Orbán-kormány;

2017-12-23 08:10:00

Hét szűk esztendő, sok százmilliárd

A Fidesz-kormánynak a kultúra jelentőségéről alkotott elképzelését jól jelzi, hogy az első lépések egyikeként megszüntette az önálló oktatási és kulturális tárcát. Ezek az állami forrás nélkül nem működtethető területek – az egészségüggyel, a szociális, az egyházi, sport, ifjúsági, civil és egyéb ügyekkel együtt – először a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának nevezett, 2012 óta pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumra (Emmi) átkeresztelt tárca fennhatósága alá tartoznak államtitkári vezetéssel.

A második Orbán-kormányban két évig (2010-12) Réthelyi Miklós volt, 2012 óta pedig Balog Zoltán az Emmi vezetője. Szőcs Gézát L. Simon László, majd Halász János, a harmadik, 2014-ben alakult Orbán-kormányban pedig Hoppál Péter követte a kultúráért felelős államtitkári pozícióban. Szőcs a miniszterelnök kulturális főtanácsadójaként vélhetően befolyásos szereplője maradt a magyar kulturális életnek, amelynek centrumából L. Simon László kiszorulni látszik, az egyházzenei és karnagy végzettségű Hoppál Péter pedig elődeinél súlytalanabb működésével tűnik ki a kabinetből.

Nyugodt lelkiállapot

Orbán Viktor 2009 őszén Kötcsén kifejtette, mit tart fontosnak a magyar kultúrából: „a következő kulturális kormányzatnak az lesz a dolga, hogy a magyarországi kulturális elit számára a nyugodt lelkiállapothoz, a teremtő alkotáshoz, valamint a szép, nemes és választékos élethez szükséges feltételeket megteremtse, biztosítsa.”

Nos, a kormányváltás után, 2010-ben az MTA Filozófiai Kutatóintézetében megtapasztalhatták, mit értett mindezek alatt a kormányfő. Boros János intézetvezető több tudóstól is megvált, előbb szakmai alkalmatlanságra, majd létszámleépítésre hivatkozva. A tisztogatások ellen Radnóti Sándor egyetemi tanár tiltakozó aláírásgyűjtést szervezett. Úgy vélte, "egy világosan körülhatárolt cél” – egy tudományfilozófiai intézet létrehozása – érdekében nagy hagyományú filozófiai diszciplínák (etika, esztétika, vallásfilozófia, filozófiatörténet, Lukács-kutatás) érdemes képviselőit akarják kitakarítani az intézetből. Az egyetemi tanár több mint 800 aláírást gyűjtött, ám az igazi vesszőfutás csak ezután kezdődött. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos feljelentése alapján hűtlen kezelés gyanújával rendőrségi vizsgálat indult olyan kutatási pályázatok ügyében, amelyekről Budai azt állította, hogy egy konkrét filozófusi kör – mások mellett ide tartozott Gábor György, Heller Ágnes, Vajda Mihály, Geréby György – szabálytalanul használta fel a különböző támogatási pénzeket. De Budai feljelentette Steiger Kornélt és Borbély Gábort is. Több évig tartott, míg az összes, „filozófus-üggyel"” kapcsolatban folyó, gazdasági jellegű nyomozást megszüntette a rendőrség. Az akkor még kormánypárti Magyar Nemzet vezetésével lezajlott rágalomhadjárat azonban sosem múló sérüléseket okozott a megvádolt tudósoknak – és a kulturális közéletnek is.

Teremtő alkotás

A Fidesz ideológiai elképzeléseihez közel álló szervezet, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) hat év alatt 32 milliárd forintot közpénzt emésztett fel, nyilván a teremtő alkotáshoz nélkülözhetetlen feltételek kialakítása érdekében. Az 1992-ben társadalmi szervezetként alakult MMA-t 22 magyar művész hozta létre, elnöke haláláig Makovecz Imre építész volt. 2011-től 2017 novemberéig a belsőépítész Fekete György vezette, a néhány héttel ezelőtti tisztújításon Vashegyi György vette át az irányítását. A társadalmi szervezet ugyanis autonóm köztestületté vált: 2011. november 5-én 157 taggal a Magyarság Háza Corvin termében tartotta alakuló ülését. A közbeszédben egyszerűen jobboldalinak, konzervatívnak tartott MMA bekerült az új alaptörvénybe is, az MTA-val azonos szövegkörnyezetben.

