Egy paksi bővítés árát vitte el a korrupció

Összesen 151 457 közbeszerzési szerződést dolgozott fel a Corvinus Egyetem Korrupciókutató Központja, és ezekből arra a következtetésre jutottak, hogy akár a paksi bővítés árát is elérheti az az összeg, ami 2009 és 2016 közötti időszakban elfolyhatott. A 444.hu által ismertetett tanulmányból kiderült, hogy a közbeszerzések átlagosan 15-24 százalékkal lehettek túlárazottak, és ez azt jelenti, hogy 2090 - 3300 milliárd forint között lehet az az összeg, amit feleslegesen fizetett ki uniós, vagy hazai forrásból a magyar állam. Másképpen fogalmazva: ennyi pénzt rakhattak el a győztesek a reális munkadíjukon felül, állami segítséggel. A kutatók ezt egyenesen "perverz helyzetnek" nevezték, hogy az EU-s pénzből finanszírozott állami beszerzések esetében minden vizsgált szempont szerint nagyobbak voltak a korrupciós kockázatra utaló, és a túlárazásra utaló jelek, mint a költségvetésből fizetetteknél. Szerintük az uniós támogatások egyértelműen korruptabbá tették Magyarországot.

Az is kiderült, amikor EU-s pénzből pályáztatott az állam, ott jellemzően kisebb volt a verseny, míg a tisztán hazai finanszírozású munkák során. Ez a különbség 2016-ra - az új törvény miatt - eltűnt. Főleg a kisebb értékű EU-s pályázatokon nőtt meg az indulók száma, a nagyértékű pályázatoknál azonban továbbra sem jellemző a verseny. 2016-ban a közbeszerzések 28 százalékánál csak egyetlen jelentkező volt, ami magas korrupciós kockázatra utal. Úgy írják ki a közbeszerzési feltételeket, hogy azon alig tudjon részt venni valaki, vagy eleve meghívásos kiírásokról van szó. A nem nyilvános pályázatok aránya egyébként 2016-ban jóval magasabb volt, mint 2015-ben, ami szintén a korrupciós kockázat növekedését jelenti.

Míg a 2009-2010-es periódusban a közbeszerzések 9 százalékánál fordult elő, hogy az állam által becsült költségnél olcsóbban végezték el a nyertesek a munkát, addig 2014-2015-ben már csak a beszerzések 1 százalékánál lehetett ilyen kedvező fejlemény. 2016-ban itt is volt egy kicsi javulás, az arány 1,8 százalékra emelkedett, ám még így sem közelítette meg az évtized eleji arányt.