Megőrizve szakadna el a széntől az Orbán-kormány – körülbelül így foglalható össze az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) tegnapi sajtótájékoztatója. A szaktárca most a szénkészletek jövőbeni hasznosítását taglaló tanulmány kidolgozásával bízta meg a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatot (MBFSZ). Nem lesz könnyű: mint arra Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár is utalt, Magyarország csatlakozott a 2050-re teljesen szénmentes energiatermelést megcélzó párizsi klímaegyezményhez. Az államtitkár szerint továbbra is érvényes a 2011-ben elfogadott, a hazai szénkészleteket fontosnak feltüntető energiastratégia, hisz azok az energiabehozatal-csökkentést szolgálják. Ugyanakkor a „szénhasznosítás szerepe változik”, aminek követése „befolyásolhatja” az energiastratégiát is – fogalmazott. Céljuk most a készletek mennyiségének, minőségének és gazdasági hasznosíthatóságának felmérése. Az ellentmondásokat a felszólalók óvatos megfogalmazásokkal igyekeztek tompítani. Zelei Gábor MBFSZ-elnök 8,6 milliárd tonna ismert szénvagyonról számolt be, amiből az elmúlt 200 év során mindössze másfélmilliárdot hoztak a felszínre, vagyis a készlet még több száz évre elegendő lehet. (Eszerint tehát azért már ma is vannak pontos adataik.) Az anyag elkészítésére kapott állami támogatásból "adatbázist építenek". Zelei Gábor lehetséges hasznosításnak nevezte például a vegyipari tisztaszén-eljárást.
Riz Gábor, Ózd fideszes országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: az általa képviselt térség eddig bányászatból élő lakói „megértik” a környezetvédelmi célokat, de világosan szeretné látni a jövő irányait. Polics József, Komló polgármestere hozzátette: térségük fejlődése eddig kizárólag a bányászatra alapult, így számukra is fontos egy, a környezetvédelmi előírásokat teljes mértékben figyelembe vevő, a világ folyamataihoz alkalmazkodó jövőkép. Mindhárman kiemelték az oktatás megújításának fontosságát.
Az energiastratégia hat évvel ezelőtti elfogadásához képest igencsak megkésettnek tartja a szénhasznosítással kapcsolatos tanulmánykészítést Holoda Attila volt energiaügyi helyettes államtitkár, az Aurora Energy ügyvezetője. Ez már csak azért is döntő, mivel az akkor még működő, a vizsgálatok, az oktatás alapját jelentő szénbányákat mára bezárták. Ráadásul az adatok a szakhivataloknál ma is fellelhetőek. Így az is tudható, hogy a valójában 6,5 milliárd tonna kitermelhető szénvagyont a minél jobb megtérülés és a minél kisebb társadalmi hatás alapján milyen sorrendben lehetne felszínre hozni. A tisztaszén-eljárás szénhidrogének, így például benzin előállítására is lehetőséget teremt. Ennek környezetszennyező hatása valóban csekély. Igaz, a világ ezzel kapcsolatos fejlesztései még ma is sok esetben kudarccal végződnek: Magyarország japánokkal kialakított e tárgyú együttműködése is elhalt, csakúgy, mint középszintű bányászképzésre vonatkozó, néhány évvel ezelőtti kísérlet. Nem csoda, hisz a tanulók előtt nincs jövőkép – jegyezte meg Holoda Attila. A szakértő utalt arra is, hogy az állam által kiírt szénbányászati koncesszióra nem akadt jelentkező: a tényleges fejlesztésekhez állami támogatást és ösztönzőket sürgetett; addig ezek csak „hangzatos szavak” - fogalmazott.
