Bulgária átvette az Európai Unió soros elnökségét

Publikálás dátuma
2018.01.01. 10:15
Az emlékérmet a január 1-jétől június 30-ig tartó első bolgár EU-elnökség alkalmából bocsátották ki Fotó: MTI/EPA/Vasszil Donyev
A digitális fejlesztésre összpontosító észtektől a nyugat-balkáni bővítést szorgalmazó bolgárok vették át hétfőn fél évre az EU soros elnökségét.

A rotációs elnökség nem biztosít előjogokat a soron levő tagországnak, hanem éppen ellenkezőleg: azzal, hogy - a kül- és biztonságpolitikai tanácskozások kivételével - az egyes szakpolitikai egyeztetéseken az elnökséget adó ország képviselője elnököl, az ő feladata a közös álláspont kialakításának elősegítése, áthidaló javaslatok kidolgozása, az eltérő tagállami nézetek lehetőség szerinti közös nevezőre hozása.

A főbb nyitott kérdéskörök nagy részét rendszerint megöröklik egymástól az elnöklő országok, néha pedig az élet váratlanul teljesen átírja a terveket. Ettől függetlenül a belépő elnökség mindig megfogalmazza a saját prioritásait, amelyeket megpróbál érvényesíteni a rá eső hat hónap alatt.

Észtország prioritása a digitális fejlesztés előmozdítása volt, és ennek jegyében szeptember végén uniós csúcstalálkozót rendeztek Tallinnban, ahol a résztvevők célokat tűztek ki, és azok megvalósítására buzgó fogadalmakat tettek.

Az észt elnökség időszakán ugyanakkor két nagy vitatéma húzódott végig, és került át most a bolgárok asztalára. Az egyik – a közelgő brit kilépésre tekintettel - az unió átalakításának a kívánatos irányáról, a másik pedig a közös európai menekültpolitika kialakításáról szól. Magának a brexitről szóló tárgyalási folyamatnak az első szakaszát decemberben eredményesnek nyilvánították, így meg lehet kezdeni a jóval nehezebb második szakaszt.

A migrációs témában nincs előrelépés, sőt, 2017 végére felmerült az az - idén megválaszolandó - kérdés, hogy az új osztrák kormány felsorakozik-e a menekültek befogadását ellenző Visegrádi Csoport mellé. Ez azért is izgalmas lesz, mert július elsején Ausztria veszi át az elnökségi stafétabotot Bulgáriától.

A bolgárok az a mottót választották elnökségüknek, hogy „Az egység erősít”. Mint fogalmaznak, az egységet „konszenzussal, konkurenciával és kohézióval” akarják megteremteni. Konszenzusra, vagyis minden tagország egyetértésére elsősorban a biztonsági és a menekültpolitikai kérdésekben lesz szükség – mondják. A konkurencia, tehát a piaci verseny előmozdítása az észtek által elindított digitális projekt kiteljesítéséhez lesz szükséges.

A kohézió tulajdonképpen az összetartás, illetve annak erősítése lenne, de általában felzárkóztatásnak fordítják, jelezvén azt, hogy nem „lefelé”, hanem „felfelé” kell megvalósítani az azonos szintre hozást, a fejletlenebbeket fel kell húzni – lehetőség szerint – a fejlettekhez. A bolgár elnökség elképzelései szerint ennek abban is meg kell nyilvánulnia, hogy az életviszonyok közelítenek az új, keleti tagországokban a nyugatiak viszonyaihoz. A törekvés érthető – Bulgária az EU legszegényebb tagállama.

Ebben a tekintetben azonban a bolgár elnökség alatt csak a startpisztoly fog eldördülni: májusban teszi közzé az Európai Bizottság a 2020-ban kezdődő hét évre szóló költségvetési keret tervezetét. Arról, hogy milyen célokra kinek mennyi pénzt juttassanak – és milyen közös forrásokból -, arról majd a következő időszakban az egyes tagállamok hosszas iszapbirkózására lehet számítani.

Emellett prioritásként fogalmazta meg a bolgár elnökség az Európai Unió nyugat-balkáni kibővítésének az elősegítését, és májusban EU-csúcstalálkozót tartanak Szófiában a térség „európai perspektíváinak” témájában. Ez is olyan gyümölcs lehet, ami csak jóval a bolgár elnökség után érik majd be – ha egyáltalán beérik.

A 2008-ban kirobbant hitelválság, majd az azt követő gazdasági válság nyomán az unióban a „bővítési fáradtság” súlyos jelei mutatkoztak, és 2011-ben, amikor az év első felében Magyarország adta az elnökséget, csak nagy nehezen sikerült lezárni a horvát EU-csatlakozási tárgyalásokat. A 2014-ben hivatalba lépett Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök meg is mondta, hogy ötéves ciklusa alatt nem számol újabb csatlakozással. Időközben azonban a menekültválság miatt erőteljesen tudatosodott uniós körökben a Balkán stabilitásának és együttműködésének a fontossága, ami növelheti például Szerbia csatlakozási esélyeit.

