Putyin mostantól járhat a víz fölött

Publikálás dátuma
2018.01.04 06:31
Fotó: AFP/Vitaliy Timkiv/Sputnik
Fotó: /
Miközben a nemzetközi közösség elfogadhatatlannak minősíti a Krím-félsziget orosz elcsatolását, Vlagyimir Putyin egy tapodtat sem hátrál, és teljesen nyilvánvalóvá teszi, hogy a Krímet Oroszország szerves részének tartja.

A szakadár ukrajnai területekkel kapcsolatban Putyin visszafogottabb és óvatosabb magatartást tanúsít. A Krímet illetően azonban folyamatosan olyan döntéseket hoz, amelyek nem hagynak kétséget afelől, hogy Oroszország visszavonhatatlanul be kíván rendezkedni a félszigeten, azt bekapcsolja az ország vérkeringésébe. Ennek egyaránt vannak szimbolikus jelei és milliárdokat felemésztő gyakorlati megnyilvánulásai is.

December végére az építők befejezték a Fekete- és az Azovi-tengert összekötő Kercsi-szoroson átívelő híd autópályájának a lefektetését, és ha a négy sávos autóforgalom megindítására még várni is kell 2018 végéig, az összeköttetés a félsziget és Oroszország között létrejött. A hídon már végig lehet sétálni, igaz, egyelőre csak az építőmunkásoknak.

A több mint százezer tonnás fémkonstrukció 288 pillérre támaszkodik. Párhuzamosan folyik a hídon haladó vasútvonal építése is, itt 2019 végére indulhat meg a forgalom. A bekötőutak elkészültével ez lesz Oroszország leghosszabb hidja: 19 kilométer. A híd 35 méteres magassága és a 227 méteres pillértávolság zavartalan hajóforgalmat biztosít. A szorosan vett hídberuházás összege 227,92 milliárd rubel. A teljes költség azonban sokkal nagyobb, hiszen ki kell építeni az infrastruktúrát: legalább 40 épületet, valamint 29 egyéb létesítményt és alagutat építenek.

A hídépítéshez kapcsolódó, szintén hatalmas munka annak az autóútnak a megépítése, amely Kercset Szimferopollal és Szevasztopollal köti majd össze, átszelve az egész félszigetet. Tizenöt híd és átjáró fogja biztosítani a napi 14 ezer autó közlekedését.

Putyinnak szívügye ez a híd, ennek tudható be, hogy az ötlet 2014-es megszületését és a tervezési dokumentáció 2016 februári jóváhagyását ilyen gyors ütemben követte a kivitelezés. Az államfő megszavaztatta az embereket arról, milyen nevet adjanak a létesítménynek. A megkérdezettek többségi véleményét elfogadva, „Krími híd” lett az elnevezés. A Kreml még arról is gondoskodott, hogy a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről látványos felvételek készüljenek az építkezésről. Putyin rendelkezése nyomán példátlan minőségi ellenőrzés mellett folyik a munka, abba a központi szerveken és vállalkozókon kívül laboratóriumok sokaságát is bevonták.

Ilyen előzmények után csodálkozni sem lehet azon, hogy a Krím vezetője, Szergej Akszjonov annak a véleményének adott hangot, az lenne a helyénvaló, ha az első ember, aki végigmehet a hídon a megnyitás után, Putyin lenne.

„Ez az ő gyermeke, az ő kezdeményezése. Ez jelenleg a világ leghosszabb hidja. A krímiek számára az élet hidja” - nyilatkozott.

Fennmarad azonban az a kérdés, mit kezd Moszkva azzal a nemzetközi közösséggel, amely nem hajlandó tudomásul venni sem a Krím visszacsatolását, sem azokat az orosz érveket, amelyek a terület orosz történelmi gyökereire hivatkoznak. Orosz érvelés szerint törvénytelen volt Nyikita Hruscsov részéről a félsziget odaajándékozása Ukrajnának a szovjet korszakban. Bár Donald Trump amerikai elnök beiktatása előtt még voltak jelei annak, hogy a nyugati hatalmak csendben jegelik a témát, ez a visszafogottság mára megszűnt.

