358 millióért ruházzák fel Kövér László "seregét"

Publikálás dátuma
2018.01.03. 14:48
Fotó: Molnár Ádám, Népszava
Az országgyűlési őrség számára 358,5 millió forint keretösszegben szolgálati alsó- és felsőruházat, valamint szolgálati felszerelés beszerzésére írt ki nyílt tendert az Országgyűlés Hivatala a Közbeszerzési Értesítőben - vette észre a napi.hu.

Az alsó- és felső ruházat szállítására az pályázhat, akinek az elmúlt három lezárt üzleti évben a szolgálati egyenruházat értékesítéséből származó árbevétele elérte a nettó 180 millió forintot. A felszerelésnél (derékszíj, nadrágszíj, málhazsák) pedig nettó 13 millió forint a követelmény.

Szerző

Gyerekek rettegtetése - A rendelet szabotálására szólít fel a CKP

Publikálás dátuma
2018.01.03. 13:47
Hanyatt-homlok menekültek - Illusztráció/Shutterstock
Érjük el, hogy vonják vissza a leiratot! - írja az intézmények igazgatóinak a Civil Közöktatási Platform. 

Mint megírtuk, kamu a NATO-val takarózás, az Orbán-kormány egy, a tagállamok számára nem kötelező előírásra hivatkozva terevezi militarizálni az iskolákat. Pedagógusok és biztonsági szakértők szerint is arról van szó: beáldozzák a gyerekeket is, itt a nyakunkon egy újabb kampánykommunikációs csomag.

A Civil Közöktatási Platform (CKP) most levélben fordul a közoktatási intézmények vezetőihez, amelyben felhívja a figyelemet a Honvédelmi Intézkedési Terv előírásainak abszurditására és a feladat káros voltára. Arra kéri az intézményeket, hogy jelezzék fenntartásaikat a tankerületeknek és az EMMI-nek, és ne kezdjék el a HIT kidolgozását.

A levél szövege a következő:


 Tisztelt Intézményvezető!


A kormány az ünnepek táján ismét meglepte az oktatás résztvevőit. A tavalyi évzárást megelőzően a szakképzésben részt vevők értesültek 2 hónappal az érettségi jelentkezés előtt arról, hogy miből is kell májusban vizsgázniuk, idén az köznevelési intézmények vezetői kaptak levelet az EMMI-től, amelyből kiderült, hogy az óvodáknak és iskoláknak a következő félévben Honvédelmi Intézkedési Tervet kell(ene) készíteniük.
Nem az a baj, hogy katasztrófahelyzet vagy terrorcselekmény esetére készül intézkedési terv annak érdekében, hogy mindenki, így a pedagógusok is tudják, hogy kinek mi a teendője: az iskolákra rótt, a helyzettel egyáltalán nem arányos mértékű feladatot kifogásoljuk.
A megkövetelt honvédelmi intézkedési terv önmaga karikatúrájává válik már azzal is, hogy milyen óriási apparátust mozgat meg: az intézmények SZMSZ-ének rendkívüli esemény (katasztrófa-, tűz- és bombafenyegetettség) esetén szükséges teendőket tartalmazó fejezete általában 1-2 oldalas, míg a HIT tervezetmintája 34 oldal!!! Eközben a reális veszély mértéke a valóságban kimutathatatlan. (Legalábbis a kormány semmilyen, hatalmas, valós veszélyt alátámasztó hiteles információt nem hozott a lakosság tudomására.)
Egyébként sem a pedagógiai végzettségű igazgatók feladata, hogy meghatározzák, mi a teendőjük háború vagy terrorcselekmények (különleges jogrend) idején. Vannak erre megfelelő szakemberek, ahogy a tűzvédelmi szabályzatokat is erre szakosodott cégek készítik. (Mellékesen: hogy lesz abból egységes intézkedés, ha minden iskola a saját elképzelése szerinti cselekvési tervet alkot? Nem éppen az állam, konkrétan a minisztérium feladata lenne ez?)
Rendkívüli helyzetben természetes, hogy a tanároknak segíteniük kell a gyermekek biztonságba helyezését. Most viszont riasztási kötelezettségről, értesítési kötelezettségről, készenléti szolgálatról kellene gondoskodni, mozgósítási jegyzéket írni…
A HIT készítésével kapcsolatos előírások nemcsak felesleges munkát adnak az iskolavezetésnek, de sértik a szülői és diákjogokat, valamint a tanárok lelkiismereti szabadságát is.
Véleményünk szerint a veszély ilyen mértékű eltúlzása a köznyugalom megzavarására is alkalmas, mesterségesen felkorbácsolja az indulatokat, a polgárok széles körében szorongást és nyugtalanságot kelthet.
A hivatkozott jogszabályok alapján még az is lehetséges, hogy valamelyik minisztériumi illetékes túlbuzgósága miatt lett egy szabályozási lehetőségből felesleges és túlméretezett kötelezettség.
Mint látható, a történet több sebből vérzik, így arra kérünk minden intézményvezetőt, hogy NE KEZDJE EL A HIT-TEL KAPCSOLATOS MUNKÁLATOKAT.
Ezt nyugodtan megteheti, hiszen a határidő a tanév vége. Jelezze fenntartásait a tankerületnek, a fenntartónak, az OH-nak és a minisztériumnak!
Érjük el, hogy vonják vissza a leiratot!  
Amennyiben a HIT-tel kapcsolatos elvárások változatlanok maradnak, az érintettek lelkiismereti szabadságukra hivatkozva is megtagadhatják az ebben való részvételt.
CKP honlapján és Facebook-oldalán jelenleg és a későbbiekben is megtalálhatják a témával kapcsolatos tényeket, jogi okfejtéseket és véleményeket. A fenntartásokat tartalmazó levelek megírásához  a közeljövőben mintákat készítünk.
Az Alaptörvény utolsó mondatával kívánunk boldog új évet:
„LEGYEN SZABADSÁG, BÉKE, EGYETÉRTÉS!“.
Budapest, 2018. január 3.

