Macron nem ijedt meg

Publikálás dátuma
2018.01.06. 06:35
FOTÓ: LUDOVIC MARIN/AFP
Újabb „problémás” vezetőt fogadott Emmanuel Macron. Erdogan török elnök látogatása ellen több demonstráció is zajlott a francia fővárosban.

Folytatja pragmatikus külpolitikáját Emmanuel Macron, aki pénteken a francia fővárosban fogadta hivatalos látogatás keretében Recep Tayyip Erdogan török államfőt. Macron néhány hónapos mandátuma alatt már az Elysée-palota vendége volt Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök is. A fiatal francia államfő a tárgyalásos rendezés híve, aki azon az állásponton van, hogy elszigeteléssel és szankciókkal esély sincs a problémák rendezésére, ám egyelőre az ő stratégiája sem hozott áttörést.

Erdogan párizsi útja előtt úgy fogalmazott, hogy „Törökország és Franciaország együttműködése létfontosságú a regionális és globális béke szempontjából”, és hangsúlyozta, hogy a megbeszélések középpontjában a terrorizmus elleni harc áll. Macron pedig ígéretet tett arra, hogy az emberi jogok törökországi helyzetét is szóba hozza és felemeli szavát a Törökországban bebörtönzött újságírók és emberi jogi aktivisták érdekében is.

A két vezető politikus nemzetközi fórumokon már találkozott egymással, de ez volt az első kétoldalú találkozójuk. Bár Macron volt a meghívó fél, kemény hangon bírált, tulajdonképpen eleget tett előzetes ígéretének. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón kiemelte, hogy az emberi jogok tekintetében komoly nézeteltérések vannak közöttük, illetve hogy fontos lenne, hogy Törökország továbbra is az Emberi Jogok Európai Egyezményének részese maradjon. Leszögezte, az emberi jogok törökországi helyzete lehetetlenné tesz bármiféle előrelépést a török uniós csatlakozás tekintetében. Elmondása szerint javasolta Erdogannak, hogy újra kellene gondolni az Európai Unió és Törökország viszonyát, csatlakozás helyett partnerséget ajánlott annak érdekében, hogy az ország megőrizhesse európai irányultságát. Leszögezte, egy demokráciának a terrorellenes harcban is tiszteletben kell tartania a jogállami normákat, és aggodalmát fejezte ki a törökországi letartóztatások miatt. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy fenn kell tartani a párbeszédet Ankarával.

A török államfő a másfél éve hangoztatott érveket ismételte, miszerint a letartóztatott újságírók írásaikkal a terrorizmust erősítették, valamint azt, hogy Törökországnak elege lett a várakozásból, nem „könyöröghet folyamatosan az Európai Uniónak”. Törökország három évtizede próbál csatlakozni az Európai Unióhoz, 2005-ben kezdte el a csatlakozási tárgyalásokat, amelyek azonban sokáig helyben topogtak, majd a 2016 júliusi török puccskísérlet utáni megtorláshullám következtében befagytak.

Erdogan párizsi látogatása idején diákok, zömében kurdok, tiltakoztak a párizsi Elysée-palota bejáratánál. A rendőrség kiszorította a "Tűnj el Párizsból, Erdogan diktátor!" feliratokkal felvonuló fiatalokat. Demonstráltak a Riporterek Határok Nélkül újságírószervezet képviselői is a török börtönökben fogva tartott török és külföldi újságírók szabadon bocsátását sürgetve. Pillanatnyilag 165 újságíró van rács mögött Törökországban. Az Amnesty International emberi jogi szervezet, amelynek törökországi elnökét, Taner Kilicet nyár óta fogva tartják a török hatóságok, előre jelezte, elvárja Macrontól, hogy fellépjen a jogtiprások ellen és emlékeztesse Erdogant, hogy a jogvédők nem terroristák.

Üzent a német túsz
A Törökországban tíz hónapja fogva tartott német állampolgárságú Deniz Yücel, a Die Welt újságírója tegnap közleményt adott ki ügyvédei segítségével. Az újságíró túsznak nevezte magát, akit mindmáig vádemelés nélkül tartanak fogva. A közlemény időzítése annak köszönhető, hogy ma Berlinben tárgyal Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter. Berlin és Ankara viszonyát Yücel letartóztatása végletekig feszítette.

