Szemkendő nélkül

Noha az érintett fővárosi bírák háromnegyede bizalmat szavazott decemberben a Fővárosi Törvényszék eddigi elnöke, Fazekas Sándor pályázatának, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Handó Tünde ezt figyelmen kívül hagyva nem nevezte ki újra a lejáró mandátumú főbírót – derült ki csütörtökön. Annak ellenére sem, hogy a pozícióra más nem pályázott.

Van tehát az, hogy senki más nem alkalmas, illetve senki sem vonja kétségbe, hogy aki alkalmas, az alkalmas. De ki nem nevezzük, mert renegát. Amit normális környezetben függetlennek szokás mondani.

Handó Fazekast tette felelőssé azért, hogy a törvényszéki ügyteher nem csökkent kellő mértékben. A tíz évig tartó Budaházy-perben nyolc hónapon keresztül nem sikerült írásba foglalni az ítéletet, ami miatt az Országgyűlésben neki is magyarázkodnia kellett. (E mulasztás következtében egyébként az eljáró bíró, Kenéz Andrea lemondott.)

De nem fura, hogy le kellett mondania a cigánygyilkosságokban példásan szigorúan ítélkező Miszori Lászlónak is?

A törvényszéki elnök menesztése tehát nettó szubjektív dühödt akarat mentén történt, semmiképp sem a beosztott bírák működése miatt.

Fazekas, aki vesztére korábban Handó Tünde egyik támogatójaként volt ismert, az utóbbi hónapokban kritikus hangot ütött meg az OBH-elnökkel szemben – éppen a bírói erőforrások elosztásával kapcsolatban.

Nem Fazekas az egyetlen, aki hiába számított kinevezésre: Vasvári Csaba, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírája tavaly pert indított Handó Tünde ellen, mert szerinte az elnök asszony visszaélt jogkörével, amikor – bár kétszer is megnyerte az erre kiírt pályázatot – nem nevezte ki őt ítélőtáblai bírónak.

A bírói függetlenség éthosza ma már (Szájerné) Handó Tünde sajátos víziója. Aki még igazságot és nem jogot szolgáltat, hamar szakmailag felfüggesztve találhatja magát Justitia lámpavasára.

Amúgy feltűnt valakinek, hogy az igazság igazságos, pártatlan istennője csak a magyar Kúrián ül szemkendő nélkül? Nem pártatlan. Néz. Ránk. A mitológia Handó Tündéje.

Szerző

Körön kívül

Van úgy, hogy az ember megijed a saját árnyékától, esetleg önnön bátorságától. Így járt a Professzorok Batthyány Köre, vagy legalábbis az elnök, Náray-Szabó Gábor. A társaság, amely konzervatív tudósok egyesületének vallja magát, tavaly már egészen úgy is viselkedett. Évértékelő dokumentumukban szóvá tették az intézményesült korrupciót, a közbeszéd eldurvulását, és azt, hogy „az országban a valóság és a látszat minden korábbinál jobban összekeveredett, és természetesen a látszat uralkodik”.

Igaz, korábban a külső szemlélőnek úgy tűnhetett, hogy készséges kiszolgálói az Orbán-rezsimnek. Egyebek mellett a kormányfő úgynevezett évértékelő propaganda szózatainál is ott sertepertéltek a Kör tagjai. Az is sokat elárul a PBK "értékrendjéről", hogy két valódi értelmiségi, vagyis önállóan gondolkodó, véleményt alkotó és cselekvő tag, Solymosi Frigyes és Ángyán József már hátat fordított a társaságnak.

Most azonban a Hír Tv-ben az elnök Canossát járt. Náray-Szabó szerint "a korrupciót a bankkártyás fizetések elterjedése egy év alatt visszaszorította". Finoman szólva furcsa elemzés ez, legalábbis figyelmen kívül hagyja, hogy csak az elmúlt egy évben milliárdokat nyúltak le közbeszerzéseken a kormányfőhöz közel álló baráti és üzleti körök.

Az pedig már tényleg méltatlan egy professzorhoz, hogy azzal hárítsa el a felelősségüket a mára kialakult társadalmi feszültségekért, hogy a gyűlöletkeltő, a valóságot a látszattal szándékosan keresztező kormánykommunikáció „nem az értelmiségnek szól”. Majd Náray-Szabó is beszáll abba a gyűlöletkeltő kampányba, amely állítólag nem nekik szól, és azt állítja - ami nettó hazugság is -, hogy a magyar és az európai kultúra végveszélyben van, és száz év múlva a magyarság a nyelvével együtt eltűnik „egy másik civilizáció” miatt.

Nincs hozzáfűzni valónk.

Szerző

Körön kívül

Van úgy, hogy az ember megijed a saját árnyékától, esetleg önnön bátorságától. Így járt a Professzorok Batthyány Köre, vagy legalábbis az elnök, Náray-Szabó Gábor. A társaság, amely konzervatív tudósok egyesületének vallja magát, tavaly már egészen úgy is viselkedett. Évértékelő dokumentumukban szóvá tették az intézményesült korrupciót, a közbeszéd eldurvulását, és azt, hogy „az országban a valóság és a látszat minden korábbinál jobban összekeveredett, és természetesen a látszat uralkodik”.

Igaz, korábban a külső szemlélőnek úgy tűnhetett, hogy készséges kiszolgálói az Orbán-rezsimnek. Egyebek mellett a kormányfő úgynevezett évértékelő propaganda szózatainál is ott sertepertéltek a Kör tagjai. Az is sokat elárul a PBK "értékrendjéről", hogy két valódi értelmiségi, vagyis önállóan gondolkodó, véleményt alkotó és cselekvő tag, Solymosi Frigyes és Ángyán József már hátat fordított a társaságnak.

Most azonban a Hír Tv-ben az elnök Canossát járt. Náray-Szabó szerint "a korrupciót a bankkártyás fizetések elterjedése egy év alatt visszaszorította". Finoman szólva furcsa elemzés ez, legalábbis figyelmen kívül hagyja, hogy csak az elmúlt egy évben milliárdokat nyúltak le közbeszerzéseken a kormányfőhöz közel álló baráti és üzleti körök.

Az pedig már tényleg méltatlan egy professzorhoz, hogy azzal hárítsa el a felelősségüket a mára kialakult társadalmi feszültségekért, hogy a gyűlöletkeltő, a valóságot a látszattal szándékosan keresztező kormánykommunikáció „nem az értelmiségnek szól”. Majd Náray-Szabó is beszáll abba a gyűlöletkeltő kampányba, amely állítólag nem nekik szól, és azt állítja - ami nettó hazugság is -, hogy a magyar és az európai kultúra végveszélyben van, és száz év múlva a magyarság a nyelvével együtt eltűnik „egy másik civilizáció” miatt.

Nincs hozzáfűzni valónk.

Szerző