Ki adott pénzt erre a csúfságra? - csattant fel egy joviális úriember a Clark Ádám téren épülő szálloda láttán. A hírek szerint Budapest legdrágábbjaként, a négyzetméterenként egymillió forintos telken körvonalazódó Clark Hotel esztétikai megítélésére nem vállalkoztam ugyan, de a háborgó budai polgárnak a tudomására hoztam, hogy a beruházó az a Market Zrt., amelynek tulajdonosa Garancsi István, akiről közismert, hogy Orbán Viktor kötélbarátja. A háború óta üresen tátongó hely beépítésére az Eximbank nyújtott hitelt: Garancsinak a 100 százalékos állami tulajdonban lévő pénzintézet kedvtelve hitelez, hiszen a Kopaszi-gáton épülő lakópark finanszírozását is magukra vállalták.
Abban önmagában semmi kivetnivaló nincs, ha egy pénzintézet 16 és félmilliárd forintos hitelt nyújt egy fizetőképes ügyfélnek. Az már sokkal inkább elgondolkodtató, ha ezt egy olyan bank teszi, amelynek küldetése - saját megfogalmazásuk szerint - "magyar vállalkozások exportpiacokon való közvetlen és közvetett megjelenésének és nemzetközi versenyképességük növelésének támogatása". Márpedig, ha egy kormány saját oligarchái házi kifizetőhelyének tekinti a saját bankját, akkor alapos lehet az a gyanú, hogy más, ugyancsak kifogásolható ügyleteinél is felhasználja. S most nem arra gondolunk, hogy Andy Vajna is az Eximbank által lett a TV2 tulajdonosa, hiszen időközben áttetette a hitelét az MKB Bankhoz - amelyet jól minősít, hogy Mészáros Lőrincnek is részesedése van benne.
Az Eximbank működése évekkel ezelőtt az európai statisztikai hivatalnak is szemet szúrt. A közgazdaságtanban gyakran alkalmazott minősítéssel úgynevezett "foglyul ejtett" pénzügyi intézményként tartják számon. A közel sem bizalomébresztő jelzőt úgy értelmezhetjük, hogy kétséges, önálló, autonóm gazdálkodó egységként működik-e, vagy önállónak tűnik ugyan, de gyakorlatilag az állam és így az államháztartás része. Vagyis az állam diktálja, hogy a nagy hiteleit kinek és milyen feltétellel nyújtsa. A lényeg: az állam közvetett módon hitelt nyújt ugyan, de ez - legalább is a magyar kormány eddigi álláspontja szerint - nem az államadósság része.
Brüsszel azonban 2015 óta többször figyelmeztette a KSH-t, hogy tévednek, sorolják át az Eximbank hiteleit az államadósság körébe. Évek teltek el azóta, mégis - vagyis célzatosan - hibásan számoltak. A 2018-ra vonatkozó, GDP arányos államadósságot még a múlt héten is úgy mutatták be a Magyar Közlönyben, hogy fittyet hánytak az uniós figyelmeztetésre. A magyar kormány arra játszott, hogy Brüsszel a végleges elmarasztalást csak áprilisra ígérte, ami így a Fidesz számításai szerint a tavaszi választási küzdelmeket nem befolyásolja.
A szilveszteri pezsgőbontások közepette azonban a kormányfő környezetében történhetett valami. Varga Mihály gazdasági miniszter évnyitójában ugyanis a korrekciót meg sem említve már az uniós kívánalmaknak megfelelő adatokat közölt. Így kiderült, hogy 2014-ről 2015-re adósságunk nem csökkent, hanem nőtt. A miniszter éveken keresztül hazudott. Az adósság elleni orbáni harc pedig elbukott.