 

Szerző

A lengyel kormányfő első útja Orbánhoz vezetett

Publikálás dátuma
2018.01.03. 13:45
Orbán és Morawiecki (MTI-fotó: Kovács Tamás)
Mateusz Morawiecki új lengyel miniszterelnök szerdán Budapestre látogatott, ahol Orbán Viktor magyar kormányfővel egyeztetett. A magyarországi vizit üzenet Brüsszelnek, hiszen a mostani Morawiecki első hivatalos külföldi kétoldalú látogatása.

A magyar és a lengyel kormány a menekültkvóta elutasítása kapcsán egy állásponton van, és ezt Mateusz Morawiecki a lengyel köztévének adott újévi interjújában meg is erősítette - írja az euronews.

— Már a 2015-ös választások előtt is az volt a Jog és Igazságosság párt véleménye, mint most, vagyis Lengyelország nem fogad be migránsokat a Közel-Keletről és Észak-Afrikából - hangsúlyozta a kvótarendszert hibás javaslatnak tekintő Morawiecki, 

Az Európai Bizottság decemberben döntött arról, hogy Magyarország és Csehország mellett Lengyelországot is az Európai Bíróság elé viszi, mert nem tettek eleget a kötelező kvótaelosztásnak.

Varsó gondjait tetézi, hogy az igazságügyi reformok miatt a Bizottság Lengyelország EU-s szavazati jogának felfüggesztését javasolta, ilyenre korábban egyik országgal szemben sem volt példa.

Orbán Viktor karácsony előtti rádióinterjújában azt mondta, teljes mellszélességgel kiállnak Lengyelország mellett, és Magyarország megakadályozza, hogy megbüntessék Varsót.

MTI Fotó: Illyés Tibor

MTI Fotó: Illyés Tibor

Mateusz Morawiecki a megbeszélést követő sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a visegrádi országok fontos részei az uniónak, hozzájárulnak gazdasági növekedéséhez és stabilitásához. - Hiszünk az EU-ban, az európai uniós értékekben, közösen szeretnénk az EU-t építeni. Azt is elmondta, hogy teljes egészében egyetértenek a magyar állásponttal a migránsválsággal kapcsolatban. A szuverén államok polgárainak joguk van eldönteni, kikkel akarnak együtt élni - tette hozzá a lengyel kormányfő.

A közép-európai gazdasági modellek működnek, a térség országai stabilizáló szerepet játszanak az Európai Unióban, ezért ennek megfelelő súllyal szeretnének beleszólni az unió ügyeibe - mondta Orbán Viktor a sajtótájékoztatón. A miniszterelnök közölte: amíg térségünk országainak gazdaságai működnek, az unió bevándorláspolitikája látványos kudarcot vallott. - A határokat továbbra is meg kell védeni, a migrációt meg kell állítani, és a segítséget kell oda vinni, ahol szükség van rá - mondta.

Szerző
Frissítve: 2018.01.03. 16:25