Január elsejével bekövetkezett a kevéssé meglepő „csoda” a hazai lakossági áramdíjak belső szerkezetében: az árakért felelős miniszter pont annyival növelte az áram, mint termék belső árát, amennyivel a közműhivatal szerint csökkent a hálózatok karbantartási igénye. Így a fogyasztói díj – csakúgy, mint az elmúlt több mint három év során, a nemzetközi árak tartós leesése dacára – most is változatlan maradt. Bár a közműhivatal papíron független a kormánytól, lépése kielégíti az áramdíjak szinten tartására vonatkozó politikai igényt. Ez kiüresíti azt az elvet, hogy az áram mint termék és annak otthonunkba szállításának elfogadható költségét egymástól függetlenül állapítják meg.
A várakozásoknak megfelelően a szakminiszter közel négy százalékkal megemelte a lakossági szolgáltatók által a nagykereskedőnek – az MVM-nek – fizetendő áramárat is. Vagyis a zömmel külföldi tulajdonú szolgáltatók megemelt bevétele lényegében csak átfut rajtuk. Így számításunk szerint az állami áramcsoportnál közel hatmilliárd áll házhoz. A változást forrásaink összefüggésbe hozták azzal, hogy a kormányfő strómanjaként emlegetett Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester-vállalkozó jelenleg szerez irányító befolyást Magyarország második legfontosabb erőművében, az áramát az MVM-nek eladó Mátraiban. Most megszerzett többletbevételét így az MVM akár áttételesen tovább is számlázhatja Orbán Viktor kormányfő földijének. Az állami szereplők olajozott együttműködése nyomán így tehát több milliárd kerülhet át a hálózatok karbantartásáról Mészáros Lőrinc zsebébe.
Kissé módosul a lakossági gázár belső szerkezete is. Bár a háztartások – a nemzetközi tőzsdék zuhanása dacára - három éve ugyanannyit fizetnek, mostantól az MVM mint gáznagykereskedő egy százalékkal kevesebbet kap érte. Ez a mintegy kétmilliárdos többlet az állami kiskereskedőnél marad. Mivel a lakossági gáznagykereskedelmi tarifa központi csökkentése a nemzetközi – vagy épp orosz – gázár esésére is utalhat, a lakossági díj szinten tartása nagyon nehezen indokolható. Már csak azért is, mert az MVM-nél számítások szerint több mint százmilliárdos tartalék halmozódott fel a cég alacsony gázbeszerzési- és szinten maradó eladási ára közötti többlethaszonból. A mostani döntés nyomán ez a többlet bár kissé apadhat, ennek a lakosság nem látja semminemű hasznát. Pedig az MSZP szerint a helyzet több mint harminc százalékos azonnali lakossági gázárcsökkentést tenne lehetővé. Az áramártól eltérően gáz esetében nem utal adat arra, hogy az állami gázszolgáltató a most kapott többletet mire fordítja. Pedig a hálózatokra itt is ráférne a ráncfelvarrás: az Orbán-kabinet a „rezsicsökkentéssel” annyi forrást vont el a – részben külföldi kézben maradt – rendszerek felújításától, ami uniós kötelezettségszegési eljárásba torkollott.
Péntek délután további több száz, többnyire január 1-vel életbe is lépő energetikai szabálymódosítást tettek közzé. Tartalmuk ugyanakkor kevéssé indokolja, hogy a kormány ezek feldolgozására a szombatot, illetve Szilveszter vasárnapját biztosította.