Macron nem ijedt meg

Publikálás dátuma
2018.01.06 06:35
FOTÓ: LUDOVIC MARIN/AFP
Fotó: /
Újabb „problémás” vezetőt fogadott Emmanuel Macron. Erdogan török elnök látogatása ellen több demonstráció is zajlott a francia fővárosban.

Folytatja pragmatikus külpolitikáját Emmanuel Macron, aki pénteken a francia fővárosban fogadta hivatalos látogatás keretében Recep Tayyip Erdogan török államfőt. Macron néhány hónapos mandátuma alatt már az Elysée-palota vendége volt Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök is. A fiatal francia államfő a tárgyalásos rendezés híve, aki azon az állásponton van, hogy elszigeteléssel és szankciókkal esély sincs a problémák rendezésére, ám egyelőre az ő stratégiája sem hozott áttörést.

Erdogan párizsi útja előtt úgy fogalmazott, hogy „Törökország és Franciaország együttműködése létfontosságú a regionális és globális béke szempontjából”, és hangsúlyozta, hogy a megbeszélések középpontjában a terrorizmus elleni harc áll. Macron pedig ígéretet tett arra, hogy az emberi jogok törökországi helyzetét is szóba hozza és felemeli szavát a Törökországban bebörtönzött újságírók és emberi jogi aktivisták érdekében is.

A két vezető politikus nemzetközi fórumokon már találkozott egymással, de ez volt az első kétoldalú találkozójuk. Bár Macron volt a meghívó fél, kemény hangon bírált, tulajdonképpen eleget tett előzetes ígéretének. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón kiemelte, hogy az emberi jogok tekintetében komoly nézeteltérések vannak közöttük, illetve hogy fontos lenne, hogy Törökország továbbra is az Emberi Jogok Európai Egyezményének részese maradjon. Leszögezte, az emberi jogok törökországi helyzete lehetetlenné tesz bármiféle előrelépést a török uniós csatlakozás tekintetében. Elmondása szerint javasolta Erdogannak, hogy újra kellene gondolni az Európai Unió és Törökország viszonyát, csatlakozás helyett partnerséget ajánlott annak érdekében, hogy az ország megőrizhesse európai irányultságát. Leszögezte, egy demokráciának a terrorellenes harcban is tiszteletben kell tartania a jogállami normákat, és aggodalmát fejezte ki a törökországi letartóztatások miatt. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy fenn kell tartani a párbeszédet Ankarával.

A török államfő a másfél éve hangoztatott érveket ismételte, miszerint a letartóztatott újságírók írásaikkal a terrorizmust erősítették, valamint azt, hogy Törökországnak elege lett a várakozásból, nem „könyöröghet folyamatosan az Európai Uniónak”. Törökország három évtizede próbál csatlakozni az Európai Unióhoz, 2005-ben kezdte el a csatlakozási tárgyalásokat, amelyek azonban sokáig helyben topogtak, majd a 2016 júliusi török puccskísérlet utáni megtorláshullám következtében befagytak.

Erdogan párizsi látogatása idején diákok, zömében kurdok, tiltakoztak a párizsi Elysée-palota bejáratánál. A rendőrség kiszorította a "Tűnj el Párizsból, Erdogan diktátor!" feliratokkal felvonuló fiatalokat. Demonstráltak a Riporterek Határok Nélkül újságírószervezet képviselői is a török börtönökben fogva tartott török és külföldi újságírók szabadon bocsátását sürgetve. Pillanatnyilag 165 újságíró van rács mögött Törökországban. Az Amnesty International emberi jogi szervezet, amelynek törökországi elnökét, Taner Kilicet nyár óta fogva tartják a török hatóságok, előre jelezte, elvárja Macrontól, hogy fellépjen a jogtiprások ellen és emlékeztesse Erdogant, hogy a jogvédők nem terroristák.

Üzent a német túsz
A Törökországban tíz hónapja fogva tartott német állampolgárságú Deniz Yücel, a Die Welt újságírója tegnap közleményt adott ki ügyvédei segítségével. Az újságíró túsznak nevezte magát, akit mindmáig vádemelés nélkül tartanak fogva. A közlemény időzítése annak köszönhető, hogy ma Berlinben tárgyal Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter. Berlin és Ankara viszonyát Yücel letartóztatása végletekig feszítette.

