Előfizetés

Szellem a perzsa palackból

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2018.01.06. 06:31
FOTÓ: ATTA KENARE/AFP
Egyre több jel utal arra, igazak voltak azok a felvetések, amelyek szerint a múlt hét csütörtökjén kitört iráni tüntetések kitörését a konzervatív erők irányították.

A tüntetők célja Hasszán Rohani elnököt meggyengítése volt. A terv azonban rosszul sült el. Az iráni reformerek kezdetben kevés lelkesedést mutattak a megmozdulások iránt, mert a konzervatívok legfőbb bázisának tartott Meshedben törtek ki. S tény, hogy hírek szerint az ultrakonzervatív vallásos réteg tagjai vonultak utcára. „Halál Rohanira, halál a diktátorra!” – skandálták. A megmozdulások mögött a szintén ultrakonzervatív prédikátor, Ahmad Alamolhoda állt. Csakhogy a tüntetések hamar más városokra is átterjedtek, s a résztvevők már a vallási vezető, Ali Hamenei távozását követelték, vagyis az események nem várt fordulatot hoztak. Alamolhodának állítólag már a nemzetbiztonsági tanács előtt kellett magyarázkodnia annak kapcsán, milyen szerepet játszott a tüntetések kitörésében. Hamenei ugyan „Irán ellenségeit” vélte a háttérben, ám épp az őt támogató őskonzervatívok kezdték a tiltakozó akciókat.

Mint a Die Welt írja, Iránban nemcsak az áremelkedések vezethettek a mostani eseményekhez, hanem egy megdöbbentő adat kiszivárgása. Decemberben a nyilvánosság elé került a költségvetésről szóló tárgyalások néhány részlete. Kiderült, hogy dollármilliárdokat juttatnak az ultrakonzervatív szervezeteknek, a hadseregnek, a Forradalmi Gárdának és a vallási fundamentalistáknak. Miközben egyes alapvető élelmiszerek ára akár 40 százalékkal nőtt, emelkedett a benzin ára is és 50 százalékkal csökkentették a szociális segélyt, a hadseregre szánt összegeket 20 százalékkal, 10 milliárd dollárral emelték meg.

Feltételezések szerint Rohani körei szivárogtatták ki az adatokat. Az elnök így akart nyomást gyakorolni Ali Hameneire, hogy végre a forradalmi vezető is lássa be: elengedhetetlenek a gazdasági reformok a perzsa államban. Csakhogy az ultrakonzervatívok megszimatolták a veszélyt, ezért Meshedben saját embereiket küldték az utcára, hogy kellemetlen helyzetbe hozzák Rohanit. Ezzel azonban kiengedték a szellemet a palackból, s hamar kiderült, nem urai az eseményeknek. Több tucatnyi városra terjedtek át a tüntetések, s tízezrekre tehető a tiltakozók száma. A megmozdulások célpontja már rég nem Rohani, hanem a rezsim hatalommal való visszaélését, korrupt üzelmeit elégelték meg az emberek. Míg 2009-ben a polgári réteg tiltakozott, ezúttal megannyi fiatal tudatta: elege van a mostani vezetőkből.

Az iráni büdzsé egyharmadát a nyersanyagból származó bevételek teszik ki. A Nyugat 2016. január 16-án oldotta fel az Iránnal szembeni büntetőintézkedéseit, fél évvel a nukleáris megállapodás után, a perzsa állam azóta ismét az egész világba exportálhat kőolajat. A szankciók vége óta napi 2,8 millió hordó helyett 3,8 milliót adnak el külföldön. Időközben pedig az olaj ára is feljebb ment. A teheráni jegybank szerint a bevételek csak az év első hónapjában 57 százalékkal emelkedtek, ami azt jelenti, hogy a költségvetés csak ez idő alatt 4,7 milliárd dolláros pluszpénzből gazdálkodhat. A pénzügyi év március 19-én ér véget, s becslések szerint a bevételnövekedés a 8 milliárd dollárt is elérheti, ami egy 100 milliós büdzsénél nem kis összeg.

