Gregor Samsa, az utazóügynök egy nap arra ébred, hogy addigi élete megszűnt, ő pedig elviselhetetlen, undorító teherként élősködik családján. Georg, a sikeres üzletember, egy reggel benéz idős apja szobájába, hogy megvitasson vele egy látszólag mellékes ügyet, és a szobából kilépve egyenesen a folyóhoz megy, hogy belevesse magát. Blumfeld, az agglegény, amikor a munkából hazaér, két pattogó labdát talál szerény lakásában, és szokásos esti pipájára már nem tud rágyújtani. Legyen kicsi vagy nagy a beállt változás, Kafka írásaiban a normalitás váratlanul leveti álarcát, és alatta megmutatkozik a színtiszta abszurditás. Az átváltozás című elbeszélés kerete és alapja a színpadi adaptációnak, mely más Kafka-művek motívumait vagy részleteit is felhasználja egy nagyon zenei, álomszerű szerkezetben. De nevezzük a főhőst Georgnak, Gregornak, Karlnak vagy K.-nak, a főhősök fiúkórusa mögött mindig ott áll egy Apa, egy kiismerhetetlen felsőbb hatalom vagy egy fölöttes én, akinek parancsai hirtelen (vagy nagyon is lassan) élhetetlenné teszik az életet. Az átváltozás út, mely az elviselhető, sőt derűs hétköznapiból a groteszken és az abszurdon keresztül vezet az örök magányba. ( Örkényszínház.hu)