Kósa rokonai egyre gyarapodnak

Publikálás dátuma
2017.12.27 06:02
JOGSZERŰEN - Papíron minden rendben van a sertéstelep körül, a bank és a NAV tudja csak, honnan jöttek a megmentő milliók (képün
Fotó: /
Nem tudni milyen forrásból, de egyre nő Kósa Lajos rokonainak vállalkozás-birodalma. A miniszter egészségügyi nyugdíjas édesanyja tavalyelőtt egy mátészalkai sertéstelep felét vette meg.

Sajátos rokoni találkozó színtere volt 2015 nyarán a Parlamenttől macskaugrásnyira lévő Hold utca egy műemlék jellegű, szecessziós lakóházának első emeletén egy ügyvédi iroda. A házigazda, Fiák István ügyvéd Kósa Lajos három rokonát fogadta: a politikus édesanyjához, Kósa Lajosné Bacskó Katalinhoz a család egy távolabbi ágának két mátészalkai tagja, a mezőgazdász Szilágyi János fiai, Balázs és Gábor csatlakoztak.

Az alkalom arra szolgált, hogy elintézzék a közös cégük ügyeit, Kósáné ugyanis a nagyobbik testvértől nemrégiben megvette a Méker Kft. nevű, főtevékenységként sertéstenyésztéssel foglalkozó cég fele üzletrészét. Hogy a ma 82 éves Kósáné mitől kezdett hirtelen érdeklődni a disznótenyésztés iránt, az rejtély: nyugdíjazását megelőzően védőnőként, majd bölcsődei vezetőként dolgozott.

A két másik Kósa-rokonnak annál több köze volt a sertésekhez. Már a Szilágyi nagypapa is állattenyésztési telepet vezetett, a Méker Kft. elődjének tekinthető családi vállalkozást, a Szalka-Pig Kft.-t pedig még 1994-ben alapította akkori üzlettársával Szatmárhús Kft. néven a korábban téeszelnökként dolgozó Szilágyi János. A céget szorosan családi kézben tartották, 2005 óta nem volt "külsős" tulajdonostársuk.

A bolt nem is ment rosszul: 2012-ben például 315 milliós forgalom mellett 20 milliós üzemi hasznot csináltak. A vállalkozásnak azonban volt egy hátulütője: egy régi hitel miatt likviditási gondjai támadtak. A kölcsönt a disznós cég még a Regionális Fejlesztési Finanszírozó Zrt.-től (RFF) vette fel egy korábbi beruházásra.

Az RFF a hasonnevű holdingvállalat alá szerveződő állami cégcsoport tagjaként kis-és középvállalkozásoknak, valamint önkormányzatoknak biztosított fejlesztési forrásokat, de rettentően rosszul működött, sok kihelyezett hitelük befuccsolt. Így jártak a Szalka-Piggel is, a sertésvállalat 2013-ra nagyjából összeomlott. A korábban 300 millió feletti éves bevételük a tizedére zuhant, az eredményük negatívba fordult, a tartozásaik pedig egy év alatt ötvenmilliós növekedést produkálva 378 milliósra ugrottak. A malacpersely alján mindössze két és fél milliónyi aprópénz csilingelt.

Valaki (vélhetően az RFF) még 2013-ban felszámolási kérelmet nyújtott be a disznós cég ellen, majd jó egy éves csend után összecsaptak a hullámok: a nyíregyházi bíróság 2014 júniusában elrendelte a Szalka-Pig felszámolását. A vállalkozás koronaékszerét, az RFF 220 milliós jelzálogjogával terhelt mátészalkai sertéstelepet a felszámoló dobra verte, de a meghirdetett áron nem volt rá jelentkező. Nagyon úgy tűnt: ha a Szilágyiak tovább akarják vinni a családi üzemet, kisebbfajta csodára, esetleg egy pénzes nagybácsira volna szükségük.

2015 elején azonban egy apró, adminisztratív esemény jelezte, hogy a Szilágyiaknak mégis sikerült valamit összehozni a háttérben. A nagyobbik fiúnak volt még korábbról egy elég gyengén muzsikáló zöldség-gyümölcsös kereskedőcége a szomszédos Jármiban. A Méker Kft. főtevékenységét 2015 februárjában megváltoztatták, méghozzá sertéstenyésztésre. Ezt követte a cikkünk elején felidézett nyári találkozó. Szilágyi Balázs mellé tulajdonosként belépett a testvére és Kósáné asszony is, majd a cég székhelyét átvitték Mátészalkára. 2015 végén örömteli közleményt adott ki a bíróság: októberben a Szalka-Pig meg tudott állapodni a hitelezőivel és tovább működhet.

"Megvette a [Méker] Kft. a sertéstelepet (...) azon az áron, amivel [a Szalka-Pig Kft.] tartozott" - mondta nekünk a megállapodásról Szilágyi Gábor, akit telefonon értünk el.

