Orbán Viktor elvesztette államférfi jellegét

Publikálás dátuma
2017.12.25 12:36
FOTÓ: Népszava
Mi az a tíz esemény, ami meghatározta 2017-ben a magyar közéletet? A hvg.hu igyekezett a folyamatokra visszatekinteni, és megjósolni, velünk marad-e az adott téma az új évre is. Ebből az összeállításból ragadtunk ki két részletet.

Őcsényben Orbán elveszti államférfi jellegét

„Nagyon helyes, hogy határozottan, hangosan és érthetően fejezték ki a véleményüket” – ezt mondta Orbán Viktor azután, hogy egy kis faluban a helyiek megfenyegették azt a panziótulajdonost, aki Magyarországon bejegyzett menekülteket akart rövid nyaralásra befogadni. A feldühödött emberek meg is rongálták az illető autóját (a rendőrségnek hónapokig tartott, hogy prezentáljon egy gyanúsítottat). A magyar miniszterelnök tehát végső soron bűncselekményeket tartott megfelelő véleménykifejezésnek, amivel minden bizonnyal saját politikai pályájának eddigi mélypontjára jutott el.

A portál ezután a sorosozás további állomásait idézi, majd arra a következtetésre jut: amíg a Fidesz kormányoz, ez a téma nem ér már véget.

Botka: fényes jövő áll mögötte

Az év végi baloldali körhintát nézve talán el is felejtettük, de 2017 volt az esztendő, amikor a szocialisták örök reménységének számító Botka László megmérettetett és könnyűnek találtatott. Történt, hogy a szegedi polgármester évtizedes húzódozás után végre elfogadta pártja kormányfőjelölti tisztségét. És nem eléggé elítélhető módon komolyan is vette azt.

Botka egy balra kanyarodó, a baloldali térfélen önérzetesen fellépő MSZP vezére akart lenni, méghozzá elég erőszakosan. Ha ez nem lett volna elég nagy bűn a párt egyes klikkjeiben, úgy képzelte, hogy az első hely felelősségéhez bizonyos párton belüli jogok is járnak. Megmondhatja, ki hol indul, és maga alakítja ki a szövetségi rendszert, miután arra a kongresszus áldását adta. Hát nem, gondolták sokan, és néhányan cselekedtek is. Miután Botka nem tudta meghozni egyedül a kimutatható népszerűségnövekedést, kikezdték autoritását, megkérdőjelezték képességeit, és valószínűleg a miniszterelnök-jelölt elleni lejárató kampányba is besegítettek.

A következmények ismertek, a miniszterelnök-jelölt visszalépett. A hvg.hu ezzel kapcsolatos előrejelzése 2018-ra: Botkát már nem látjuk, az MSZP-t sem biztosan.

A teljes összeállítást itt olvashatja!

Szerző

Újabb sztrájk előszobájában a közszféra

Publikálás dátuma
2019.03.21 12:01

Egyeztetést kezdeményezett az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság a kormánnyal.
A március 14-re szervezett önkormányzati és kormányzati igazgatásban szervezett munkabeszüntetés után az abban érintett körnél jóval több ágazatot érintő lépésre szánták el magukat a közszolgálatban dolgozókat képviselő érdekvédelmi szervezetek.
Három szakszervezeti tömörülés kilenc tagszervezete nevében Földiák András, a sztrájkbizottság ügyvivője írt levelet Orbán Viktornak, felszólítva rá, hogy tegyen eleget a sztrájktörvényben rögzített kötelességének és öt napon belül jelölje ki az állam tárgyalódelegációjának tagjait, akikkel a közszféra követeléseiről egyeztetni tudnak. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke levelében arra emlékezteti a miniszterelnököt, hogy az egyeztetések eredményétől teszik függővé egy több közszférás ágazatot érintő sztrájk megszervezését.
  • Követelik, hogy a rendkívül alacsony közalkalmazotti bérek a néhány éves gyakorlattal rendelkezők esetében is emelkedjenek meg legalább a minimálbér, illetve a szakképzettséghez kötött garantált bérminimum összegére, vezessék be a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára a diplomás minimálbért, ami 2019-ben bruttó 253 ezer forintos induló bért jelentene a közszférát választó pályakezdőknek.
  • Követelik, hogy az állam térjen vissza saját ígéretéhez és a pedagógusok béremelésének alapja a mindenkori minimálbér legyen, a 2015-ben befagyasztott állapot helyett.
  • Követelik továbbá az illetménypótlékok megduplázását, az ágazati pótlékok beépítését a további béremelésekbe és jutalmakba.
A január 28-án megalakult Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság munkájában részt vesz a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, a Hírközlési, Média és Távközlési Szakszervezetei Szövetség, a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezete, a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezete, a köztisztviselői sztrájkot szervező MKKSZ, a Pedagógusok Szakszervezete, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete, a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete és a Tudományos és Innovációs Szakszervezet.

