- Már nem ez a fő beszédtéma, de nincs bátaszéki, aki ne lenne büszke rá, hogy a mi tölgyünk lett tavaly Európa fája.
Neidhard Ferenc, az egyik helyi cég termelési igazgatója összegzi így gondolatait, amikor az utcán megszólítva arról faggatom: milyen nyomot hagyott a helybéliekben a tölgy „kontinens-bajnoksága”. A Tolna megyei település lakóinak többsége hasonlóan vélekedik. Mindenki azt ismételgeti, hogy a verseny jó buli volt, lázban tartotta a várost.
A győztes mohos tölgyről az elmúlt évben többször olvashattunk, megtudhattuk, hogy a fa a város határában emelkedő Orbán-hegyen áll, 70 méterrel a település felett. Az 1738-as kolerajárványt túlélő bátaszékiek a domb déli oldalán hálaadó kápolnát emeltek Szent Orbánnak. Akkor még e lankákat tölgyesek uralták, később a fákat kivágták, és a domboldalba gyümölcsösöket telepítettek. Csak két tölgyet hagytak meg, s ezek egyike, egy 350-400 éves famatuzsálem lett a 2016-os verseny nyertese. A fa öt méteres kerületű törzséből az ágak hétemelet magasságra törnek, s nyaranta a tölgy terebélyes lombjai alatt akár félezren is hűsölhetnek. A tölgyet Orbán napján bőségesen megöntözik jófajta vörösborokkal. A fa előtti földteraszról panoráma nyílik Bátaszékre, s arra a síkra, amin 1526-ban II. Lajos seregei Mohács felé tartottak.
Az internetes szavazáson a bátaszéki fára 73 ezren voksoltak, a másodikra, egy ezeréves, csehországi hársra 44 ezren. Mivel egy netes címről egy szavazatot fogadtak be, a győzelemhez szükséges voksok 95 százalékát nem helybéli küldte. A bátaszékiek képesek voltak felkelteni maguk és fájuk iránt a másutt élő honfitársak szimpátiáját, és ügyesen mozgósították potenciális szavazótáborukat.
De profitált-e Bátaszék az elmúlt másfél évben a fa diadalából?
– A siker lelkileg még jobban összekovácsolta a várost – állítja a 75 esztendős Hajdu Istvánné, aki egykor bölcsődei gondozóként szolgált. – Bátaszéken svábok, felvidéki magyarok és bukovinai székelyek élnek, ők korábban is tisztelték egymást. Ez még inkább erősödött attól, hogy mindenki akarta a győzelmet.
Ugyanezt hangsúlyozza Sági Lajosné, a városi könyvtár vezetője, s még hozzáteszi:
– A szavazás éve arról szólt, hogy minél többet beszéljünk a fa és a város múltjáról a bátaszékieknek és főleg a diákoknak. Mindez elmélyítette a gyerekek helyismeretét és lokálpatriotizmusát.
Mészáros István, a bátaszéki általános iskola történelem szakos igazgatója azt reméli, hogy a tölgy iránti érdeklődés fenntartható lesz, s még jobban meg lehet szerettetni a gyerekekkel a természetet, és a kirándulásokat.
A másfél éves kisfiát babakocsiban toló Földváriné Góman Anita azt mondja, a tölgy miatt sokkal többen tudnak Bátaszékről, mint azelőtt, s ez remek érzés.
– Ha rokonok vagy ismerősök jönnek a hozzánk, felvisszük őket a kápolnához – avat be családja újonnani vendéglátó szokásába Halásziné Bittner Gizella, nyugdíjas tanítónő. – Jó onnan a kilátás, és jó dicsekedni a tölgyünkkel.
Hogy a tölgy hány turistát vonzott a városba, senki sem tudja. A bátaszékiek szerint gyakori, hogy a városba érkező idegenek megkérdezik őket, melyik út visz a tölgyhöz. Hallani arról, hogy több celeb is felkapaszkodott a fához. Egyszer az államfő is megtette. Ám ha van is idegenforgalmi vonzereje a tölgynek, az nem több pár percnél: a város szélén álló, nyolcszobás motelben azt mondják, náluk továbbra is a kamionosok éjszakáznak, a tölgy miatt még senki sem aludt itt. A motel sörözőjében féltucat férfi kvaterkázik, a fakitermelő cégnél dolgozó Sümegi János ekképp fogalmaz: a tölgy győzelmétől nem lett könnyebb az élet, mégis jó, hogy van az a tölgy.
Amikor Bátaszék vezetői rámozdultak az európai faversenyre, nagyjából arra számítottak, ami történt: vagyis, hogy a város összetartását, önbecsülését, jókedélyét izmosítja a tölgy sikere. Bozsolik Róbert, a város jogász végzettségű, független polgármestere 2015-ben azért is jónak ítélte a tölgyért folytatott lobbizást, merthogy ez olyan harc, amelyben a helybélieket nem osztja meg a párthovatartozás. Ez be is jött, és sikerült a tölgyet a város jelképévé emelni. Bozsolik hetente többször felfut a fához – ez egy nyolckilométeres tréning –, s a tölgy alatt kialakított pihenőhelyen sűrűn lát jókedvűen piknikező családokat, baráti társaságokat.
Rá is fér a jókedv Bátaszékre. A rendszerváltás óta a városban és környékén nehéz perspektívát nyújtó állást találni. Ezért – az itteniek becslése szerint – az aktív korú bátaszékiek 15 százaléka, s a huszonévesek harmada külföldön dolgozik. Másfél éve ők is sokat tettek a tölgyért: külhoni email-ek egész soráról szavaztak az Orbán-hegyi fára.