A kérdés persze az, hogy miből. ("Mindenről én sem beszélhetek" - így Szilágyi). 2014-es beszámolója szerint a Mékernek nevetséges, hetvenezer forintos saját tőkéje, kétszáztízezres eszközállománya volt. 2015 végén - miután Kósáné belépett a vállalatba - viszont már 67 milliós volt a saját tőkéje, javarészt annak köszönhetően, hogy közben valahonnan belekerült 47 milliónyi friss, ropogós forint a kasszába, pedig a cég évközi tevékenysége mínuszos volt. A Mékerben Kósa asszony feles tulajdonrésze mellett Szilágyi Gábornak és Szilágyi Balázsnak van egyaránt 25 százalékos érdekeltsége, de őket a kérdéses időben nyilván nem vetette fel a pénz, különben a családi vállalkozás Szalka-Piget már korábban kihúzták volna a slamasztikából.

És ez még nem minden, elvégre a sertéstelepnek is lehetett valamennyi vételára. Szilágyi Gábor szerint "nem is kevés (...) szerintem a piaci ár felett" - bár a harmincas éveiben járó férfi arra is utalt, a konstrukció részeként a tartozás legalább egy részét átvállalták. A teljes összegről irányadó lehet, hogy a felszámoló 345 milliós irányáron próbálta - sikertelenül - eladni a disznógyárat. Annyi biztos, hogy akárki is finanszírozza a Méker Kft.-t, jó üzletet csinált: a sertésvállalkozás tavaly már 30 milliós tiszta profitot ért el.

Szoros kapcsolatban
A semmiből feltűnő milliók rejtélye mellett arra is érdemes figyelni, hogy a sertéstelepes eset kapcsolódik Kósa felesége, Porkoláb Gyöngyike idén márciusi cégvásárlásához, amikor a cég jegyzett tőkéjének értékén, hatmillió forintos áron vett meg egy sokkal magasabb piaci értékű vállalkozást.
Ahogy azt korábban megírtuk, a Tócó-Pece Kft. korábbi tulajdonosa Fiák István - vagyis az az ügyvéd, akinek az irodájában a Méker Kft.-t érintő találkozó zajlott, és aki azóta cégbírósági ügyekben képviseli Kósa anyukájának az érdekeltségét. Hogy Kósa Lajos édesanyja és a politikus hitvese Fiák bábáskodása mellett mintha tandemben kezdenének gyarapodni, az felsejlik abból is: amikor a feleség megvette a Tócó-Pece Kft.-t, azt anyósa lakcímére jegyezték be.

2017.12.27 06:02

Bekérette a macedón külügy Gruevszki miatt a magyar nagykövetet, és nem udvariaskodtak

Publikálás dátuma
2018.11.19 21:36

Fotó: AFP/
Dux László szkopjei nagykövet egy tiltakozójegyzéket kapott, amiben a volt macedón kormányfő azonnali kiadatását kérik Magyarországtól
Bekérették a macedón külügyminisztériumba hétfőn Dux Lászlót, Magyarország szkopjei nagykövetét, akinek tiltakozó jegyzéket nyújtottak át a Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök Magyarországra utazásával és ott benyújtott menedékkérelmével kapcsolatos legutóbbi információk ügyében - írja az MTI.  A macedón külügyi tárca honlapján megjelent sajtóközlemény szerint a magyar nagykövetet Viktor Dimovszki külügyi államtitkár fogadta, és szívélyesen – ám diplomácia nyelvén nagyon erélyesen – kérte Magyarországot Gruevszki kiadatására. Dimovszki reményéét fejezte ki, hogy Magyarország  a jó kétoldalú kapcsolatok, valamint a jogállamisággal összefüggő európai értékek és elvek szellemében fog cselekedni, így  
haladéktalanul elutasítja az elítélt szökevény, Nikola Gruevszki menedékjog iránti kérelmét, és késlekedés nélkül kiadja őt Macedóniának, hogy a körözött politikus letöltse rá kiszabott, kétéves börtönbüntetését.
 Zoran Zaev macedón kormányfő ezután kijelentette: Macedónia már kezdeményezte a politikus kiadatását, Szkopje mindent megtesz annak érdekében, hogy Gruevszkit hazaszállítsák.    Szijjártó Péter magyar külügyminiszter hétfőn Brüsszelben újságírói kérdésre válaszolva elmondta: Gruevszki egy magyar külképviseleten jelezte, hogy menedékjog iránti kérelmet kíván benyújtani, a magyar kormánynak azonban nem volt semmilyen szerepe abban, hogy az említett külképviseletre eljusson. Szijjártó arról már nem beszélt, hogy a magyar diplomácia szerepet játszhatott Gruevszki későbbi szöktetésében, lapértesülés szerint ugyanis magyar diplomaták adták kézről kézre a menekülő ex kormányfőt. Nehezen hihető Szijjjártó azon kijelentése is,hogy „Gruevszki teljesen legálisan, a vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogszabályoknak megfelelve jutott el Magyarországra, minden határátlépése törvényes volt” – hiszen az albán rendőrség már jelezte, hogy a volt macedón kormányfő kétségkívül illegálisan és gyalog jutott át Macedóniából Albániába, ahonnan aztán magyar diplomáciai járművel ment tovább Montenegróba, majd Szerbián keresztül utazott tovább. Illegális lehetett a szökevény Magyarországra juttatása is, hiszen a politikus útlevél nélkül érkezett egy biztonságos harmadik országból, azaz Szerbiából – egy szír vagy afgán menedékkérőt ezért habozás nélkül tranzitzónába zártak volna a magyar hatóságok. de Nikola Gruevszkinek megkülönbeztetett bánásmód járt, pusztán azért, mert tíz évig miniszterelnök volt.
2018.11.19 21:36
Frissítve: 2018.11.19 21:38

