Újabb központosítás jöhet

Publikálás dátuma
2017.12.27. 06:04
A HÉV-vonalak már a MÁV-hoz tartoznak FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Az állami busztársaságokba és a MÁV-ba olvadnának be a ma még önkormányzati kézben lévő közlekedési társaságok, bár a tervet a fejlesztési tárca tagadja.

Egyik vidéki nagyváros képviselői kormányzati illetékesektől már személyesen is kaptak tájékoztatást arról, milyen közlekedési átszervezés várható jövőre, ha a Fidesz marad kormányon - tudtuk meg kormányközeli forrásból. Eszerint a vidéki és még önkormányzati kézben lévő közlekedési vállalatok buszai az állami Volánbuszba vagy a regionális buszszolgáltatókba kerülnének, míg a kötött-pályás részek, a miskolci, szegedi és debreceni villamos vonalak a MÁV-hoz, ugyanúgy, ahogy a vasúttársaság Budapesten már bekebelezte a HÉV-et.

Megkérdeztük a nagyvárosok polgármestereit, értesültek-e a tervről, de csak Debrecenből kaptunk választ: egy mondatban azt közölték, cáfolják értesülésünket, ahogy tagadta az államosításra vonatkozó információkat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is. „A helyi és helyközi közlekedés összehangoltabb együttműködése kétségkívül az utasok érdekeit szolgálná, e cél azonban a jelenlegi tulajdonviszonyok átalakítása nélkül is elérhető” - tudatták a Népszavával.

A BKK és a BKV vezetőivel kapcsolatban lévő, egymástól független forrásaink azonban megerősítették, hogy a BKV-ra is hasonló sors várhat. A vállalat államosítása nem most kerül először terítékre: az Orbán-kormány második ciklusának közepe óta beszédtéma. Tarlós István 2012-ben még valószínűtlennek nevezte, ám két évvel később, a fővárosi Főgáz-részvények államnak való eladásáról szóló közgyűlési döntés után már küszöbön álló opcióként beszélt a BKV államosításáról.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter 2015-ben azt elevenítette fel, hogy a kormány már 2011-ben ajánlatot tett a fővárosnak a BKV-ra. Ahogy arról a Népszava 2014-ben beszámolt, már a törvényalkotási munka is megkezdődött a BKV és más önkormányzati közműszolgáltató társaságok állami tulajdonba vonására. A most ismét terjedő hír tehát nem újkeletű. Úgy tudjuk, hogy a BKV államosításának menedzselésével Bolla Tibort, a cég vezérigazgatóját bíznák meg, helyettes államtitkári rangban. Bolla a nyáron kapott helyettes államtitkári ajánlatot a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól, de visszautasította.

Szerző

Kósa rokonai egyre gyarapodnak

Publikálás dátuma
2017.12.27. 06:02
JOGSZERŰEN - Papíron minden rendben van a sertéstelep körül, a bank és a NAV tudja csak, honnan jöttek a megmentő milliók (képün
Nem tudni milyen forrásból, de egyre nő Kósa Lajos rokonainak vállalkozás-birodalma. A miniszter egészségügyi nyugdíjas édesanyja tavalyelőtt egy mátészalkai sertéstelep felét vette meg.

Sajátos rokoni találkozó színtere volt 2015 nyarán a Parlamenttől macskaugrásnyira lévő Hold utca egy műemlék jellegű, szecessziós lakóházának első emeletén egy ügyvédi iroda. A házigazda, Fiák István ügyvéd Kósa Lajos három rokonát fogadta: a politikus édesanyjához, Kósa Lajosné Bacskó Katalinhoz a család egy távolabbi ágának két mátészalkai tagja, a mezőgazdász Szilágyi János fiai, Balázs és Gábor csatlakoztak.

Az alkalom arra szolgált, hogy elintézzék a közös cégük ügyeit, Kósáné ugyanis a nagyobbik testvértől nemrégiben megvette a Méker Kft. nevű, főtevékenységként sertéstenyésztéssel foglalkozó cég fele üzletrészét. Hogy a ma 82 éves Kósáné mitől kezdett hirtelen érdeklődni a disznótenyésztés iránt, az rejtély: nyugdíjazását megelőzően védőnőként, majd bölcsődei vezetőként dolgozott.

A két másik Kósa-rokonnak annál több köze volt a sertésekhez. Már a Szilágyi nagypapa is állattenyésztési telepet vezetett, a Méker Kft. elődjének tekinthető családi vállalkozást, a Szalka-Pig Kft.-t pedig még 1994-ben alapította akkori üzlettársával Szatmárhús Kft. néven a korábban téeszelnökként dolgozó Szilágyi János. A céget szorosan családi kézben tartották, 2005 óta nem volt "külsős" tulajdonostársuk.