Ám mindezekből az emberek mit sem éreznek. A bevétel nagy részét ugyanis az úgynevezett félállami szektor kapja. Különféle vallási-, katonai-, illetve nyugdíjalapítványokról van szó. Ennek révén építette ki gazdasági impériumát a Forradalmi Gárda. Az emberek dühét az is kiválthatta, hogy a legutóbbi megszorításokból a síita klérus teljesen kimaradt. A pénzelit szorosan összefog a vallási vezetéssel. A „szövetség” élén Ali Hamenei áll.

Tüntettek a rezsim hívei
A feszültséget finoman szólva nem enyhíti, hogy a teheráni rezsim is tüntetéseket szervez – a vezetés mellett. A helyi állami média közlése szerint a főváros, Teherán 40 körzetében tartottak megmozdulásokat a pénteki ima után a vezetés mellett. A kormányzat hívei az utóbbi napokban más városokban, Iszfahanban és Meshedben is utcára vonultak. Arról azonban nem érkezett jelentés, hogy tegnap hányan vettek részt a rezsimmel szembeni megmozdulásokban. Az interneten megjelent felvételek tanúsága szerint azonban a tüntetéshullám a rezsim fenyegetései ellenére tovább folytatódott.
Az egyik ultrakonzervatív síitaimám, Ahmad Hatami ajatollah szerint a kormányellenes tüntetések mögött „amerikai-izraeli összeesküvés” áll. Szerinte a megmozdulásoknak „semmi közük sincs az iráni néphez”, s „Donald Trump amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő áll a háttérben”. Hatami vezeti a pénteki imákat, s tagja a szakértők tanácsának, az ország egyik vezető grémiumának. A reformerek egyik legnagyobb ellenfelének tartják.

Elmaradt a rezsivágás

Marnitz István
Publikálás dátuma
2018.01.05. 21:45
FOTÓ: NÉPSZAVA
A rezsihivatal azért nyeste vissza pont annyival az áramhálózatok jussát, mint amennyivel növelte a szolgáltatókét (így közvetve Mészáros Lőrincét), mert a lakosság összességében nem fizethet többet. De miért ne fizethetne kevesebbet?

Sajátos, a rezsidíj-megállapítás boszorkánykonyhájába résnyi betekintést engedő magyarázattal élt megkeresésünkre a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) annak kapcsán, hogy, mint azt lapunk feltárta, január 1-től a hivatal szerint pont annyival csökkent a hazai áramhálózatok karbantartási igénye, mint amennyivel több pénzt juttatnak a szolgáltatókon keresztül a nagykereskedelmet végző MVM Magyar Villamos Műveknek. Masszív találgatások szerint ugyanis az MVM eme körülbelül hatmilliárdos többletbevételével akár a Mátrai Erőműnek fizetett áramszámlát is megnövelheti, az egység pedig épp most kerül Orbán Viktor földije, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester-vállalkozó áttételes irányítása alá. Vagyis – furfangosnak vélt áttételeken keresztül – a hálózatok karbantartási forrásából milliárdokat csippentenek le Mészáros Lőrinc számára.

Bár mindennek nyomán január 1-től – a nemzetközi tőzsdeárak beesése ellenére – Magyarországon nem változik a lakossági díj, annak beltartalma szinte követhetetlenül bonyolult szabályok mentén alakul át. Az uniós előírások szerint az áramdíjon belül a hálózatok karbantartási szükségletét a MEKH, míg az áram mint termék díját a nemzeti fejlesztési miniszter állapítja meg, MEKH-javaslat alapján. A közműhivatal lapunknak lényegében megerősítette: úgy látták, idén kevesebb is elég a hálózatokra. Igaz, ezt adatokkal nem támasztották alá. Pedig más forrásaink szerint a hálózatok költségei – például a szakemberek elvándorlása és a kiugró béremelkedés miatt – éppenséggel növekszik.