Gruevszki-ügy: újabb gyenge láncszem - és a Belügyminisztériumtól nem lehetett kérdezni

Publikálás dátuma
2018.11.19 20:46

Fotó: MTI/ Soós Lajos
Egy felfüggesztett jogszabállyal magyarázza a kormány, miért kapott kivételes eljárást a volt macedón kormányfő.
Kísérő nélküli gyerekek, várandós nők, fogyatékos, kínzást, nemi erőszakot vagy a pszichikai, fizikai, szexuális erőszak más súlyos formáját elszenvedett menekültek érdekében hozott 2007-es jogszabályra hivatkozva kapott különleges bánásmódot a korrupcióért elítélt és börtön elől a magyar diplomaták segítségével Magyarországra szöktetett Nikola Gruevszki – derült ki Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár hétfői, ellenzéki kérdésekre adott parlamenti válaszából. A kormány mindezek alapján döntött úgy, hogy a korrupciós ügyben eljárás alá vont és elítélt, legális úti okmányok nélkül – vélhetően az Orbán-kormány segítségével – Magyarországra szökött Gruevszki ne a tranzitzónából kérjen menedékjogot, hanem Budapesten. Noha már az is meglepő, hogy a kormány szerint az elítélt korrupt politikus épp olyan megítélés alá tartozik, mint egy árva menekült gyereke, Harangozó Tamás szocialista képviselő arra is felhívta a figyelmet: Orbánék valójában még saját törvényeiket is megszegték. A hivatkozott jogszabályt ugyanis épp az Orbán-kormány függesztette fel a tömeges migrációra miatt kialakult válsághelyzetre hivatkozva. Orbán Balázs megszólalása talán csak kommunikációs baki volt, hiszen a Gruevszki-ügyben a kabinet látványosan és szigorúan a hallgatást választotta: a fideszes kormánytagok múlt hét óta ugyanazt a néhány mondatos kommunikációs sorvezetőt ismételgetik. Azaz: a kormány nem segítette Gruevszki kiszökését Macedóniából Arról azonban már hallgatna, hogy a Macedón határról miként jutott el Budapestig. Így Brüsszelben Szijjártó Péter külügyminiszter sem fejtette ki, hogy Tiranától Budapestig miért magyar diplomaták szállították Gruevszkit. Szijjártó úgy fogalmazott: „nem a mi dolgunk” hogy Gruevszki hogyan jutott el „a Macedóniával szomszédos országba, abban nekünk semmifajta részünk vagy befolyásunk nem volt.” Szijjártó szerint a volt macedón miniszterelnök Magyarországra „teljesen legálisan, a vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogszabályoknak száz százalékig megfelelve jutott el”- hangoztatta. Ugyanezeket a paneleket mondta fel sokadjára a Parlamentben az Orbán Viktort helyettesítő Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, illetve Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár az ellenzék kérdéseire válasz gyanánt. Mirkóczki Ádám, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának Jobbikos elnöke „Z-kategóriás” kémfilmbe illőnek minősítette, ahogy a magyar kormány Budapestre juttatta Gruevszkit. Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője pedig az uniós alapszerződés 83. cikkelyét idézte, amiből az következik, hogy a korrupcióért jogerősen elítéltek nem kaphatnak menekültstátuszt. Az LMP pedig vizsgálóbizottságot sürget az ügyben. A szocialista Harangozó Tamás kérdezett volna Gruevszki menekülésének részleteiről előbb Pintér Sándortól, majd a belügyminiszter távolléte miatt az Orbán Viktort helyettesítő Gulyás Gergelytől, ám Jakab István házelnök megvonta tőle a szót. A legcifrább párbeszéd a DK-s Arató Gergely és Dömötör Csaba államtitkár között zajlott le: Arató azt tudakolta, hogy „Putyin gazda” adott-e parancsot az ismerten oroszbarát Gruevszki kimenekítésére, mire Dömötör azzal vágott vissza, hogy a DK csak ne vádolja a kormányt politikusbűnözőkkel való együttműködéssel, hiszen ők meg Czeglédy Csabával működtek együtt. Dacára, hogy a két ügynek semmi köze egymáshoz, továbbá az adócsalás gyanújával másfél éve előzetesben tartott Czeglédy Csaba ellen még vádemelés sem történt.
2018.11.19 20:46