Gröning, az utolsó

Rezzenéstelen arccal utasítják el a Német Szövetségi Köztársaság alkotmánybíróságának jogászai egy 96 éves öregúr sorozatos föllebbezési kérelmeit, hogy élete alkonyán ne kelljen börtönbe vonulnia. Oskar Gröning ügyében 2015-ben született meg a végső ítélet, hogy mintegy 300 ezer deportált zsidó meggyilkolásában vett részt, és ezért pótbüntetésként további négy esztendőt kell börtönben eltöltenie. Az érintett elkeseredésében fogalmaztatta meg védőivel a beadványt: ha a bírók ragaszkodnának korábbi verdiktjükhöz, akkor az akár halálos ítéletnek is fölfogható.

Úgy háromnegyed évszázada, a negyvenes évek elején Gröning még másképpen látta a világot. Önként és lelkesen jelentkezett az „elit osztagba”, a Waffen SS legényei közé, ment el Auschwitzba, hogy a Führer parancsára részese lehessen a Judenfrei, a zsidómentes világ kialakításának. Korabeli adatok szerint a 300 ezer áldozat javarésze Magyarországról elhurcolt zsidó volt. Gröning arra hivatkozott, hogy a gyilkosságokhoz nem volt semmi köze, mert ő könyvelői beosztást kapott, amolyan gazdasági feladat jutott rá. A valóság azonban eléggé másként festett: Gröning kifosztotta a foglyokat, elvette tőlük utolsó rejtett garasaikat is, a pénzt pedig azonnal Berlinbe továbbította. Amikor mindez villámgyorsan végbement, következett az újabb szakasz, az áldozatok lekaszabolása, gázkamrába szállítása, amiben a Waffen SS tisztje ugyanolyan lelkes odaadással vett részt, akárcsak többi egyenruhás cimborája.

A kihallgatásokon Gröning azzal is védekezett, hogy börtönre ítélése „megfosztja őt az élethez való alapjogától”, amit cáfoltak az orvosi leletek. Arra közben ügyelt, hogy ne kategorikusan tagadjon, a tényeket eltussolni azonban aligha lehetett. „Erkölcsi hibák elkövetésében” elismerte morális felelősségét, amit a védői azzal buzgólkodtak enyhíteni, hogy konkrét közreműködése a holokauszt borzalmaiban nem bizonyítható.

A végső ítélet Gröning vitathatatlan bűneként két tényt szögezett le. Gazdaságilag támogatta Hitlerék háborús politikáját, majd személyesen is szerepe volt a foglyok válogatásában, azaz abban, ki kerül azonnal vérpadra. Azzal próbálta cáfolni a letagadhatatlant: a feladata mindössze arra korlátozódott, hogy megakadályozza a deportáltak csomagjainak fosztogatását. Mellesleg úgy próbált Auschwitztól szabadulni, hogy háromszor is kérte a frontra küldését, de mindannyiszor elutasították.

Az alkotmánybírósági döntés, melynek következtében Gröningnek 96 éves kora ellenére netán napokon belül börtönbe kell vonulnia, közéleti meghökkenést nem okoz. Inkább fontos történelmi állomás: föltehetően Gröning lesz a demokratikus Németországban az utolsó, akire ezzel a váddal lesújt a törvény szigora. Vele végképpen lezárható a holokauszt perek sorozata.