2018.01.06 06:35

Izrael és Oroszország is visszakozott a lelőtt katonai gép ügyében

Publikálás dátuma
2018.09.18 21:58
Egy Il-20-as orosz katonai szállítógép. Ezt a géptípust találta el a szír légvédelem szintén orosz gyártmányú rakétája Latakia f
Fotó: AFP / Russian Defence Ministry / Sputnik/ Aleksandr Tarasenkov
Bár az orosz kormány először először Izraelt vádolta a Szíria felett kilőtt orosz katonai repülő miatt, később Vlagyimir Putyin finomított, Benjamin Netanjahu pedig részvétét fejezte ki az áldozatok miatt. A tét óriási volt, a helyzet egy izraeli-orosz konfliktus lehetőségét is magában hordozta.
Együttérzésének adott hangot Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kedden folytatott telefonbeszélgetésében amiatt, hogy a szíriai légvédelem lelőtt egy orosz harci gépet, és további izraeli-orosz biztonsági együttműködést szorgalmazott – idézi az MTI a Háárec izraeli újság cikkét. Az izraeli kormányfő nyilatkozata egy nagyon feszült diplomáciai helyzet lezárását is jelenti, orosz részről kedd reggel ugyanis még Izraelt vádolták a 15 fős személyzetet szállító Il-20-as elpusztításával.
Az orosz védelmi minisztérium keddi nyilatkozatában ugyan elismerte, hogy a szovjet gyártmányú légvédelmi rakétarendszerrel felszerelt szíriai légvédelem lőtt le keddre virradóra a Földközi-tenger felett egy Il-20 típusú orosz katonai repülőgépet, de a tárca Izraelt tette felelőssé a történtekért, arra hivatkozva, hogy izraeli harci gépek szándékosan provokálták ki a 15 emberéletet követelő incidenst.
A tárca szóvivője szerint az izraeli légierő F-16-os vadászgépei légicsapást mértek az északnyugat-szíriai Latakia város környékére, majd a leszállásra készülő orosz Il-20-as gépet használták fedezéknek, így a szíriai légvédelem SZ-200-as rakétái a jóval nagyobb orosz gépet találták el, és nem az izraeli vadászgépeket.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban később úgy nyilatkozott, hogy nem az izraeliek lőtték le az orosz gépet, az esemény véletlenek sorozatába illeszkedik
Az izraeli hadsereg eleinte nem regált az őt érő vádakra, mondván, külföldi sajtóértesüléseket nem kommentálnak. A helyzet talán Putyin reakciója miatt is változhatott: Benjámin Netanjahu mindenesetre kedd este - szokatlan módon a leszentebb zsidó ünnep, a Jóm Kipúr előestéjén - telefonbeszélgetést folytatott Putyinnal a lelőtt orosz harci gép ügyéről. Az izraeli kormányfő együttérzését fejezte ki az Il-20 típusú orosz gép tizenöt fős személyzetének halála miatt. A Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet szerint az orosz katonák szíriai ellenzéki erőkkel szembeni felderítő feladatot láttak el a térségben, amikor az izraeli légitámadás miatt riadóztatott szíriai légvédelmi rakéta lelőtte a gépüket. Netanjahu hangsúlyozta, hogy Szíria a felelős az orosz katonai repülő lelövéséért, és megígérte, hogy Moszkvába küldi az izraeli légierő főparancsnokát, hogy megossza az orosz illetékesekkel az ügy részleteivel kapcsolatos izraeli információkat. 
Az izraeli miniszterelnök kiemelte a biztonsági egyeztetés folytatásának fontosságát Izrael és Oroszország között. Ugyanakkor azt is megerősítette: országa továbbra is mindent elkövet, hogy megakadályozza Irán katonai jelenlétét Szíriában, akárcsak azt, hogy fegyverszállítmányaik Libanonba juthassanak a Hezbollah síita milíciához. A The Times of Israel című angol nyelvű honlap szerint a hétfő éjszakai izraeli légicsapás helyszíne, Latakiát eddig általában elkerülték a fegyverszállításokat megelőző izraeli légitámadások, főként a földközi-tengeri szíriai kikötőváros térségében lévő erős orosz katonai jelenlét miatt.
2018.09.18 21:58
Frissítve: 2018.09.18 22:03

