Kósa rokonai egyre gyarapodnak

Publikálás dátuma
2017.12.27 06:02
JOGSZERŰEN - Papíron minden rendben van a sertéstelep körül, a bank és a NAV tudja csak, honnan jöttek a megmentő milliók (képün
Fotó: /
Nem tudni milyen forrásból, de egyre nő Kósa Lajos rokonainak vállalkozás-birodalma. A miniszter egészségügyi nyugdíjas édesanyja tavalyelőtt egy mátészalkai sertéstelep felét vette meg.

Sajátos rokoni találkozó színtere volt 2015 nyarán a Parlamenttől macskaugrásnyira lévő Hold utca egy műemlék jellegű, szecessziós lakóházának első emeletén egy ügyvédi iroda. A házigazda, Fiák István ügyvéd Kósa Lajos három rokonát fogadta: a politikus édesanyjához, Kósa Lajosné Bacskó Katalinhoz a család egy távolabbi ágának két mátészalkai tagja, a mezőgazdász Szilágyi János fiai, Balázs és Gábor csatlakoztak.

Az alkalom arra szolgált, hogy elintézzék a közös cégük ügyeit, Kósáné ugyanis a nagyobbik testvértől nemrégiben megvette a Méker Kft. nevű, főtevékenységként sertéstenyésztéssel foglalkozó cég fele üzletrészét. Hogy a ma 82 éves Kósáné mitől kezdett hirtelen érdeklődni a disznótenyésztés iránt, az rejtély: nyugdíjazását megelőzően védőnőként, majd bölcsődei vezetőként dolgozott.

A két másik Kósa-rokonnak annál több köze volt a sertésekhez. Már a Szilágyi nagypapa is állattenyésztési telepet vezetett, a Méker Kft. elődjének tekinthető családi vállalkozást, a Szalka-Pig Kft.-t pedig még 1994-ben alapította akkori üzlettársával Szatmárhús Kft. néven a korábban téeszelnökként dolgozó Szilágyi János. A céget szorosan családi kézben tartották, 2005 óta nem volt "külsős" tulajdonostársuk.

A bolt nem is ment rosszul: 2012-ben például 315 milliós forgalom mellett 20 milliós üzemi hasznot csináltak. A vállalkozásnak azonban volt egy hátulütője: egy régi hitel miatt likviditási gondjai támadtak. A kölcsönt a disznós cég még a Regionális Fejlesztési Finanszírozó Zrt.-től (RFF) vette fel egy korábbi beruházásra.

Az RFF a hasonnevű holdingvállalat alá szerveződő állami cégcsoport tagjaként kis-és középvállalkozásoknak, valamint önkormányzatoknak biztosított fejlesztési forrásokat, de rettentően rosszul működött, sok kihelyezett hitelük befuccsolt. Így jártak a Szalka-Piggel is, a sertésvállalat 2013-ra nagyjából összeomlott. A korábban 300 millió feletti éves bevételük a tizedére zuhant, az eredményük negatívba fordult, a tartozásaik pedig egy év alatt ötvenmilliós növekedést produkálva 378 milliósra ugrottak. A malacpersely alján mindössze két és fél milliónyi aprópénz csilingelt.

Valaki (vélhetően az RFF) még 2013-ban felszámolási kérelmet nyújtott be a disznós cég ellen, majd jó egy éves csend után összecsaptak a hullámok: a nyíregyházi bíróság 2014 júniusában elrendelte a Szalka-Pig felszámolását. A vállalkozás koronaékszerét, az RFF 220 milliós jelzálogjogával terhelt mátészalkai sertéstelepet a felszámoló dobra verte, de a meghirdetett áron nem volt rá jelentkező. Nagyon úgy tűnt: ha a Szilágyiak tovább akarják vinni a családi üzemet, kisebbfajta csodára, esetleg egy pénzes nagybácsira volna szükségük.

2015 elején azonban egy apró, adminisztratív esemény jelezte, hogy a Szilágyiaknak mégis sikerült valamit összehozni a háttérben. A nagyobbik fiúnak volt még korábbról egy elég gyengén muzsikáló zöldség-gyümölcsös kereskedőcége a szomszédos Jármiban. A Méker Kft. főtevékenységét 2015 februárjában megváltoztatták, méghozzá sertéstenyésztésre. Ezt követte a cikkünk elején felidézett nyári találkozó. Szilágyi Balázs mellé tulajdonosként belépett a testvére és Kósáné asszony is, majd a cég székhelyét átvitték Mátészalkára. 2015 végén örömteli közleményt adott ki a bíróság: októberben a Szalka-Pig meg tudott állapodni a hitelezőivel és tovább működhet.

"Megvette a [Méker] Kft. a sertéstelepet (...) azon az áron, amivel [a Szalka-Pig Kft.] tartozott" - mondta nekünk a megállapodásról Szilágyi Gábor, akit telefonon értünk el.

A kérdés persze az, hogy miből. ("Mindenről én sem beszélhetek" - így Szilágyi). 2014-es beszámolója szerint a Mékernek nevetséges, hetvenezer forintos saját tőkéje, kétszáztízezres eszközállománya volt. 2015 végén - miután Kósáné belépett a vállalatba - viszont már 67 milliós volt a saját tőkéje, javarészt annak köszönhetően, hogy közben valahonnan belekerült 47 milliónyi friss, ropogós forint a kasszába, pedig a cég évközi tevékenysége mínuszos volt. A Mékerben Kósa asszony feles tulajdonrésze mellett Szilágyi Gábornak és Szilágyi Balázsnak van egyaránt 25 százalékos érdekeltsége, de őket a kérdéses időben nyilván nem vetette fel a pénz, különben a családi vállalkozás Szalka-Piget már korábban kihúzták volna a slamasztikából.