Szerző

Jól halad a kolumbiai békefolyamat

Publikálás dátuma
2018.01.06. 06:34
Juan Manuel Santos hisz abban, hogy erőfeszítése nem volt hiábavaló FOTÓ: RAUL ARBOLEDA/AFP

Jó iramban zajlik a 2016 augusztusában aláírt, közel hatvan éves véres konfliktust lezáró békemegállapodás végrehajtása, így értékelt az egyezmény tető alá hozásáért Nobel – békedíjjal kitüntetett kolumbiai államfő. Juan Manuel Santos nemzetközi partnerek jelenlétében egyeztetett a FARC gerillacsoportból kinőtt politikai párt vezetésével pénteken a kolumbiai békefolyamat eredményeiről és további irányáról.

Ivan Marquez, a volt gerillák politikai vezetője kevésbé bizonyult derűlátónak, ő szóvá tette, hogy a békekötés érdekében végrehajtott különleges törvénykezéshez benyújtott módosítások több ponton eltérnek attól, amiben Havannában megegyeztek a felek. A havannai egyezmény szerint a korábbi gerillák 2026-ig automatikusan tíz helyet kapnak a kongresszusban, függetlenül a választási eredménytől. Rodrigo Londono egykori FARC-vezér pedig elindulhat az idén sorra kerülő elnökválasztáson.

Szerző

Tényleg tárgyal a két Korea

Publikálás dátuma
2018.01.06. 06:33
Kim Dzsong Un újévi beszéde FOTÓ: JUNG YEON-JE / AFP

Eldőlt, hogy két év múltán valóban tárgyalóasztalhoz ülnek Észak- és Dél-Korea magas rangú képviselői. A szöuli országegyesítési minisztérium közlése szerint faxot kaptak Phenjanból, amely szerint az észak-koreai vezetés elfogadja Dél-Koreának a keddi megbeszélésekre vonatkozó ajánlatát. Arról lesz szó, részt vesz-e Észak-Korea a dél-koreai Pjongcsangban februárban esedékes téli olimpián. Szöul azonban azt reméli, hogy egyéb olyan kérdések is szóba kerülhetnek, amelyek révén javulhat a bilaterális viszony.

Kérdéses azonban, sikerül-e bármilyen előrehaladást elérniük. Dél-Korea ugyanis pénteken jelezte, az ország ragaszkodik ahhoz, hogy Phenjan feladja nukleáris programját. Előzőleg pedig Nikky Haley amerikai ENSZ-nagykövet úgy foglalt állást, amennyiben ez a téma nem kerül szóba, úgy teljesen komolytalannak tartják a tárgyalásokat. Észak-Korea azonban nemhogy nem hajlandó lemondani nukleáris elrettentő erejéről, hanem igen sebesen folytatja atomprogramját. Arról egyelőre nem döntöttek, hogy a keddi tárgyalásokra a két fél kiket nevez a küldöttségbe.

Kim Dzsong Un észak-koreai vezető még újévi beszédében tett váratlan javaslatot a tárgyalásokra Dél-Koreával. Egyben azt is elmondta, küldöttséget menesztenének a téli olimpiára. Kim azonban azt is hozzátette, hogy hazája ragaszkodik nukleáris erejéhez, s egyúttal atomfegyvereinek bevetésével fenyegetett. Dél-Korea egy nappal később üdvözölte az észak-koreai ajánlatot, s konkrét időpontot – január 9-et – is meghatározott a tárgyalásokra. A lassú enyhülés jeleként a két ország határán lévő Panmindzsonban helyreállították a közvetlen tárgyalásokra használt forródrótot, amelyet Phenjan még 2016-ban fagyasztott be, amiért Dél-Korea felmondta az együttműködést a keszongi ipari parkban.

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön a Twitteren annyit közölt, „jónak” tartja, hogy tárgyal egymással a két állam. Az utóbbi hónapokban jelentősen nőtt a feszültség Washington és Phenjan között, az Egyesült Államok fellépése nyomán szigorította az ENSZ Biztonsági Tanácsa a büntetőintézkedéseket a sztálinista állammal szemben. Trump egyben több ízben is arra sürgette Kínát, gyakoroljon nagyobb nyomást a szomszédos országra. James Mattis amerikai védelmi miniszter azt közölte, a legújabb lépések révén enyhül a konfliktus. Hozzátette azonban, hogy a téli olimpiát követően, márciusban, ismételten megrendezik Dél-Koreával a szokásos közös hadgyakorlatot.

Szerző