Szerző
2018.01.06 07:01

Helybe mennek toborozni a munkáltatók

Publikálás dátuma
2018.09.19 10:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Van még tartalék a magyar munkaerőpiacon, de másként kell megszólítani.
Újabb rekordot döntött a hivatalosan is bejelentett üres álláshelyek száma: a KSH adatai szerint már 83 600 helyre nem találnak dolgozót a munkáltatók. Ez ugyan még mindig csupán 2-3 százalékát teszi ki a teljes munkaerőpiacnak, ám a betöltetlen álláshelyek száma egyre növekszik, a szolgáltató szektorokban pedig már a lakosság is egyre inkább érzékeli a problémát. Leginkább akkor, amikor valamilyen váratlan helyzet történik a családban: a Cofidis Hitelmonitor Kutatása szerint ilyenkor a magyarok 80 százaléka úgy érzi, hiába keres, nem talál megfelelő szaktudással rendelkező szakembert: orvost, villanyszerelőt, festő-mázolót vagy éppen háztartásigép-szerelőt. De nem csak a lakosság, a munkaadók is panaszkodnak. A betöltetlen álláshelyek aránya az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területeken a legmagasabb – 5,6 százalék -, de rendre 3 százalék felett van a mutató a információ, kommunikáció, a humán, egészségügyi és szociális, a bányászat, a feldolgozó ipar, az ipar és az építőipar területén. A statisztikák aggasztóak ugyan, de sok szegmensben van még tartalék a magyar munkaerőpiacon. Nem állítjuk, hogy gombnyomásra több informatikus vagy orvos lesz, azt viszont látjuk, hogy például az ipari és adminisztratív területeken van még egyfajta statikus tartalék a munkaerőpiacon – mutatott rá közleményében Juhász Csongor, a munkaerőkölcsönzéssel és közvetítéssel foglalkozó Prohumán ügyvezetője. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy ennek a statikus tartaléknak a kiaknázása a HR szakemberektől és a cégektől is komoly fejlődést, új, kreatív megoldásokat, és bizonyos szempontból más gondolkodást is kíván. Vannak olyan területei az országnak, ahol a foglalkoztatás nagyságrendje már kimeríti a lehetőségeket: ilyen Győr és környéke, Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém régiója, valamint Miskolc, vagy Kecskemét közvetlen környéke. Más területeken viszont jellemző még a kisebb nagyobb mértékű munkanélküliség. Ezekről a területekről eddig nehezebben mozdultak a munkavállalók - részben a nem megfelelő közlekedési lehetőségek miatt, részben megszokásból -, és a közmunka programokban, vagy a munkanélküliség határán egyensúlyozva helyben próbálnak boldogulni. Azonban azt látjuk, ha mi megyünk el a munkavállalókért, ha az ő nyelvükön szólítjuk meg őket, és ha minőségi közlekedési szolgáltatást biztosítunk számukra, sokan hajlandóak tartósan is munkát vállalni – összegezte a szükséges változtatásokat Juhász Csongor. A Prohuman az elmúlt években növelte a toborzási tevékenységét ezeken a településeken: a cég szakemberei igyekeznek az ott élők számára értelmezhetővé tenni az állásajánlatokat, aminek révén 3 ezer közmunkást sikerült átvezetniük az elsődleges munkaerőpiacra. Ehhez persze szükség volt a munkavállalók időbeosztásához igazodó buszjáratokra is: a cég a megbízóival közösen több mint 200 saját buszjáratot üzemeltet, amellyel 4 ezer dolgozó szállítását oldják meg. Ha pedig túl messze van a munkahely a lakóhelytől, szállást is szerveznek a dolgozók számára.   
Szerző
2018.09.19 10:00
Frissítve: 2018.09.19 10:00

Iskolai koffein

Teljesen kitiltják a kávéautomatákat a dél-koreai iskolákból, a tanároknak fenntartott automatákat is száműzik, nehogy a diákok a rendszert kijátszva hozzájussanak az élénkítő italhoz - adta hírül a magyar sajtó is. Hüledezem. Vajon mennyire lenne bölcs kiküldeni valakit az esőbe, majd elvenni tőle az esernyőt, hogy el ne fáradjon a keze, miközben az ernyőt tartja? A diákok nem unalmukban kelnek hajnalban, élnek koffeinen és alszanak csupán néhány órát, hanem mert az oktatási rendszer erre kényszeríti őket. Ha a diákok szívéért aggódunk, ne a kávét és/vagy az energiaitalt tiltsuk be (aki mindkettőt akarja, az legalább "következetes"), hanem könnyítsünk a rájuk nehezedő terheken! Részben a sok ezres év eleji diáktüntetéseknek köszönhetően az utóbbi időben viszonylag sok szó esik az iskolai túlterheltségről, a magas óraszámról. (Ezt bizonyítandó, felhívásunkra rengeteg diák fotózta le saját órarendjét.) Érdemes azonban beszélni a túlzott mértékű lexikális tananyag terheiről, és a diákok túlzott stresszeléséről is. Aki nem szakosodik gyorsan, hanem például általános gimnáziumba megy, az egy sor tantárgyból nagyon részletes tudást kell elsajátítson a középiskola elvégzéséig - ha érettségizik az adott tárgyból, ha nem, -, míg saját, továbbtanulásához szükséges tárgyaira nem jut kellő idő és óraszám. Így azokat különórákon kell megtanulnia. Abban tehát igaza van az államtitkárságnak, amely - cáfolva meg sem tett állításunkat - azt mondja, hogy a túlterheltség egy részét nem a kötelező tananyag okozza. (Közvetlenül nem, de közvetve igen, miután a kötelező tananyag egyrészt merev, másrészt néhány területen nagyon részletes, főként azoknak, akik nem abból a pár - többségében természettudományos - tárgyból tanulnának tovább, amelyeknek az elsajátítását a legrészletesebben írja elő az alaptanterv.) Emellett - és erről kevesebb szó esik - a “poroszos” iskolarendszer elképesztő módon túl is stresszeli a diákokat. A tesztrendszer például a memóriát kéri számon, elsősorban azt, hogy mit nem tud a tanuló. Ez óriási megfelelési kényszer elé állít mindenkit, nem egy esetben megszégyenítve a tanulót az osztály - a saját közössége - előtt, ha egy kérdésre éppen nem tud helyesen felelni. Ezt tetézik az antidemokratikus igazgatók, akik között mind több a politikai kinevezett. Ők nem egyszer elképesztő jogsértésekkel nyomják el a diák-önkormányzatokat és hallgattatják el saját iskolájuk hangját. Annak, aki a koffeines italok betiltásában látja a fiatalság egészségének védelmét, javaslom, beszéljen néhány diákkal, esetleg töltsön el egy napot valamelyik közoktatási intézményben, látogasson el néhány  órára, nézze meg a fiatalokat, amint a következő napra készülnek. Garantálom, másnap ő fogja az első kávét megvenni nekik.  A szerző kommunikációs koordinátor, Független Diákparlament 
2018.09.19 08:19