Kamatemelés réme a hitelpiacon

A devizahitelek drámájához mérhető zavarokat okoznának a gyorsan emelkedő hitelkamatok – hívják fel mind többen a figyelmet az egyre kedveltebbé váló 15-25 éves futamidejű, változó kamatozású jelzálog alapú hitelek veszélyeire. A Magyar Nemzeti Bank múlt év végi stabilitási jelentése szerint az új lakáshitelek 51 százaléka, és a teljes lakáshitel-állomány mintegy 63 százaléka már változó kamatozású. A jegybank is elismeri, hogy a változó kamatozású lakáshitelek becsapósak, mert a valós kockázatok most láthatatlanok. A Portfolio számítása szerint, ha egy átlagosnak mondható 5 százalékos lakáshitel kamata duplájára nőne, 5-25 éves futamidőket figyelembe véve 25-55 százalékkal emelkedne a havi törlesztőrészlet, de egy százalék is 5-10 százalékkal magasabb részletet hozna.

Szigetvári Viktor, az Együtt választmányi elnöke levélben fordult Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez és Matolcsy György jegybankelnökhöz, hogy haladéktalanul lakossági szemléletformáló kampány indítsanak a fenntartható eladósodás formáiról, valamint szorosabban ellenőrizzék a pénzintézetek árazási gyakorlatát.

Szerző

Rekordmeleg év volt a tavalyi

Publikálás dátuma
2018.01.08. 06:16
Vihar Európában - Az észak-franciaországi Wimereux-ban a tomboló Eleanor romba döntötte a partfalat Fotó: AFP/Philippe Huguen
A tavalyi volt a második legmelegebb év a 2016-os rekord után – közölte az Európai Unió Copernicus elnevezésű szolgálata. A hőmérséklet rendszeres mérése a 19. század végén kezdődött.

 A Copernicus klímaváltozást vizsgáló szolgálat adatai alapján 2017 átlaghőmérséklete 14,7 Celsius-fok volt, ami 1,2 fokkal magasabb az iparosodás előtti átlagnál. Az adatok összhangban állnak az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének novemberben kiadott előrejelzésével, amely szerint 2017 lesz a második vagy harmadik legmelegebb év – illeszkedve a hosszú távú tendenciába, amely az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok számlájára írható.

A 2016-ban a rekordmeleget az El Nino légköri jelenség okozta, ami néhány évente jelentkezik és a Csendes-óceán egyenlítői térségének erős felmelegedésével jár. A Copernicus szerint 2017 lett volna az El Nino hatása nélküli legmelegebb év.

Az Északi-sarkvidéken a tengeri jég kiterjedése az átlag alatt volt, különösen az év eleji és év végi hidegebb időszakban. „Ugyanekkor Dél-Európát hosszú szárazság sújtotta késő tavasztól az őszi hónapokig. Az aszály több területen vízhiányhoz vezetett, az Ibériai-félszigeten kiterjedt bozóttüzeket okozott" – írja a jelentés.

A földfelszín legalább egynegyede jelentősen szárazabb lesz, ha nem sikerül a globális felmelegedést 2 Celsius-fokon belül tartani – figyelmeztetett egy nemzetközi kutatócsoport. Ha sikerül a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt tartani, az érintett területek - Dél-Európa, Dél-Afrika, Közép-Amerika, az ausztrál partvidék és Délkelet-Ázsia térségei – ahol jelenleg a világ lakosságának 20 százaléka él - kétharmada elkerülheti ezt a szárazságot – írták a szakemberek a Nature Climate Change című folyóiratban megjelent tanulmányukban.

A szárazság már ma is súlyos probléma a Földközi-tenger térségében, Dél-Afrikában és Ausztrália keleti partvidékein. Mexikó, Brazília, Dél-Afrika és Ausztrália egyes térségeiben pedig sivatagosodás megy végbe a globális felmelegedés hatására.

Halálos hideg és olvadó aszfalt
Épületeket pusztítottak el és embereket sodortak veszélybe a bozóttüzek a hétvégén Ausztráliában, amelynek három államára aszfaltolvasztó hőhullám telepedett. Egymástól távoli települései, a magas nyári hőmérsékletek és a könnyen lángra kapó eukaliptuszbozótok miatt Ausztrália ki van téve a halálos tüzeknek. 2009-ben, a feljegyzésekben szereplő eddigi legsúlyosabb bozóttüzek házak ezreit pusztították el, 173 ember halálát és több mint 400 ember sérülését okozott.
"Halálos hidegről" és "szemet vakító" hóról tudósítottak az amerikai televíziók, még a déli szövetségi államokból is, ahol több mint 30 éve nem havazott. Kalifornia és Arizona kivételével mindenütt hó borítja az országot, s mindenütt heves viharok, a keleti partvidéken "bombaciklonnak" elnevezett viharzónák terjeszkednek. A hóviharoknak és a sarkvidéki hidegnek mintegy húsz halálos áldozata volt az elmúlt napokban, a légi közlekedés időlegesen megbénult, ám az időjárás a jövő hét első napjaiban sem ad kegyelmet a lakosságnak.
Újabb fagyott cápára bukkantak szakemberek a massachusettsi Wellfleetnél. Floridában zöld leguánok potyognak a külvárosi fákról.