Az ENSZ Közgyűlése 70 állam támogatásával határozatban minősítette megszálló hatalomnak Oroszországot a Krím elfoglalása, az emberi jogok megsértése, a bevezetett orosz jogrend, törvénykezés és közigazgatás miatt. Az Ukrajna által beterjesztett javaslat mellé állt az Egyesült Államok és az Európai Unió. Az utóbbi időben felerősödött a bíráló hang Moszkvával szemben - miközben Ukrajnában sorozatban követnek el jogsértéseket, és az országot egymásnak feszülő, egymással leszámolni akaró klánok és klikkek harca jellemzi. Moszkva reményei szerint a megroppant kijevi vezetés nem lesz képes keresztezni az orosz vezetés szándékait.

2018.01.04 06:31

Izrael és Oroszország is visszakozott a lelőtt katonai gép ügyében

Publikálás dátuma
2018.09.18 21:58
Egy Il-20-as orosz katonai szállítógép. Ezt a géptípust találta el a szír légvédelem szintén orosz gyártmányú rakétája Latakia f
Fotó: AFP / Russian Defence Ministry / Sputnik/ Aleksandr Tarasenkov
Bár az orosz kormány először először Izraelt vádolta a Szíria felett kilőtt orosz katonai repülő miatt, később Vlagyimir Putyin finomított, Benjamin Netanjahu pedig részvétét fejezte ki az áldozatok miatt. A tét óriási volt, a helyzet egy izraeli-orosz konfliktus lehetőségét is magában hordozta.
Együttérzésének adott hangot Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kedden folytatott telefonbeszélgetésében amiatt, hogy a szíriai légvédelem lelőtt egy orosz harci gépet, és további izraeli-orosz biztonsági együttműködést szorgalmazott – idézi az MTI a Háárec izraeli újság cikkét. Az izraeli kormányfő nyilatkozata egy nagyon feszült diplomáciai helyzet lezárását is jelenti, orosz részről kedd reggel ugyanis még Izraelt vádolták a 15 fős személyzetet szállító Il-20-as elpusztításával.
Az orosz védelmi minisztérium keddi nyilatkozatában ugyan elismerte, hogy a szovjet gyártmányú légvédelmi rakétarendszerrel felszerelt szíriai légvédelem lőtt le keddre virradóra a Földközi-tenger felett egy Il-20 típusú orosz katonai repülőgépet, de a tárca Izraelt tette felelőssé a történtekért, arra hivatkozva, hogy izraeli harci gépek szándékosan provokálták ki a 15 emberéletet követelő incidenst.
A tárca szóvivője szerint az izraeli légierő F-16-os vadászgépei légicsapást mértek az északnyugat-szíriai Latakia város környékére, majd a leszállásra készülő orosz Il-20-as gépet használták fedezéknek, így a szíriai légvédelem SZ-200-as rakétái a jóval nagyobb orosz gépet találták el, és nem az izraeli vadászgépeket.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban később úgy nyilatkozott, hogy nem az izraeliek lőtték le az orosz gépet, az esemény véletlenek sorozatába illeszkedik
Az izraeli hadsereg eleinte nem regált az őt érő vádakra, mondván, külföldi sajtóértesüléseket nem kommentálnak. A helyzet talán Putyin reakciója miatt is változhatott: Benjámin Netanjahu mindenesetre kedd este - szokatlan módon a leszentebb zsidó ünnep, a Jóm Kipúr előestéjén - telefonbeszélgetést folytatott Putyinnal a lelőtt orosz harci gép ügyéről. Az izraeli kormányfő együttérzését fejezte ki az Il-20 típusú orosz gép tizenöt fős személyzetének halála miatt. A Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet szerint az orosz katonák szíriai ellenzéki erőkkel szembeni felderítő feladatot láttak el a térségben, amikor az izraeli légitámadás miatt riadóztatott szíriai légvédelmi rakéta lelőtte a gépüket. Netanjahu hangsúlyozta, hogy Szíria a felelős az orosz katonai repülő lelövéséért, és megígérte, hogy Moszkvába küldi az izraeli légierő főparancsnokát, hogy megossza az orosz illetékesekkel az ügy részleteivel kapcsolatos izraeli információkat. 
Az izraeli miniszterelnök kiemelte a biztonsági egyeztetés folytatásának fontosságát Izrael és Oroszország között. Ugyanakkor azt is megerősítette: országa továbbra is mindent elkövet, hogy megakadályozza Irán katonai jelenlétét Szíriában, akárcsak azt, hogy fegyverszállítmányaik Libanonba juthassanak a Hezbollah síita milíciához. A The Times of Israel című angol nyelvű honlap szerint a hétfő éjszakai izraeli légicsapás helyszíne, Latakiát eddig általában elkerülték a fegyverszállításokat megelőző izraeli légitámadások, főként a földközi-tengeri szíriai kikötőváros térségében lévő erős orosz katonai jelenlét miatt.
2018.09.18 21:58
Frissítve: 2018.09.18 22:03