Az MMA-tagok egy része a liberális művészekkel való szembenállását hangsúlyozza. „Nem kell az obszcenitás, a gusztustalanság, nem kell az egyházgyalázás, nem kell a botrány, nem kell a provokáció, nem ez a dolga az új nemzeti művészetnek" – érzékeltette befolyásukat az egyik vezető 2012-ben. "Eddig egy liberális kisebbség akarta meghatározni, mi a magyar művészet, ezen legfőbb ideje változtatni" – magyarázta a művész, aki szerint „nemzeti kulturális pezsgés” jön.

A köztestület megkapta a kormánytól a teremtő alkotáshoz szükséges Műcsarnokot, a Pesti Vigadót, a Hild-villát, a volt MÚOSZ-székházat és nemrég portfóliójába került a korábbi BM Kórház épülete is, ahol a tervek szerint a Magyar Építészeti Múzeum fog működni. Az MMA-hoz „csatolták” a néhány év alatt leépített kulturális örökségvédelmet is, és az általuk rendezett nem nyilvános szimpózium azt sejteti: nem állnának ellen a Kertész Imre-hagyatékkal kapcsolatos feladatoknak sem.

Noha a Schmidt Mária nevéhez kötődő, Terror Háza Múzemot is üzemeltető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány létrehozta a Kertész Imre Intézetet, a Nobel-díjas író egyetlen műve sem fért a „magyar kultúra írott legjavát” összegyűjtő Nemzeti Könyvtár sorozatba. Ennek gondolata 2011-ben fogalmazódott meg Orbán fejében, létrehozására ő kérte fel Kerényi Imrét. A könyvpiac rendszerét felforgató ideológiai alapú sorozat kiadása 2012-ben kezdődött, Tormay Cécile, Nyirő József és Bayer Zsolt művei is megjelentek.

Értékviták helyett

Nem bonyolította a kormány „állandó értékvitákkal” a 250 milliárd forintos Liget Projektet és a budai Vár 200 milliárdot szintén meghaladó rekonstrukcióját. Orbán - régen megálmodott - Várba költözésének és a Szépművészeti Múzeum elkerülhetetlen felújításának elképzelése találkozott a két, egymástól függetlenül kezelt, ám mégis abszolút összefüggő tervben.

A Vár rekonstrukciója az örökségvédelemmel foglalkozók nagy része szerint egyszerűen hamisítás. „(...) ami most régi fotók és tervek alapján készül, csak utánérzés, hamisítás, vagy egyszerűbben: hazugság lehet. Nem gondolom, hogy ez bárkinek szellemi pluszt jelentene. A külföldi turistáknak meg kell mondani, hogy itt minden elpusztult” – mondta lapunknak Lővei Pál művészettörténész, aki a felújítás "koncepciója" miatt kilépett a Vár megújítására létrejött Hauszmann-bizottságból.

Mindemellett nehéz nem az Orbán-kormány jelképes beruházásaként gondolni a 20 milliárd forintból felújított Várkert Bazárra, amelyet háromszor adott át a kormány a 2014-es kampányban. Mára az eredetileg Ybl Miklós által tervezett épületben a talajvíztől foltosak a lábazatok, a falak, a kovácsolt díszkerítés elemei szétestek, berozsdáltak.

