Szellem a perzsa palackból

Publikálás dátuma
2018.01.06 06:31
FOTÓ: ATTA KENARE/AFP
Fotó: /
Egyre több jel utal arra, igazak voltak azok a felvetések, amelyek szerint a múlt hét csütörtökjén kitört iráni tüntetések kitörését a konzervatív erők irányították.

A tüntetők célja Hasszán Rohani elnököt meggyengítése volt. A terv azonban rosszul sült el. Az iráni reformerek kezdetben kevés lelkesedést mutattak a megmozdulások iránt, mert a konzervatívok legfőbb bázisának tartott Meshedben törtek ki. S tény, hogy hírek szerint az ultrakonzervatív vallásos réteg tagjai vonultak utcára. „Halál Rohanira, halál a diktátorra!” – skandálták. A megmozdulások mögött a szintén ultrakonzervatív prédikátor, Ahmad Alamolhoda állt. Csakhogy a tüntetések hamar más városokra is átterjedtek, s a résztvevők már a vallási vezető, Ali Hamenei távozását követelték, vagyis az események nem várt fordulatot hoztak. Alamolhodának állítólag már a nemzetbiztonsági tanács előtt kellett magyarázkodnia annak kapcsán, milyen szerepet játszott a tüntetések kitörésében. Hamenei ugyan „Irán ellenségeit” vélte a háttérben, ám épp az őt támogató őskonzervatívok kezdték a tiltakozó akciókat.

Mint a Die Welt írja, Iránban nemcsak az áremelkedések vezethettek a mostani eseményekhez, hanem egy megdöbbentő adat kiszivárgása. Decemberben a nyilvánosság elé került a költségvetésről szóló tárgyalások néhány részlete. Kiderült, hogy dollármilliárdokat juttatnak az ultrakonzervatív szervezeteknek, a hadseregnek, a Forradalmi Gárdának és a vallási fundamentalistáknak. Miközben egyes alapvető élelmiszerek ára akár 40 százalékkal nőtt, emelkedett a benzin ára is és 50 százalékkal csökkentették a szociális segélyt, a hadseregre szánt összegeket 20 százalékkal, 10 milliárd dollárral emelték meg.

Feltételezések szerint Rohani körei szivárogtatták ki az adatokat. Az elnök így akart nyomást gyakorolni Ali Hameneire, hogy végre a forradalmi vezető is lássa be: elengedhetetlenek a gazdasági reformok a perzsa államban. Csakhogy az ultrakonzervatívok megszimatolták a veszélyt, ezért Meshedben saját embereiket küldték az utcára, hogy kellemetlen helyzetbe hozzák Rohanit. Ezzel azonban kiengedték a szellemet a palackból, s hamar kiderült, nem urai az eseményeknek. Több tucatnyi városra terjedtek át a tüntetések, s tízezrekre tehető a tiltakozók száma. A megmozdulások célpontja már rég nem Rohani, hanem a rezsim hatalommal való visszaélését, korrupt üzelmeit elégelték meg az emberek. Míg 2009-ben a polgári réteg tiltakozott, ezúttal megannyi fiatal tudatta: elege van a mostani vezetőkből.

Az iráni büdzsé egyharmadát a nyersanyagból származó bevételek teszik ki. A Nyugat 2016. január 16-án oldotta fel az Iránnal szembeni büntetőintézkedéseit, fél évvel a nukleáris megállapodás után, a perzsa állam azóta ismét az egész világba exportálhat kőolajat. A szankciók vége óta napi 2,8 millió hordó helyett 3,8 milliót adnak el külföldön. Időközben pedig az olaj ára is feljebb ment. A teheráni jegybank szerint a bevételek csak az év első hónapjában 57 százalékkal emelkedtek, ami azt jelenti, hogy a költségvetés csak ez idő alatt 4,7 milliárd dolláros pluszpénzből gazdálkodhat. A pénzügyi év március 19-én ér véget, s becslések szerint a bevételnövekedés a 8 milliárd dollárt is elérheti, ami egy 100 milliós büdzsénél nem kis összeg.

Ám mindezekből az emberek mit sem éreznek. A bevétel nagy részét ugyanis az úgynevezett félállami szektor kapja. Különféle vallási-, katonai-, illetve nyugdíjalapítványokról van szó. Ennek révén építette ki gazdasági impériumát a Forradalmi Gárda. Az emberek dühét az is kiválthatta, hogy a legutóbbi megszorításokból a síita klérus teljesen kimaradt. A pénzelit szorosan összefog a vallási vezetéssel. A „szövetség” élén Ali Hamenei áll.