Annak kapcsán, hogy javaslatuk alapján a szakminiszter miért pont ugyanennyivel emelte az áramért mint termékért fizetendő díjat, hivatkoznak a rezsicsökkentésről szóló 2013. évi szabályra, ami szerint a teljes díj nem emelkedhet. Vagyis: ha akár a hálózatok, akár az áramtermelők pénzigénye megnő, az egyik csak a másik kárára érvényesíthető. Az érvelés egyetlen szépséghibája, hogy az elmúlt négy év során az Orbán-kormány a közműhivatallal karöltve éppenséggel nem áramáremelési, hanem -csökkentési nyomásnak állt ellen. Ez alapján, ha a MEKH érvelése meg is áll a hálózatok költségcsökkenéséről, piaci alapon a teljes lakossági díj csökkenhetett volna. Ha azonban az ár szinten tartását tekintjük politikai célnak, értesüléseink alapján akkor is éppenséggel fordítva, a hálózatok nagyobb pénzigényét kellett volna a belső áramár ellenében érvényesíteni.

Forrásaink azt is megerősítették, hogy noha az áram mint termék megemelt díja első körben a számlát kiállító szolgáltatókhoz fut be, a kormány még ennél is nagyobb - és piacilag indokolatlan - mértékben növelte meg az általuk az áramért a nagykereskedelmet végző MVM-nek fizetendő belső díjat. Vagyis a szolgáltatók árrése még csökkent is. Tehát a hálózatokon túl a külföldi hátterű szolgáltatókat is sarcolják azért, hogy az MVM - titkos szerződések keretében - akár Mészáros Lőrinc apanázsát is megemelhesse.

Tegnap Kepli Lajos, a Jobbik képviselője szintén kifogásolta a Népszava által feltártakat, lapunkra való hivatkozás nélkül. Felhívta a figyelmet arra, hogy míg korábban az Orbán-kabinet az energiaszektor államosítását célozta, ma már inkább kormányfő-közeli magáncégek szereznek hídfőállásokat az iparágban. Ide sorolta például, hogy a Mol megvette az állami magyar-szlovák gázvezetéket, a MET a Tigáz-hálózatot, Mészáros Lőrinc pedig áttételesen a Mátrai Erőművet. Ezek önérdekérvényesítése pedig – a képviselő szerint – a jövőben akár rezsiemeléshez is vezethet.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) – a jelek szerint erre válaszul – közleményben ismételte meg a fideszes rezsipropaganda érveit. Bár a 2010-es, úgymond sötét múlt lefestésére, az akkori uniós rezsihelyzetünk bemutatására most az eddigieknél érzékelhetően pontosabban törekedtek , a fogalmazványba ismét került szarvas valótlanság. Eszerint „az energiaárak nyolcadik éve, így 2018-ban se nőnek”. Ezzel szemben a valóság az, hogy a KSH kimutatása szerint a Fidesz-KDNP 2010 és 2012 között 4, illetve 18 százalékkal emelte a lakosság áram- és gázdíjterheit. Emellett az NFM-irat a háztartások újabb száz- és ezermilliárdos „megtakarításairól” közöl adatokat, szokás szerint mindennemű számítási módszertan vagy forrásmegjelölés nélkül.

Elmaradt a rezsivágás

Marnitz István
Publikálás dátuma
2018.01.05. 21:45
FOTÓ: NÉPSZAVA
A rezsihivatal azért nyeste vissza pont annyival az áramhálózatok jussát, mint amennyivel növelte a szolgáltatókét (így közvetve Mészáros Lőrincét), mert a lakosság összességében nem fizethet többet. De miért ne fizethetne kevesebbet?

Sajátos, a rezsidíj-megállapítás boszorkánykonyhájába résnyi betekintést engedő magyarázattal élt megkeresésünkre a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) annak kapcsán, hogy, mint azt lapunk feltárta, január 1-től a hivatal szerint pont annyival csökkent a hazai áramhálózatok karbantartási igénye, mint amennyivel több pénzt juttatnak a szolgáltatókon keresztül a nagykereskedelmet végző MVM Magyar Villamos Műveknek. Masszív találgatások szerint ugyanis az MVM eme körülbelül hatmilliárdos többletbevételével akár a Mátrai Erőműnek fizetett áramszámlát is megnövelheti, az egység pedig épp most kerül Orbán Viktor földije, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester-vállalkozó áttételes irányítása alá. Vagyis – furfangosnak vélt áttételeken keresztül – a hálózatok karbantartási forrásából milliárdokat csippentenek le Mészáros Lőrinc számára.

