A jogszabályok jelen állapota szerint januártól csökken a lakossági áramár. A Magyar Közlönyben megjelent közműhivatali rendelet tanúsága szerint ugyanis mérséklődik a számla úgynevezett rendszerhasználati díjrésze. A rendelet kissé összetett, de piaci szereplők lapunknak megerősítették: az állam januártól forrásokat von el a hálózatoktól. Elméletileg, illetve az uniós szabályok szerint ezt csak akkor tehetnék meg, ha a villamosenergia-rendszer működtetési költségei, például a vezetékek, a transzformátorok, a karbantartás és a szerelők - „piaci árai” esnének. Ennek megállapítása mindig is a központi kézben tartott rezsidíj-megállapítás egzotikus kérdései közé tartozott. Ráadásul a hálózati díj az Európai Unió határozott követelései ellenére gyakorta mutat egyértelmű harmóniát bizonyos politikai igényekkel. Mivel most Orbán Viktor kormányfő – a nemzetközi árak leesése dacára - nem akarja folytatni a rezsicsökkentést, tehát a politikai igény az árak szinten tartása, sokak szerint fura lenne, ha január elsejéig még ne módosítanának tovább az árak belső szerkezetén.
Az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) mélyen hallgat az úgynevezett szociális energiatarifa kérdéséről. Az előkészítést végző Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, Dorkota Lajos lapunknak idén többször is megerősítette: kidolgoztak, majd továbbítottak a szaktárca felé egy szociális alapú lakossági energiatarifára vonatkozó tanulmányt. Ezt egyes nyilatkozataikban más Fidesz-politikusok is visszaigazolták.
Így például nyugdíjasok, nagycsaládosok, rászorulók számára csökkentenék a villany és a gáz árát. A témát érintő írásbeli kérdéssorunkra küldött válaszában az NFM a témára még csak nem is utalt. Aradszki András ezt követő sajtótájékoztatóján pedig kérdésünk ismételt felvetését a tárca szóvivője azzal hárította el, hogy erre már válaszoltak. Így a felelet ott is elmaradt.
Az elmúlt napok során valamennyi általunk megkérdezett szakértő egyetértett abban, hogy januártól se csökken tovább a lakossági rezsi. Ez azonban csak úgy valósulhat meg, ha az áramszámla másik tétele, vagyis maga az áram mint termék díja, pont ennyivel emelkedik. (Az áram esetében más-más eljárásban állapítják meg – és külön is számlázzák – a termék, illetve annak otthonunkba juttatásának díját. Mivel utóbbi már tudhatóan csökken, a díj csak előbbi tétel hasonló mértékű emelésével tartható szinten.) Így mindenki arra számít, hogy „szokás szerint” egy szilveszter-környéki napon az illetékes miniszter kihirdeti az áram belső „összehasonlító árának” emelését. Ez a tétel lényegében az az ár, amennyiért az áramot az erőművektől összevásárló MVM a lakossági szolgáltatóknak nagykereskedőként továbbértékesíti azt. Eme kissé eldugott tétel mértéke mindig komoly előszobázások tárgya, hisz jelentősen függ tőle az MVM – a legnagyobb állami vállalat – nyeresége. Bár szintje elvben együtt kellene, hogy mozogjon az áramtőzsdékkel, erre nincs pontos szabály és ilyenkor minden fillér számít.
Januártól kilowattóránként (kWh) 16 fillérről 5 fillérre csökken az áramdíjból az állami Vértesi Erőmű bezárására, tájhelyreállításra költhető összeg – derül ki a kormány, illetve a szaktárcavezető elmúlt napokban közölt több száz energetikai szabálymódosításából.
KWh-nként 10 fillérről 9 fillérre mérséklik az iparági dolgozóknak olcsóbb áramtarifát biztosító forrást és 1,75 forintról 81 fillérre esik a távhőszolgáltatók áramszámla-forrású támogatása is. Ez közvetlenül nem érinti a lakosságot, mivel a tételek megfizetését a 2013-as rezsicsökkentéskor a többi vevőre hárították át. A szabálymódosítások zömmel a bányászatot, az atomenergiát és a nagycsaládosok tarifakedvezményét érintik. Utóbbi megállapítását miniszteriről kormányszintre emelik.
A piaci szereplők tehát arra számítanak, hogy januártól az állam épp annyival növeli az állami MVM bevételi számlatételét, amennyivel csökkenti a hálózatok jussát. Szakértők ennek kapcsán arra is rávilágítanak, hogy épp most szerez irányító részt magának Orbán Viktor földije, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester-vállalkozó a második legtöbb áramot termelő hazai erőműben, a Mátraiban. A korábbi évek során igencsak nyereséges, lignittüzelésű egység eredményei az elmúlt évek során lehanyatlottak. Ennek emelésére például az adna lehetőséget, ha az MVM a jövőben többet fizetne a Mátrai Erőműnek az áramért. Erre például az MVM bevételeinek központi emelése adhat lehetőséget. Így a kormány a hálózatokra fordítható források egy részét akár Mészáros Lőrinc zsebébe is átcsorgathatja.
2012. 17,6
2013. 15,15
2014. 13,27
2015. 14
2016. 14
2017. 13,34
* a lakossági áram MVM által leszámlázható, belső nagykereskedelmi ára
Forrás: Népszava-gyűjtés
Az illetékes nemzeti fejlesztési tárca a kérdés kapcsán lapunknak kitérő válaszokkal élt. Azt a sejtést, hogy a termék árának változtatása is várható, annyiban megerősítették, hogy „a január 1-jétől alkalmazandó energiaárak előkészítése folyamatban van”. Ezen kívül a rezsipropaganda megszokott – részint tényszerűen téves – állításait ismételték meg. Arra a kérdésünkre se válaszoltak, hogy várható-e további rezsicsökkentés. Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár egy más témájú tájékoztatón újságírói kérdésre úgy fogalmazott: Magyarországon az energiaárak a legalacsonyabbak Európában és ezt fenn fogják tartani. Vagyis a díjak szinten maradnak. (Aradszki András állítása téves: Európában – Oroszországot, Ukrajnát, Szerbiát is beleértve – a magyar energiaárak a középmezőnybe sorolhatóak. Az Európai Unió tagállamai között felméréstől függően a 3.-16. helyen állunk.)
Szakértők mindazonáltal a szabályok szakmailag teljességgel komolytalan kijátszásának tartanák, ha január 1-től pont annyival csökkenne a hálózatokra fordítható díj, mint amennyivel emelnék az áramnagykereskedő – így akár Mészáros Lőrinc – bevételeit.