Tüntettek a rezsim hívei
A feszültséget finoman szólva nem enyhíti, hogy a teheráni rezsim is tüntetéseket szervez – a vezetés mellett. A helyi állami média közlése szerint a főváros, Teherán 40 körzetében tartottak megmozdulásokat a pénteki ima után a vezetés mellett. A kormányzat hívei az utóbbi napokban más városokban, Iszfahanban és Meshedben is utcára vonultak. Arról azonban nem érkezett jelentés, hogy tegnap hányan vettek részt a rezsimmel szembeni megmozdulásokban. Az interneten megjelent felvételek tanúsága szerint azonban a tüntetéshullám a rezsim fenyegetései ellenére tovább folytatódott.
Az egyik ultrakonzervatív síitaimám, Ahmad Hatami ajatollah szerint a kormányellenes tüntetések mögött „amerikai-izraeli összeesküvés” áll. Szerinte a megmozdulásoknak „semmi közük sincs az iráni néphez”, s „Donald Trump amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő áll a háttérben”. Hatami vezeti a pénteki imákat, s tagja a szakértők tanácsának, az ország egyik vezető grémiumának. A reformerek egyik legnagyobb ellenfelének tartják.

2018.01.06 06:31

Hasogdzsi-ügy: öt embert ítélhetnek halálra az újságíró meggyilkolásáért

Publikálás dátuma
2018.11.15 13:20

Fotó: AFP/
21 embert vettek őrizetbe a szaúdi hatóságok. Nincs köztük a trónörökös: az államügyész szerint a hírszerzés helyettes vezetője adott parancsot a leszámolásra.
Dzsamál Hasogdzsi meggyilkolása miatt öt gyanúsítottra kéri halálbüntetés kiszabását a szaúdi államügyész - írja a Sky News. Mint Saud al Mojeb egy sajtótájékoztatón elmondta, a Szaúd-Arábiai nyomozás szerint az október 2-án elkövetett gyilkosságban a legmagasabb rangú gyanúsított a hírszerzés korábbi helyettes vezetője.
E szerint Ahmad al Assiri rendelte meg a leszámolást, amit méreginjekcióval hajtottak végre az ország Ankarai követségén. Hasogdzsit arra próbálta előtte sikertelenül rávenni al Assiri, hogy térjen vissza Szaúd-Arábiába.
Az ország ügyészsége felmentette a trónörökös herceget, Mohammed bin Szalmánt, aki az  amerikai hírszerzés szerint megrendelte az újságíró-gyilkosságot.
Jelenleg 21 embert tartanak őrizetben, közülük 11-en vádlottként várják tárgyalásukat.
2018.11.15 13:20
Frissítve: 2018.11.15 13:20

Navalnijt két év alatt hétszer vették jogtalanul őrizetbe, egy vagyon kártérítést kaphat

Publikálás dátuma
2018.11.15 12:34
Alekszej Navalnij
Fotó: AFP/ Mladen ANTONOV
Elmarasztalta Oroszországot csütörtökön a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), amiért csak 2012 és 2014 között 7 alkalommal is jogsértő módon, az ellenzékiség elnyomásának céljával vették őrizetbe és ítélték el Alekszej Navalnij ellenzéki politikust.
Az orosz ellenzéki vezető és korrupcióellenes aktivista kis híján részt sem vehetett az ítélethirdetésen, miután először feltartóztatták a moszkvai repülőtéren.
Az EJEB tavaly februárban első fokon már kimondta, hogy a hatóságok több ponton is megsértették Navalnij jogait, az ítélet ellen azonban mindkét fél fellebbezett, az ügyet így a másodfokú fórumként működő nagykamara elé utalták. A fellebbviteli testület csütörtöki jogerős ítéletében egyhangúlag megállapította, hogy
a "politikailag motivált" oroszországi eljárás során megsérült az Emberi Jogok Európai Egyezményének a szabadsághoz és biztonsághoz való jogról, a tisztességes tárgyalás jogáról, a gyülekezési szabadságról és a jogkorlátozás alkalmazásának megszorításáról szóló cikke.
Rámutattak, hogy az őrizetbe vétel célja több esetben is a "politikai pluralizmus elnyomása" volt. A strasbourgi bírák ezért mintegy 64 ezer euró - körülbelül 20 millió forint - kártérítést és perköltséget ítéltek meg a panaszosnak.
A szóban forgó letartóztatások után öt esetben pénzbírságot szabtak ki Navalnijra, kétszer pedig elzárásra ítélték, hét, illetve tizenöt napra.
Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszosok már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vettek, és nem jártak eredménnyel. Az EJEB jogerős határozatai kötelezőek mind a 47 részes állam, köztük Oroszország számára.
A bíróság csak a 2012 és 2014 közötti őrizetbevételeket vizsgálta. Az azóta eltelt négy év számtalan alkalmával kapcsolatban, mikor Navalnijt őrizetbe vették, megbüntették és elítélték, az EJEB most nem foglalhatott állást.
2018.11.15 12:34