Bár mindennek nyomán január 1-től – a nemzetközi tőzsdeárak beesése ellenére – Magyarországon nem változik a lakossági díj, annak beltartalma szinte követhetetlenül bonyolult szabályok mentén alakul át. Az uniós előírások szerint az áramdíjon belül a hálózatok karbantartási szükségletét a MEKH, míg az áram mint termék díját a nemzeti fejlesztési miniszter állapítja meg, MEKH-javaslat alapján. A közműhivatal lapunknak lényegében megerősítette: úgy látták, idén kevesebb is elég a hálózatokra. Igaz, ezt adatokkal nem támasztották alá. Pedig más forrásaink szerint a hálózatok költségei – például a szakemberek elvándorlása és a kiugró béremelkedés miatt – éppenséggel növekszik.

Annak kapcsán, hogy javaslatuk alapján a szakminiszter miért pont ugyanennyivel emelte az áramért mint termékért fizetendő díjat, hivatkoznak a rezsicsökkentésről szóló 2013. évi szabályra, ami szerint a teljes díj nem emelkedhet. Vagyis: ha akár a hálózatok, akár az áramtermelők pénzigénye megnő, az egyik csak a másik kárára érvényesíthető. Az érvelés egyetlen szépséghibája, hogy az elmúlt négy év során az Orbán-kormány a közműhivatallal karöltve éppenséggel nem áramáremelési, hanem -csökkentési nyomásnak állt ellen. Ez alapján, ha a MEKH érvelése meg is áll a hálózatok költségcsökkenéséről, piaci alapon a teljes lakossági díj csökkenhetett volna. Ha azonban az ár szinten tartását tekintjük politikai célnak, értesüléseink alapján akkor is éppenséggel fordítva, a hálózatok nagyobb pénzigényét kellett volna a belső áramár ellenében érvényesíteni.

Forrásaink azt is megerősítették, hogy noha az áram mint termék megemelt díja első körben a számlát kiállító szolgáltatókhoz fut be, a kormány még ennél is nagyobb - és piacilag indokolatlan - mértékben növelte meg az általuk az áramért a nagykereskedelmet végző MVM-nek fizetendő belső díjat. Vagyis a szolgáltatók árrése még csökkent is. Tehát a hálózatokon túl a külföldi hátterű szolgáltatókat is sarcolják azért, hogy az MVM - titkos szerződések keretében - akár Mészáros Lőrinc apanázsát is megemelhesse.

Tegnap Kepli Lajos, a Jobbik képviselője szintén kifogásolta a Népszava által feltártakat, lapunkra való hivatkozás nélkül. Felhívta a figyelmet arra, hogy míg korábban az Orbán-kabinet az energiaszektor államosítását célozta, ma már inkább kormányfő-közeli magáncégek szereznek hídfőállásokat az iparágban. Ide sorolta például, hogy a Mol megvette az állami magyar-szlovák gázvezetéket, a MET a Tigáz-hálózatot, Mészáros Lőrinc pedig áttételesen a Mátrai Erőművet. Ezek önérdekérvényesítése pedig – a képviselő szerint – a jövőben akár rezsiemeléshez is vezethet.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) – a jelek szerint erre válaszul – közleményben ismételte meg a fideszes rezsipropaganda érveit. Bár a 2010-es, úgymond sötét múlt lefestésére, az akkori uniós rezsihelyzetünk bemutatására most az eddigieknél érzékelhetően pontosabban törekedtek , a fogalmazványba ismét került szarvas valótlanság. Eszerint „az energiaárak nyolcadik éve, így 2018-ban se nőnek”. Ezzel szemben a valóság az, hogy a KSH kimutatása szerint a Fidesz-KDNP 2010 és 2012 között 4, illetve 18 százalékkal emelte a lakosság áram- és gázdíjterheit. Emellett az NFM-irat a háztartások újabb száz- és ezermilliárdos „megtakarításairól” közöl adatokat, szokás szerint mindennemű számítási módszertan vagy forrásmegjelölés nélkül.