Szerző

Rekordmeleg év volt a tavalyi

Publikálás dátuma
2018.01.08. 06:16
Vihar Európában - Az észak-franciaországi Wimereux-ban a tomboló Eleanor romba döntötte a partfalat Fotó: AFP/Philippe Huguen
A tavalyi volt a második legmelegebb év a 2016-os rekord után – közölte az Európai Unió Copernicus elnevezésű szolgálata. A hőmérséklet rendszeres mérése a 19. század végén kezdődött.

 A Copernicus klímaváltozást vizsgáló szolgálat adatai alapján 2017 átlaghőmérséklete 14,7 Celsius-fok volt, ami 1,2 fokkal magasabb az iparosodás előtti átlagnál. Az adatok összhangban állnak az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének novemberben kiadott előrejelzésével, amely szerint 2017 lesz a második vagy harmadik legmelegebb év – illeszkedve a hosszú távú tendenciába, amely az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok számlájára írható.

A 2016-ban a rekordmeleget az El Nino légköri jelenség okozta, ami néhány évente jelentkezik és a Csendes-óceán egyenlítői térségének erős felmelegedésével jár. A Copernicus szerint 2017 lett volna az El Nino hatása nélküli legmelegebb év.

Az Északi-sarkvidéken a tengeri jég kiterjedése az átlag alatt volt, különösen az év eleji és év végi hidegebb időszakban. „Ugyanekkor Dél-Európát hosszú szárazság sújtotta késő tavasztól az őszi hónapokig. Az aszály több területen vízhiányhoz vezetett, az Ibériai-félszigeten kiterjedt bozóttüzeket okozott" – írja a jelentés.

A földfelszín legalább egynegyede jelentősen szárazabb lesz, ha nem sikerül a globális felmelegedést 2 Celsius-fokon belül tartani – figyelmeztetett egy nemzetközi kutatócsoport. Ha sikerül a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt tartani, az érintett területek - Dél-Európa, Dél-Afrika, Közép-Amerika, az ausztrál partvidék és Délkelet-Ázsia térségei – ahol jelenleg a világ lakosságának 20 százaléka él - kétharmada elkerülheti ezt a szárazságot – írták a szakemberek a Nature Climate Change című folyóiratban megjelent tanulmányukban.

A szárazság már ma is súlyos probléma a Földközi-tenger térségében, Dél-Afrikában és Ausztrália keleti partvidékein. Mexikó, Brazília, Dél-Afrika és Ausztrália egyes térségeiben pedig sivatagosodás megy végbe a globális felmelegedés hatására.

Halálos hideg és olvadó aszfalt
Épületeket pusztítottak el és embereket sodortak veszélybe a bozóttüzek a hétvégén Ausztráliában, amelynek három államára aszfaltolvasztó hőhullám telepedett. Egymástól távoli települései, a magas nyári hőmérsékletek és a könnyen lángra kapó eukaliptuszbozótok miatt Ausztrália ki van téve a halálos tüzeknek. 2009-ben, a feljegyzésekben szereplő eddigi legsúlyosabb bozóttüzek házak ezreit pusztították el, 173 ember halálát és több mint 400 ember sérülését okozott.
"Halálos hidegről" és "szemet vakító" hóról tudósítottak az amerikai televíziók, még a déli szövetségi államokból is, ahol több mint 30 éve nem havazott. Kalifornia és Arizona kivételével mindenütt hó borítja az országot, s mindenütt heves viharok, a keleti partvidéken "bombaciklonnak" elnevezett viharzónák terjeszkednek. A hóviharoknak és a sarkvidéki hidegnek mintegy húsz halálos áldozata volt az elmúlt napokban, a légi közlekedés időlegesen megbénult, ám az időjárás a jövő hét első napjaiban sem ad kegyelmet a lakosságnak.
Újabb fagyott cápára bukkantak szakemberek a massachusettsi Wellfleetnél. Floridában zöld leguánok potyognak a külvárosi fákról.

Szerző