Varsó lekörözte Budapestet Washingtonban

Publikálás dátuma
2018.09.18 21:20
A lengyel államfőnek nem kellett „emberi jogi aggályoktól” tartania
Fotó: AFP/NurPhoto/ Celestino Arce
A világ két legerősebb politikai vezetője fogadta kedden az Európai Unió két „renitens” első emberét – míg Orbán Viktor magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyin és a Kreml vendége volt, addig Andrzej Duda lengyel államfő a Fehér Házban Doland Trump amerikai elnökkel parolázhatott. Duda mindenekelőtt biztonságpolitikai, katonai és gazdasági együttműködésről, kereskedelemről egyeztetett Donald Trumppal a Fehér Házban. Washingtoni meghívása a kiemelten jó amerikai-lengyel viszony, a stratégiai partnerség ellenére azért nem szokványos, mert az utóbbi időben Washington és Varsó többször nyílt szóváltásba keveredett emlékezetpolitikai kérdésekben. Legutóbb a holokauszt törvény kapcsán bírálta az Egyesült Államok Lengyelországot. Ilyen vita után a korábbi amerikai elnökök idején aligha jöhetett volna létre a tegnapi vizit, ám Donald Trump elnöksége alatt ez változni látszik. Trump mindenek elé és fölé helyezi a katonai illetve a kereskedelmi együttműködést, emberi jogi és jogállami kérdések látványosan nem érdeklik.    Hogy minek köszönheti Duda a meghívást, amiért annyit lobbizott már eredménytelenül Orbán Viktor?  Lengyelország geostratégiai helyzete miatt kiemelten fontos Washington számára, itt épül az újabb amerikai rakétavédelmi rendszer, Varsó amerikai haditechnikát vásárol az orosz fenyegetettség árnyékában és elsőként az uniós országok közül hosszú távú, rendszeres szállításra szóló szerződést kötött az amerikai cseppfolyós gázra. Donald Trump néhány hónappal hivatalba lépése után, tavaly júliusban már hivatalos látogatást Varsóban. Akkor úgy fogalmazott, "Amerika sosem állt olyan közel Lengyelországhoz mint most".  Ebben vélhetően igaza is van, hiszen a varsói és a washingtoni vezetés csúcsain is az „illiberális” eszmék hódítanak. Az Európai Unió eközben folytatja a 7. cikkely szerinti eljárást Lengyelország ellen és hétfőn a Bukarestben ülésező Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) is felfüggesztette a Lengyel Bírói Tanács (KRS) tagságát. A szavazás igen egyértelmű volt, a jelenlévő száz bíróból csupán nyolc tartózkodott és hatan adtak le ellenszavazatot. A testület honlapján megjelent közlemény szerint az ENCJ tagság feltétele, hogy a csatlakozó ország igazságszolgáltatási intézményei függetlenek legyenek és biztosított legyen a független igazságszolgáltatás. A lengyel igazságszolgáltatási reform nyomán azonban a lengyel igazságszolgáltatás függetlensége már nem biztosított, ezt állapította meg az ENCJ idén júniusban tett lengyelországi látogatása során, áll a közleményben. Az európai ernyőszervezet hangsúlyozta, a tagállamok szabadon szervezhetik igazságszolgáltatási rendszerüket, de vannak minimumszabályok, amelyeknek meg kell felelni. A Lengyel Bírói Tanács felelős a bírói kinevezésekért, az új rendszerben viszont már zömében politikai kinevezettekből áll, az ENCJ szerint ez aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét. A testület nem szakítja meg kapcsolatát a lengyel tanáccsal, a továbbiakban is monitorozza a lengyel helyzetet, s amennyiben az ország újra teljesíti a tagság feltételeit, a KRS is visszanyeri azt.   
Szerző
2018.09.18 21:20
Frissítve: 2018.09.18 21:21