Kerülve a demagógiát - az Életem értelmei mától a mozikban

Publikálás dátuma
2019.03.21 11:00

Fotó: Les films Pelleas
Egy minta apa, akit elhagy a felesége – röviden így foglalható össze Guillaume Senez ma mozikba kerülő nagyjátékfilmjének alapfelállása. A rendező szavai szerint, azt szerette volna megmutatni: sokkal könnyebben megoldjuk egy idegen problémáit, mint a sajátjainkat.
Ha jól tudom, az Életem értelmei forgatókönyve már jóval az első filmje, a Maxime és Mélanie előtt megvolt és tulajdonképpen autobiográfiai jellegű. Majdnem pontos az információ. Az igazság az, hogy forgattam az első nagyjátékfilmemet miközben váltam. Ez elképesztően nehéz időszak volt, mivel több gyerekünk van és folyamatos egyeztetési problémákba ütközött, hogy éppen melyikünknél legyenek, mivel igyekeztem úgy alakítani az életemet, hogy ha nálam vannak, lehetőleg ne forgassak. Ekkor képzeltem el: mi lenne, ha a feleségem az egyik percről a másikra eltűnt volna mondjuk Távol-Keletre. Képes lettem volna-e megtalálni az egyensúlyt a munka és a családom, azon belül a szülői kötelesség között? Azonnal meg is írtam a forgatókönyv első vázlatát. A későbbi verziókban egyre inkább eltávolodtam a saját életemtől, így az önéletrajzi jelleg háttérbe szorult. Miért volt szükség a távolságtartásra? Azért, mert annál nincs demagógabb dolog, ha egy rendező önmagáról készít filmet. Egy alkotás attól lesz személyes, ha a saját élettapasztalatából indul ki az alkotó, de az életet dramatizálni kell, hogy a filmvásznon hiteles legyen. arról nem is beszélve, hogy az én válásom végül is nem volt olyan érdekes, hogy az mindenkinek tanulsággal szolgált volna. Realista alkotás esetén egy rendezőnek komplex társadalmi kérdésekre kell rezonálnia, így fontosan tartottam, hogy megmutassam, a mindennapi munkánk milyen hatással van a magánéletünkre. Így meg kellett találnom egy olyan munkát és egy családot, amit a legtöbben el tudnak fogadni. Egy filmes látványos szenvedései senkit sem érdekeltek volna. Viszont, amit az Életem értelmeiben látunk az egy horror, melyben a munka összefolyik a magánélettel. Azaz pontosabban forgalmazva, a kettő nem elkülöníthető egymástól. Éppen azt szerettem volna megmutatni, hogy a kettő hat egymásra és mennyire nehéz az életben, hogy segítsünk a szeretteinknek. Sokkal könnyebben megoldjuk egy idegen problémáit, mint a sajátjainkat. Azt halottam, a forgatókönyv, amit írt, nem tartalmazott dialógusokat. Ez egy városi legenda. Tudja, az igazság az, hogy ha nem írtam volna le egy forgatókönyvet teli dialógusokkal, az életben nem tudtam volna megfinanszíroztatni a filmet. Mi tagadás, viszont a színészeknek olyan verziót adtam a könyvből, amely nem tartalmazott konkrét dialógusokat, viszont konkrétan leírta az adott szituációt. Szeretem, ha az aktorok konkrétan beleélik magukat a drámai helyzetbe és közösen improvizálunk. a következő szint, hogy bevetem az eredeti forgatókönyvet és összegyúrjuk a különböző verziókat. Közös, kreatív munkafolyamat ez. Így tudunk igazak lenni és a logika is azt diktálja, hogy öt agy többre képes, mint egyetlen egy. Akkor, legyen kedves, és definiálja, mi is a rendező dolga. Legegyszerűbben: az a dolga, hogy a produkciót átsegítse a legnehezebb időszakokon és ő maga pedig túlélje a számtalan visszautasítást és negatív döntéseket és képes legyen újra és újra harcba indulni. A rendező sosem adhatja fel, erősen kell hinnie az álmaiban. Mindemellett minden rendező kötelessége, hogy a való világról közöljön valamit a mese erejével. Az Életem értelmeit elnézve nem tudtam nem gondolni a Dustin Hoffman főszereplésével készült Kramer kontra Kramerre. Ez valamilyen szinten referenciapont volt? Raphaëlle Desplechin társforgatókönyvíróval többször megnéztük és elemeztük a filmet. Amivel ott nem igazán tudtuk kibékülni, az a filmnek a befejezése, de, hogy miért, azt nem nagyon fejteném ki, mert azzal lelőnénk az Életem értelmei lezárását. Azt mondanám, hogy Robert Benton mozija konkrétan nem hatott ránk, de a „hogyan készült” dokumentumfilm, mely hozzá kapcsolódik, annál inkább. Különösen a Dustin Hoffmannal készült interjúk, melyeket Romain Duris használt fel ahhoz, hogy felépítse a játékát.   

Névjegy

Giullaime Senez (1978. július 6.) belga filmrendező és forgatókönyvíró. Első egészestés műve, a Maxime és Mélanie (2015) a torontói fesztiválon debütált. Második nagyjátékfilmje, az Életem értelmei (2018) Cannes-ban a Rendezők kéthete szekcióban mutatkozott be.  

Miről szól az Életem értelmei?

Olivier (Romain Duris) mindent megtesz, hogy mintaapa és mintaférj legyen, emellett pedig igyekszik munkájában is a maximumot nyújtani. Ennek ellenére felesége, Laura egy napon minden előzmény nélkül elhagyja családját. A férfi egyedül marad két gyermekükkel és igyekszik átvészelni ezt az átmeneti állapotot, ám hamarosan rá kell jönnie, hogy felesége soha nem jön haza.

Témák
film
Frissítve: 2019.03.21 11:00