Nemzeti Korcsolyázó Központ - Curling kikorongozva

Minden jel arra utal, hogy az előzetes ígéretek ellenére a curlingnek nem jut hely a jeges sportágakat befogadni hivatott Nemzeti Korcsolyázó Központban.

A tervek szerint 2022-ben adják át a Nemzeti Korcsolyázó Központot, a honi jeges sportok fellegvárát, amelynek kulcsszerepe lesz a magyar kormány álmának megvalósításában: Ausztriával közösen megrendezni a téli olimpiát. A Központ 43 milliárd forintért épül – jelenleg ennyi a tervezett költség -, amelynek központi eleme a 400 méteres fedett gyorskorcsolyapálya tízezer néző befogadására alkalmas lelátóval. A létesítményt a Papp László Budapest Sportaréna mögött, a Kisstadion és a Millenáris Velodrom helyén építik fel. Van azonban egy kis gond: bár elvileg a curling is helyet kapott volna a komplexumban, a nyilvánosságra hozott látványterveken nyoma sincs egyetlen curlingpályának sem. Pedig a curling is téli olimpiai sportág, szüksége van egy megfelelő, nemzetközi előírásoknak is megfelelő otthonra.

„Magyarországon jelenleg egyetlen curlingpálya található, az is magántulajdonban Budapesten a Kamaraerdőben – mondta a Népszavának dr. Bukta Zsuzsanna, a Magyar Curling Szövetség elnöke. – Mivel egy pálya hossza 40 méter, szélessége 10 méter, ideiglenesen a jégkorongpályákat szokták curlingre alkalmassá tenni. Nagyon hiányzik nekünk egy állandó, saját pálya, ráadásul a sportágat kiemelkedő világversenyekkel lehet a leghatékonyabban népszerűsíteni, ehhez viszont négypályás helyre van szükség. Igaz, mi már egy saját helynek nagyon örülnénk, akkor is, ha nemzetközi viadalokra nem alkalmas. Vidéken is szeretnénk bázisokat kialakítani, Debrecenben lehet curlingezni a hokipályán, talán lesz ott curlingpálya is.”

A Nemzeti Korcsolyázó Központ ötletéről értesítették a curlingeseket, az előkészítésbe, tervezésbe viszont már nem vonták be őket.

„Vannak elképzeléseink arról, hol és hogyan kaphatnánk helyet, bármilyen szakmai egyeztetésen nagyon szívesen és örömmel részt veszünk, ha megkeresnek minket – folytatta a sportvezető. – Amikor megjelentek a látványtervek a curling nélkül, a Magyar Korcsolyázók Országos Szövetségétől annyi tájékoztatást kaptunk, hogy ne aggódjunk, ezek csak tervek, mi is bent leszünk az új létesítményben. Szóbeli ígéretünk tehát van.”

Ennél több viszont nincs, és a korcsolyázók kommunikációja sokat mondó, a curlingesek szempontjából nem túl bíztató.

Érdeklődésünkre a korcsolyázók Váradi Orsolyához, a szövetség szervezési- és marketingigazgatójához irányították lapunkat. Háromszor kerestük olyan időpontokban, amit a munkatársai megadtak, mindhárom alkalommal elérhetetlennek bizonyult (kétszer tárgyalt, egyszer éppen nem volt a helyén), végül annyit üzent, hogy a Nemzeti Sportközpontoknál (NSK) tudnak válaszolni a kérdéseinkre. Arra is, hogy megígérte-e a korcsolyázó szövetség a látványtervek nyilvánosságra kerülése után, hogy a curling a látszat ellenére, még sincs kikorongozva a Központból?

Természetesen megkerestük az NSK-t is, de írásban elküldött kérdéseinkre (jut-e hely a curlingnek a Nemzeti Korcsolyázó Központban, illetve a nyáron elfogadott kormányhatározatban elkülönített 1,6 milliárd forint a tervezés előkészítésére, részét képezi-e a 43 milliárdos összköltségnek?) a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. reagált: azt írta, hogy kérdéseink megválaszolására a Magyar Korcsolyázók Országos Szövetsége illetékes.

A látványterv csak blöff

Fürjes Balázs, kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztostól idén február 23-án tanulta meg a közvélemény, hogy az elsőre bemutatott látványterv egy beruházásnál nem más, mint blöff. Fürjes ezt az ATV-n a Duna Arénáról árulta el, amely a látványterveken még egy csodálatos épület volt, ami elkészült, az kívülről úgy néz ki, mint egy parkolóház. De blöff volt a Puskás Stadion első látványterve is, amely arról szólt, hogy atlétikai pálya is lesz a futballarénán belül: 2011-ben kormányhatározat született erről, Orbán Viktor miniszterelnök akkor azt mondta, az aréna nem kerülhet többe 100 milliárd forintnál. A helyzet azóta változott: az atlétikai pálya kikerült a tervekből, az építési költség jelenleg 190 milliárd forint, az átadás időpontja pedig 2017-ről 2019-re módosult.