A bolt nem is ment rosszul: 2012-ben például 315 milliós forgalom mellett 20 milliós üzemi hasznot csináltak. A vállalkozásnak azonban volt egy hátulütője: egy régi hitel miatt likviditási gondjai támadtak. A kölcsönt a disznós cég még a Regionális Fejlesztési Finanszírozó Zrt.-től (RFF) vette fel egy korábbi beruházásra.

Az RFF a hasonnevű holdingvállalat alá szerveződő állami cégcsoport tagjaként kis-és középvállalkozásoknak, valamint önkormányzatoknak biztosított fejlesztési forrásokat, de rettentően rosszul működött, sok kihelyezett hitelük befuccsolt. Így jártak a Szalka-Piggel is, a sertésvállalat 2013-ra nagyjából összeomlott. A korábban 300 millió feletti éves bevételük a tizedére zuhant, az eredményük negatívba fordult, a tartozásaik pedig egy év alatt ötvenmilliós növekedést produkálva 378 milliósra ugrottak. A malacpersely alján mindössze két és fél milliónyi aprópénz csilingelt.

Valaki (vélhetően az RFF) még 2013-ban felszámolási kérelmet nyújtott be a disznós cég ellen, majd jó egy éves csend után összecsaptak a hullámok: a nyíregyházi bíróság 2014 júniusában elrendelte a Szalka-Pig felszámolását. A vállalkozás koronaékszerét, az RFF 220 milliós jelzálogjogával terhelt mátészalkai sertéstelepet a felszámoló dobra verte, de a meghirdetett áron nem volt rá jelentkező. Nagyon úgy tűnt: ha a Szilágyiak tovább akarják vinni a családi üzemet, kisebbfajta csodára, esetleg egy pénzes nagybácsira volna szükségük.

2015 elején azonban egy apró, adminisztratív esemény jelezte, hogy a Szilágyiaknak mégis sikerült valamit összehozni a háttérben. A nagyobbik fiúnak volt még korábbról egy elég gyengén muzsikáló zöldség-gyümölcsös kereskedőcége a szomszédos Jármiban. A Méker Kft. főtevékenységét 2015 februárjában megváltoztatták, méghozzá sertéstenyésztésre. Ezt követte a cikkünk elején felidézett nyári találkozó. Szilágyi Balázs mellé tulajdonosként belépett a testvére és Kósáné asszony is, majd a cég székhelyét átvitték Mátészalkára. 2015 végén örömteli közleményt adott ki a bíróság: októberben a Szalka-Pig meg tudott állapodni a hitelezőivel és tovább működhet.

"Megvette a [Méker] Kft. a sertéstelepet (...) azon az áron, amivel [a Szalka-Pig Kft.] tartozott" - mondta nekünk a megállapodásról Szilágyi Gábor, akit telefonon értünk el.

A kérdés persze az, hogy miből. ("Mindenről én sem beszélhetek" - így Szilágyi). 2014-es beszámolója szerint a Mékernek nevetséges, hetvenezer forintos saját tőkéje, kétszáztízezres eszközállománya volt. 2015 végén - miután Kósáné belépett a vállalatba - viszont már 67 milliós volt a saját tőkéje, javarészt annak köszönhetően, hogy közben valahonnan belekerült 47 milliónyi friss, ropogós forint a kasszába, pedig a cég évközi tevékenysége mínuszos volt. A Mékerben Kósa asszony feles tulajdonrésze mellett Szilágyi Gábornak és Szilágyi Balázsnak van egyaránt 25 százalékos érdekeltsége, de őket a kérdéses időben nyilván nem vetette fel a pénz, különben a családi vállalkozás Szalka-Piget már korábban kihúzták volna a slamasztikából.

És ez még nem minden, elvégre a sertéstelepnek is lehetett valamennyi vételára. Szilágyi Gábor szerint "nem is kevés (...) szerintem a piaci ár felett" - bár a harmincas éveiben járó férfi arra is utalt, a konstrukció részeként a tartozás legalább egy részét átvállalták. A teljes összegről irányadó lehet, hogy a felszámoló 345 milliós irányáron próbálta - sikertelenül - eladni a disznógyárat. Annyi biztos, hogy akárki is finanszírozza a Méker Kft.-t, jó üzletet csinált: a sertésvállalkozás tavaly már 30 milliós tiszta profitot ért el.