Varsó lekörözte Budapestet Washingtonban

Publikálás dátuma
2018.09.18 21:20
A lengyel államfőnek nem kellett „emberi jogi aggályoktól” tartania
Fotó: AFP/NurPhoto/ Celestino Arce
A világ két legerősebb politikai vezetője fogadta kedden az Európai Unió két „renitens” első emberét – míg Orbán Viktor magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyin és a Kreml vendége volt, addig Andrzej Duda lengyel államfő a Fehér Házban Doland Trump amerikai elnökkel parolázhatott. Duda mindenekelőtt biztonságpolitikai, katonai és gazdasági együttműködésről, kereskedelemről egyeztetett Donald Trumppal a Fehér Házban. Washingtoni meghívása a kiemelten jó amerikai-lengyel viszony, a stratégiai partnerség ellenére azért nem szokványos, mert az utóbbi időben Washington és Varsó többször nyílt szóváltásba keveredett emlékezetpolitikai kérdésekben. Legutóbb a holokauszt törvény kapcsán bírálta az Egyesült Államok Lengyelországot. Ilyen vita után a korábbi amerikai elnökök idején aligha jöhetett volna létre a tegnapi vizit, ám Donald Trump elnöksége alatt ez változni látszik. Trump mindenek elé és fölé helyezi a katonai illetve a kereskedelmi együttműködést, emberi jogi és jogállami kérdések látványosan nem érdeklik.    Hogy minek köszönheti Duda a meghívást, amiért annyit lobbizott már eredménytelenül Orbán Viktor?  Lengyelország geostratégiai helyzete miatt kiemelten fontos Washington számára, itt épül az újabb amerikai rakétavédelmi rendszer, Varsó amerikai haditechnikát vásárol az orosz fenyegetettség árnyékában és elsőként az uniós országok közül hosszú távú, rendszeres szállításra szóló szerződést kötött az amerikai cseppfolyós gázra. Donald Trump néhány hónappal hivatalba lépése után, tavaly júliusban már hivatalos látogatást Varsóban. Akkor úgy fogalmazott, "Amerika sosem állt olyan közel Lengyelországhoz mint most".  Ebben vélhetően igaza is van, hiszen a varsói és a washingtoni vezetés csúcsain is az „illiberális” eszmék hódítanak. Az Európai Unió eközben folytatja a 7. cikkely szerinti eljárást Lengyelország ellen és hétfőn a Bukarestben ülésező Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) is felfüggesztette a Lengyel Bírói Tanács (KRS) tagságát. A szavazás igen egyértelmű volt, a jelenlévő száz bíróból csupán nyolc tartózkodott és hatan adtak le ellenszavazatot. A testület honlapján megjelent közlemény szerint az ENCJ tagság feltétele, hogy a csatlakozó ország igazságszolgáltatási intézményei függetlenek legyenek és biztosított legyen a független igazságszolgáltatás. A lengyel igazságszolgáltatási reform nyomán azonban a lengyel igazságszolgáltatás függetlensége már nem biztosított, ezt állapította meg az ENCJ idén júniusban tett lengyelországi látogatása során, áll a közleményben. Az európai ernyőszervezet hangsúlyozta, a tagállamok szabadon szervezhetik igazságszolgáltatási rendszerüket, de vannak minimumszabályok, amelyeknek meg kell felelni. A Lengyel Bírói Tanács felelős a bírói kinevezésekért, az új rendszerben viszont már zömében politikai kinevezettekből áll, az ENCJ szerint ez aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét. A testület nem szakítja meg kapcsolatát a lengyel tanáccsal, a továbbiakban is monitorozza a lengyel helyzetet, s amennyiben az ország újra teljesíti a tagság feltételeit, a KRS is visszanyeri azt.   
Szerző
2018.09.18 21:20
Frissítve: 2018.09.18 21:21