Egy fővárosi múzeumi negyed koncepciója már Tarlós István 2009-es programjában is szerepelt, akkor még a Nyugati pályaudvar mögé tervezték. 2011-ben Szőcs Géza kulturális államtitkárként már az Andrássy negyed fejlesztéséről beszélt sok új múzeummal, a Dózsa György út alá pedig alagutat fúrt volna. Akkor a költségeket 20 milliárdra becsülték. A Városligetbe tervezett Múzeumi Negyed koncepcióját 2012-ben jelentette be L. Simon László kulturális államtitkár és Baán László, a projektért felelős miniszteri biztos, a felújítás alatt álló Szépművészeti Múzeum főigazgatója. A tervezett költség akkor 50-60 milliárd forint volt, ami azóta csak nőtt: 2015-ben 200, idén 250 milliárdra becsülték a beruházás értékét. Miközben a költségek nőttek, több épület kikerült a tervekből (például nem épülnek meg a tervezett Fotómúzeum és a Magyar Építészeti Múzeum kockaépületei). A tervezett fakivágások miatti tiltakozások hatására pedig a múzeumi negyed kifejezés kikopott a használatból és áttevődött a hangsúly a zöldítésre és a parkosításra. Ugyan 2015-ben az volt a terv, hogy 2019-re építik be a Ligetet, 2018-ban kész lesz a Magyar Zene Háza és az Új Nemzeti Galéria is, az utóbbi két esetben még csak a régi épületeket bontották le. Ezeken kívül főleg tájépítészeti munkák kezdődtek el a Ligetben. Tavasszal átadták az Állatkerti körúton a Feszl Frigyes eredeti tervei alapján készült új pavilonokat; megkezdődött a Millennium Ház néven megújuló Olof Palme Ház rekonstrukciója, decemberben indulnak az új Néprajzi Múzeum munkálatai az Ötvenhatosok terén. Legjobban a Városligeten kívüli projekt, a Szabolcs utcai Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ építése áll, ez 2018 tavaszára lesz kész, itt lesznek a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum raktárai. 2018 végére fejezik be a Szépművészeti felújítását, jövőre adják át a Komáromi Csillagerődöt is. A Magyar Zene Háza, az Új Nemzeti Galéria és a Magyar Innováció Háza munkálatai jövőre indulhatnak. A Dózsa György úti parkoló helyére pedig a Városligeti Színházat tervezik.

Színházi résztérfoglalás

A Vidnyánszky Attila elnökletével működő Magyar Teátrumi Társaságnak és a hozzá kapcsolódó körnek az első dolga volt, hogy elérje: módosítsák az előző kormány által gründolt előadóművészeti törvényt. Vidnyánszkyéknak, bár ezt ők maguk mindig cáfolták, főként a független színházak viszonylag biztos pozíciója fájt, amit éppen e törvény garantált. Így a módosítással olyan kategóriába sorolták őket, amely után jóval kevesebb működési támogatást kapnak.

Schilling Árpád, a Krétakör vezetője annyira méltatlannak érezte az új rendszert, hogy le is mondott a segítségről. De a többiek sem jártak jobban: a független színházak egy része valóban ellehetetlenült egzisztenciálisan, mások megtalálták a minimális túlélés lehetőségét, s akadtak, akik külföldön hoztak létre előadásokat. Mára kissé konszolidálódott a helyzet, és a támogatás aránya, tervezhetősége is javult valamelyest.

A színházi vezetőváltásoknál szinte nyílttá vált az „eddig ti voltatok jobb helyzetben, most viszont mi jövünk” szemlélete. Ez főként a vidéki színházak egy részének az elfoglalását jelentette (Szolnok, Kaposvár, Békéscsaba, Eger). Van néhány kivétel: a kecskeméti, a székesfehérvári, a tatabányai, a miskolci teátrum szakmailag elfogadottá vált. Szombathelyen az országos botrány miatt a helyi képviselő-testület végül letett Jordán Tamás leváltásáról.

Budapesten ellenben a főpolgármester bevállalta az Újszínház-balhét, s veszélyben volt Eszenyi Enikő széke is, de ő a helyén maradt. Belülről jött vezető váltotta Zsámbéki Gábort a Katonában, illetve Bálint Andrást a Radnótiban, s továbbra is élvezi a bizalmat Szirtes Tamás a Madách valamint Mácsai Pál az Örkény élén. A Nemzetiben az Alföldi-korszakot a Vidnyánszky-éra követte és várhatóan követi is még egy ideig. Az elmúlt csaknem nyolc év színházi résztérfoglalást hozott – kérdés, hogy jövő tavasz után kinek lesz még érdeke politikailag nyomást gyakorolni a teátrumokra.