USA - A dermesztően fagyos idő ellenére hatalmas tömeg ünnepelt

Publikálás dátuma
2018.01.01. 10:08

Az Egyesült Államok kis- és nagyvárosaiban utcai mulatságokkal és koncertekkel köszöntötték az új esztendőt. A legtöbben a New Yorkban rendezett szokásos, nagy utcai partira figyeltek, amelyet a Times Square-en, rendkívüli biztonsági intézkedések közepette tartottak meg- informál az MTI.

A nagy televíziós csatornák élőben közvetítették a Times Square-en zajló ünneplést, s onnan kapcsoltak több amerikai nagyvárosba. Az éjfél előtti koncerten fellépett Mariah Carey is, aki - fellépése befejeztével - kifakadt: "rémes ez a hideg!", és azonnal forró teát kért. A koncertet Andy Grammer zárta, John Lennon Imagine című, híres dalával.

Helyi idő szerint éjfélkor leereszkedett a hagyományos kristálygömb, tűzijáték vette kezdetét, majd konfettieső zúdult a mínusz 12-13 fokos hidegben fagyoskodó tömegre. Az éjfél utáni másodpercekben felcsendült Frank Sinatra New York, New York című száma, amelyre Bill de Blasio polgármester és neje is táncra perdült a koncertpódiumon.

Mivel az Egyesült Államokban három időzóna van, nem mindenütt New Yorkkal egy időben köszöntötték az új évet. És nem is mindenütt egyforma körülmények között: hiszen például Miamiban nyárias melegnek örvendhetett az utcabálon nyüzsgő tömeg.

Donald Trump elnök és a first lady az elnök floridai Mar-a-Lago nevű magánklubjában adott zárt körű estélyt, amelyen tévékamerák nem lehettek jelen. Az aranyozott oszlopokkal díszített bálterembe érkezésekor azonban az elnök rövid interjút adott újságíróknak, s azt hangoztatta, hogy "2018 fantasztikus évünk lesz". Az újságírók megkérdezték arról, amit Kim Dzsong Un észak-koreai vezető szilveszter délutánján mondott, miszerint az íróasztalán készenlétben áll a nukleáris fegyvereket elindító gomb. Trump azt válaszolta: "majd meglátjuk".  Az elnöki exkluzív estélyen jelen voltak Donald Trump fiai, lánya, veje, valamint - más meghívottak mellett - Steven Mnuchin pénzügyminiszter is.

Szerző
Témák
USA fagy Szilveszter

Meghalt az Eximbank igazgatója egy osztrák sípályán

Publikálás dátuma
2017.12.31. 14:13
Népszava fotó
Urbán Zoltán, az Eximbank vezérigazgatója halt meg Ausztriában szombaton - erősítette meg az Origo értesülését vasárnap a Külgazdasági és Külügyminisztérim (KKM) sajtófőosztálya az MTI-nek.

Az APA osztrák hírügynökség számolt be arról, hogy holtan találtak egy magyart szombat délután Flachau im Pongau egyik sípályáján. A férfi újraélesztésére tett kísérletek sikertelenek voltak. 

A magyar síelőre a felvonóknál találtak rá társai, akik értesítették a pályamentőket. Anton Santner, a Snow Space Salzburg síparadicsom szóvivője elmondta, hogy a mentőcsapatok két percen belül a helyszínen voltak. Néhány perc múlva egy orvos is megérkezett, de már nem tudták megmenteni a férfit.

Forrás: Eximbank

Forrás: Eximbank

Urbán Zoltánt a Külgazdasági es Külügyminisztérium saját halottjának tekinti, az ilyenkor szükséges konzuli intézkedések folyamatban vannak. A minisztérium minden dolgozója osztozik a család fájdalmában - olvasható a tárca közleményében.

Urbán Zoltán 1960-ban született, 1990 óta dolgozott a bankszakmában. 1997-2001 között a Hypo Vereinsbank Hungária ügyvezető igazgatója, 2001-2002 között a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettese, majd 2003-2004 között a Dresner Bank Hungaria ügyvezető igazgatója volt. 2010-től ismét az MFB Zrt. vezérigazgató-helyetteseként dolgozott, majd 2014. januárban kinevezték a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatójává.

2015. januárban vette át az Exim (Magyar Export-Import Bank Zrt. és Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. intézménypáros) Bank irányítását. A magyar kormány delegáltjaként az Európai Beruházási Bank igazgatóságának is tagja volt.

Szerző