hogy nekünk ilyen van, és a maffiavezér, aki nem más, mint a város vezetője, mindent elkövet annak érdekében, hogy ide ne kerüljön inert hulladék.” Szita Károlyról mondta ezt Prukner Gábor, kaposmérői polgármester még a település novemberi testületi ülésén – az erről készült felvételt a helyi hírblog, a Kapos-t szúrta ki. A faluvezető az önkormányzat hulladék-feldolgozójával kapcsolatos nehézségekről szólva fogalmazott keményen.
Az indulatok hátterében az áll: Kaposmérő négy másik településsel szerződést kötött Kaposvárral egy hulladéklerakóról. A falu ingyen adta a telket a telephez, amely el is készült, s bár kezdetben érkezett is hulladék Kaposvárról, a megyeszékhely végül elállt az üzlettől, s a szerződés alapján járó összeget sem fizette ki. Kaposmérő bírósághoz fordult: első és másodfokon is nyert, az ügy jelenleg a Kúria előtt van. A polgármester beszédében szót ejtett arról is, hogy többek között azért sem érkezik a kaposvári hulladék a lerakójukba, mert a város vezetése ezt a "felsővezetői jótanácsot" adta az érintett vállalkozásoknak.

Szerző

Kapcsolódó

Rémhírkeltés