Szoros kapcsolatban
A semmiből feltűnő milliók rejtélye mellett arra is érdemes figyelni, hogy a sertéstelepes eset kapcsolódik Kósa felesége, Porkoláb Gyöngyike idén márciusi cégvásárlásához, amikor a cég jegyzett tőkéjének értékén, hatmillió forintos áron vett meg egy sokkal magasabb piaci értékű vállalkozást.
Ahogy azt korábban megírtuk, a Tócó-Pece Kft. korábbi tulajdonosa Fiák István - vagyis az az ügyvéd, akinek az irodájában a Méker Kft.-t érintő találkozó zajlott, és aki azóta cégbírósági ügyekben képviseli Kósa anyukájának az érdekeltségét. Hogy Kósa Lajos édesanyja és a politikus hitvese Fiák bábáskodása mellett mintha tandemben kezdenének gyarapodni, az felsejlik abból is: amikor a feleség megvette a Tócó-Pece Kft.-t, azt anyósa lakcímére jegyezték be.

Csökkenhetne az áramár, de...

Publikálás dátuma
2017.12.27. 06:00
MÁTRAI ERŐMŰ - Mészáros Lőrinc megint jól járhat Fotó: Molnár Ádám
Januártól a villanyszámlából kevesebb jut hálózatfenntartásra: az összeget az Orbán-kabinet várhatóan az állami áramnagykereskedőnek - ezen keresztül pedig akár Mészáros Lőrincnek - juttatja.

A jogszabályok jelen állapota szerint januártól csökken a lakossági áramár. A Magyar Közlönyben megjelent közműhivatali rendelet tanúsága szerint ugyanis mérséklődik a számla úgynevezett rendszerhasználati díjrésze. A rendelet kissé összetett, de piaci szereplők lapunknak megerősítették: az állam januártól forrásokat von el a hálózatoktól. Elméletileg, illetve az uniós szabályok szerint ezt csak akkor tehetnék meg, ha a villamosenergia-rendszer működtetési költségei, például a vezetékek, a transzformátorok, a karbantartás és a szerelők - „piaci árai” esnének. Ennek megállapítása mindig is a központi kézben tartott rezsidíj-megállapítás egzotikus kérdései közé tartozott. Ráadásul a hálózati díj az Európai Unió határozott követelései ellenére gyakorta mutat egyértelmű harmóniát bizonyos politikai igényekkel. Mivel most Orbán Viktor kormányfő – a nemzetközi árak leesése dacára - nem akarja folytatni a rezsicsökkentést, tehát a politikai igény az árak szinten tartása, sokak szerint fura lenne, ha január elsejéig még ne módosítanának tovább az árak belső szerkezetén.

Titkos szociálisrezsi-tervek
Az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) mélyen hallgat az úgynevezett szociális energiatarifa kérdéséről. Az előkészítést végző Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, Dorkota Lajos lapunknak idén többször is megerősítette: kidolgoztak, majd továbbítottak a szaktárca felé egy szociális alapú lakossági energiatarifára vonatkozó tanulmányt. Ezt egyes nyilatkozataikban más Fidesz-politikusok is visszaigazolták.
Így például nyugdíjasok, nagycsaládosok, rászorulók számára csökkentenék a villany és a gáz árát. A témát érintő írásbeli kérdéssorunkra küldött válaszában az NFM a témára még csak nem is utalt. Aradszki András ezt követő sajtótájékoztatóján pedig kérdésünk ismételt felvetését a tárca szóvivője azzal hárította el, hogy erre már válaszoltak. Így a felelet ott is elmaradt.

Az elmúlt napok során valamennyi általunk megkérdezett szakértő egyetértett abban, hogy januártól se csökken tovább a lakossági rezsi. Ez azonban csak úgy valósulhat meg, ha az áramszámla másik tétele, vagyis maga az áram mint termék díja, pont ennyivel emelkedik. (Az áram esetében más-más eljárásban állapítják meg – és külön is számlázzák – a termék, illetve annak otthonunkba juttatásának díját. Mivel utóbbi már tudhatóan csökken, a díj csak előbbi tétel hasonló mértékű emelésével tartható szinten.) Így mindenki arra számít, hogy „szokás szerint” egy szilveszter-környéki napon az illetékes miniszter kihirdeti az áram belső „összehasonlító árának” emelését. Ez a tétel lényegében az az ár, amennyiért az áramot az erőművektől összevásárló MVM a lakossági szolgáltatóknak nagykereskedőként továbbértékesíti azt. Eme kissé eldugott tétel mértéke mindig komoly előszobázások tárgya, hisz jelentősen függ tőle az MVM – a legnagyobb állami vállalat – nyeresége. Bár szintje elvben együtt kellene, hogy mozogjon az áramtőzsdékkel, erre nincs pontos szabály és ilyenkor minden fillér számít.