És ez még nem minden, elvégre a sertéstelepnek is lehetett valamennyi vételára. Szilágyi Gábor szerint "nem is kevés (...) szerintem a piaci ár felett" - bár a harmincas éveiben járó férfi arra is utalt, a konstrukció részeként a tartozás legalább egy részét átvállalták. A teljes összegről irányadó lehet, hogy a felszámoló 345 milliós irányáron próbálta - sikertelenül - eladni a disznógyárat. Annyi biztos, hogy akárki is finanszírozza a Méker Kft.-t, jó üzletet csinált: a sertésvállalkozás tavaly már 30 milliós tiszta profitot ért el.

Szoros kapcsolatban
A semmiből feltűnő milliók rejtélye mellett arra is érdemes figyelni, hogy a sertéstelepes eset kapcsolódik Kósa felesége, Porkoláb Gyöngyike idén márciusi cégvásárlásához, amikor a cég jegyzett tőkéjének értékén, hatmillió forintos áron vett meg egy sokkal magasabb piaci értékű vállalkozást.
Ahogy azt korábban megírtuk, a Tócó-Pece Kft. korábbi tulajdonosa Fiák István - vagyis az az ügyvéd, akinek az irodájában a Méker Kft.-t érintő találkozó zajlott, és aki azóta cégbírósági ügyekben képviseli Kósa anyukájának az érdekeltségét. Hogy Kósa Lajos édesanyja és a politikus hitvese Fiák bábáskodása mellett mintha tandemben kezdenének gyarapodni, az felsejlik abból is: amikor a feleség megvette a Tócó-Pece Kft.-t, azt anyósa lakcímére jegyezték be.

2017.12.27 06:02

Csúnya vége lehet, ha rövid pórázra fogják a kórházakat

Publikálás dátuma
2018.07.21 07:00

Fotó: / Németh András Péter
Már szeptemberben több kórházra kitehetik a „betegellátás szünetel” táblát, ha a kincstár valóban érvényesíti a költségvetési intézményekre szabott regulát. Közben ismét gyűlik a kórházak adóssága, június végén már 35 milliárd forint volt.
A HVG hívta fel a figyelmet arra, hogy megszűnt a kórházak mentessége a szigorú gazdálkodási szabályok alól. Korábban ez a lazítás tette lehetővé az intézményeknek azt, hogy akkor is fizessenek bért és el tudják látni a betegeket, ha az egészségpénztártól kapott ellátmány arra már nem nyújtana fedezetet. Az „alulfinaszírozás” következtében keletkezett adósságokat az állam eddig hagyományosan év végi konszolidációs csomagokkal rendezte.
A kórházak elvben már legalább négy éve nem költhetnének többet, mint amennyire az éves keretükből telik. Ezt a szabályt azonban eddig éppen a betegellátás érdekében nem érvényesítették az egészségügyben, azaz befogadták számláikat akkor is, ha azok a havi költhető keretük fölötti összeg volt. Most az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nyomatékosan jelezte a kincstárnak: a türelmi időnek vége. Lapunk úgy tudja, Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár is „küzd” azért, hogy vegyék ki a kórházakat az érintett szabály hatálya alól, biztosítsák továbbra is kivételezett helyzetüket, ám információink szerint eddig nem járt eredménnyel.
A Népszavának nyilatkozó szakemberek szerint, ha az ÁSZ nem enged, akkor mintegy 40 intézményre kerülhet ki a zárva tart tábla legkésőbb szeptemberre. Először az eladósodott intézmények kerülhetnek bajba, mert azoknál a tartozás eleve ráterhelődik az elkölthető szabad forrásokra. Azaz az év további hónapjaiban ennyivel kevesebbet költhetnek. A Népszavának gazdasági szakemberek azt mondták: az új számviteli szabályok mellett legfeljebb négyszázaléknyi eladósodás menedzselhető, ám ahol ennél több van, előbb-utóbb képtelen lesz ellátni a napi feladatait. A négy 4 vagy annál kevesebbel tartozók „klubjához” azonban a 107 állami intézménynek csak töredéke sorolható.
Lapunk az egészségügyi kormányzatnál érdeklődött arról, mit kívánnak tenni, hogy ne csukjon be a fiskális szabály miatt több tucat kórház, de lapzártáig nem érkezett válasz.  Az államkincstár most nyilvánosságra hozott adatai szerint június végén 35 milliárd forint volt a kórházak tartozása. Június végén Varga Mihály pénzügyminiszter az ATV-ben is jelezte: aggódik a kórházak adóssága miatt, és az egyetemekhez hasonlóan költségvetési felügyelők kinevezését javasolja az intézményekhez. Úgy tudjuk, még nem dőlt el, hogy valamennyi fekvőbeteg ellátó kap „kasszaőrt” vagy csak azok az intézmények, amelyek lejárt adóssága több mint az éves bevételük tíz százaléka. Információink szerint, Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár az utóbbiért lobbizik a pénzügyi kormányzatnál. Mint arról július elején írtunk, a költségvetési felügyelők meglehetősen széles jogosítványokkal rendelkeznek majd, a főigazgató csak azt a kötelezettségvállalást teljesítheti, amit előzőleg a felügyelője jóváhagyott – miközben a betegellátás felelőssége továbbra is őt terheli.
Szerző
2018.07.21 07:00
Frissítve: 2018.07.21 07:00

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06