Karácsonyi rendeletcsomagok
Januártól kilowattóránként (kWh) 16 fillérről 5 fillérre csökken az áramdíjból az állami Vértesi Erőmű bezárására, tájhelyreállításra költhető összeg – derül ki a kormány, illetve a szaktárcavezető elmúlt napokban közölt több száz energetikai szabálymódosításából.
KWh-nként 10 fillérről 9 fillérre mérséklik az iparági dolgozóknak olcsóbb áramtarifát biztosító forrást és 1,75 forintról 81 fillérre esik a távhőszolgáltatók áramszámla-forrású támogatása is. Ez közvetlenül nem érinti a lakosságot, mivel a tételek megfizetését a 2013-as rezsicsökkentéskor a többi vevőre hárították át. A szabálymódosítások zömmel a bányászatot, az atomenergiát és a nagycsaládosok tarifakedvezményét érintik. Utóbbi megállapítását miniszteriről kormányszintre emelik.

A piaci szereplők tehát arra számítanak, hogy januártól az állam épp annyival növeli az állami MVM bevételi számlatételét, amennyivel csökkenti a hálózatok jussát. Szakértők ennek kapcsán arra is rávilágítanak, hogy épp most szerez irányító részt magának Orbán Viktor földije, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester-vállalkozó a második legtöbb áramot termelő hazai erőműben, a Mátraiban. A korábbi évek során igencsak nyereséges, lignittüzelésű egység eredményei az elmúlt évek során lehanyatlottak. Ennek emelésére például az adna lehetőséget, ha az MVM a jövőben többet fizetne a Mátrai Erőműnek az áramért. Erre például az MVM bevételeinek központi emelése adhat lehetőséget. Így a kormány a hálózatokra fordítható források egy részét akár Mészáros Lőrinc zsebébe is átcsorgathatja.

„Országos összehasonlító áramár”* (ft/kWh)
2012. 17,6
2013. 15,15
2014. 13,27
2015. 14
2016. 14
2017. 13,34
* a lakossági áram MVM által leszámlázható, belső nagykereskedelmi ára
Forrás: Népszava-gyűjtés

Az illetékes nemzeti fejlesztési tárca a kérdés kapcsán lapunknak kitérő válaszokkal élt. Azt a sejtést, hogy a termék árának változtatása is várható, annyiban megerősítették, hogy „a január 1-jétől alkalmazandó energiaárak előkészítése folyamatban van”. Ezen kívül a rezsipropaganda megszokott – részint tényszerűen téves – állításait ismételték meg. Arra a kérdésünkre se válaszoltak, hogy várható-e további rezsicsökkentés. Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár egy más témájú tájékoztatón újságírói kérdésre úgy fogalmazott: Magyarországon az energiaárak a legalacsonyabbak Európában és ezt fenn fogják tartani. Vagyis a díjak szinten maradnak. (Aradszki András állítása téves: Európában – Oroszországot, Ukrajnát, Szerbiát is beleértve – a magyar energiaárak a középmezőnybe sorolhatóak. Az Európai Unió tagállamai között felméréstől függően a 3.-16. helyen állunk.)

Szakértők mindazonáltal a szabályok szakmailag teljességgel komolytalan kijátszásának tartanák, ha január 1-től pont annyival csökkenne a hálózatokra fordítható díj, mint amennyivel emelnék az áramnagykereskedő – így akár Mészáros Lőrinc – bevételeit.

Javuló helyezések
Miközben a Fidesz, sőt az elvben a szakmai előkészítést végzőn NFM is rendre zavaros és valótlan adatokat közöl Magyarország rezsihelyezéseiről, a tényszerű állapot nyomon követheti a közműhivatal havonta frissített, főként uniós fővárosokat összevető adatbázisából. Eszerint a múlt hónapban éppenséggel több mutatónk javult. Így 29 főváros sorában az áram megfizethetősége Budapesten Dublint és Nicosiát beelőzve a 13. legrosszabbról a 14. legjobbra váltott.
A tényleges áramár szerinti helyezésünk pedig – Tallinnt lehagyva – a 7. után a 6. legalacsonyabb lett. A többi pozíció – így 26 állam sorában a 3. legalacsonyabb gázáré – változatlan. Az NFM lapunknak küldött válaszában sajátosan szemezget eme adatokból. Míg innen csak a gázárét idézi, az áramárra vonatkozólag egy tavalyi, idejétmúlt, illetve Budapest helyett Magyarországra vonatkozó adatsorból emeli ki a legkedvezőbb számot.

Szerző