Szivárog a Fehér Ház

Publikálás dátuma
2018.01.08 06:32

Fotó: /
Önmagasztalással reagált az amerikai elnök arra a könyvre, amely többek állításai alapján megkérdőjelezi alkalmasságát a hivatal ellátására.

Michael Wolff újságíró Tűz és düh: Trump Fehér Háza belülről című, pénteken megjelent bestsellere mintegy kétszáz olyan személlyel folytatott beszélgetés alapján készült, akik vagy az elnöki hivatali apparátus jelenlegi, illetve volt beosztottai, vagy pedig máshonnan ismerik közelről a republikánusok színeiben elnökké választott Donald Trumpot.

A legnagyobb közfigyelmet keltő interjúalany az a szélsőjobboldali Steve Bannon volt, akit Trump egy idő után eltávolított fehér házi bizalmi állásából. Bannon történetesen nem az elnökről, hanem annak fiáról és vejéről nyilatkozott nagyon elítélően: szerinte hazaárulásszámba ment, hogy a Trump-család tagjai még a 2016-os elnökválasztási kampány alatt titkosszolgálati hátterű orosz személyekkel találkoztak, akik állítólag Hillary Clintonról, a demokrata párti elnökjelöltről ígértek kompromittáló információkat.

A többi megkérdezett ugyanakkor – részben persze nevének mellőzését kérve - mintegy kórusban ócsárolta az elnököt a könyvben leírtak szerint. Ostorozták végtelen önhittséggel párosuló politikai tájékozatlanságát, alpári megnyilvánulásait és önmérsékletet nem ismerő, egyúttal pedig kiszámíthatatlan, labilis személyiségét. Állítólag ahelyett, hogy keményen dolgozna hivatali feladatain, állandóan tévét néz, a régi barátaival cseveg telefonon, és - ágyban eszi a cheeseburgert. Wolff könyvéből az derül ki: maga a Trump-család sem remélte az elnökválasztási győzelmet, inkább csak további üzleti térnyerési lehetőségeket reméltek a nagy publicitástól, egyszerűen azt akarták, hogy „forogjon a név”.

Donald Trump most 71 éves, és eddig ő a legidősebben megválasztott amerikai elnök, nyolc hónappal Ronald Reagan is fiatalabb volt nála, amikor nyert. Trumpot e hét pénteken átfogó egészségi vizsgálatnak vetik alá – elnökként most első ízben – a Walter Reed katonai kórházban. A demokraták mindeddig eredménytelenül azt követelik, hogy a vizsgálat – a szokástól eltérően – ezúttal terjedjen ki az elnök szellemi állapotának a felmérésére is.

A könyv megjelenésére reagálva Trump önmagát a legstabilabb zseninek mondta, elbüszkélkedett azzal, hogy a legjobb egyetemeket végezte kitűnő eredménnyel – ebből annyi igaz, hogy alapképzésről szóló diplomát szerzett a Pennsylvaniai Egyetemen -, felemlegette, hogy üzletemberként milliárdokat szerzett, mindeközben pedig bolondnak minősítette Bannont, és letagadta, hogy valaha is közel álltak volna egymáshoz.

Arra is panaszkodott, hogy az amerikai jog nem teszi lehetővé a hatékony védekezést a rágalmazás és becsületsértés ellen.

Eközben a Brookings Intézet egyik kutatója olyan elemzést tett közzé, amely kimutatja, hogy a Trump által irányított Fehér Házban az első év elteltével a felső beosztású tisztségviselők körében megdöbbentően magas, 34 százalékos volt a fluktuáció, ami az elmúlt négy évtizedre visszatekintve rekordnak számít. A 64 főből, aki ebbe a kategóriába esett, 22 vagy lemondott, vagy elbocsátották vagy pedig más beosztásba helyezték át.

Reagan első éve után 17, Bill Clinton alatt 11, Barack Obama idejében pedig 9 százalékos volt a fluktuáció ebben a hivatali körben. A nem vezető beosztású fehér házi alkalmazottak körében állítólag hasonlóan magas a személyi mozgás, és időnként nehézséget okoz a státusok betöltése.

Ezt a hétvégét az elnök a Camp David-i üdülőben töltötte, és jórészt a republikánus törvényhozási vezetőkkel tekintette át az elkövetkező időszak feladatait. Ezek közül politikai szempontból különösen kényes azoknak a bevándorlóknak a helyzete, akik gyerekként, illegális módon kerültek az Egyesült Államokba, ott éveken át tanultak, és bíztak abban, hogy van jövőjük Amerikában. Ahhoz, hogy most elkerülhessék a kitoloncolást, Trump engedményeket akar kicsikarni a demokratákból például olyan ügyekben, mint egyes jóléti juttatások megnyirbálása, illetve a mexikói határra korábban ígért védőfal építési költségeinek a kongresszusi jóváhagyása. A Fehér Ház 18 milliárd dollárt kér arra, hogy az elkövetkező tíz év alatt felhúzzák a falat.

2018.01.08 06:32

Magyarországot bírálta a spanyol külügyminiszter, bekérették a nagykövetet

Publikálás dátuma
2018.09.19 15:36
Josep Borell
Fotó: AFP/ MARCEL ANTONISSE / ANP
A KKM közölte, hogy Josep Borell egy nyilvános fórumon xenofóbiával vádolta meg Magyarországot.
Bekérette Spanyolország budapesti nagykövetét szerdán a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a spanyol külügyminiszter Magyarországot bíráló nyilatkozata miatt – írja az MTI. Magyar Levente, a KKM parlamenti államtitkára újságíróknak elmondta, hogy kedden Josep Borell, a „szélsőbaloldali spanyol kormány külügyminisztere sértő és durva kirohanást” intézett Magyarország ellen egy nyilvános fórumon. Megjegyezte: lehetnek a két ország között nézeteltérések, és ebben „a turbulens európai politikai helyzetben” megfogalmazódnak kritikák az egyes országokkal szemben, azonban ezek hangneme nem lépheti túl a tisztesség és korrekt együttműködés kereteit, ráadásul úgy – tette hozzá –, hogy erre a magyar fél érdemben nem tud reagálni. Az államtitkár elmondása szerint a spanyol külügyminiszter ezen a fórumon xenofóbiával vádolta meg Magyarországot, valamint azzal, hogy a hatalmi ágak nincsenek szétválasztva, nincs sajtószabadság, továbbá pszeudodemokráciának nevezte nemcsak Magyarországot, de a térség többi államát is. Magyar Levente leszögezte: Magyarország visszautasítja a spanyol külügyminiszter állításait, hiszen mindenki meggyőződhet arról, hogy teljes a sajtószabadság, a hatalmi ágak is elkülönülve működnek, és a magyar emberek nem idegengyűlölők. Érthető – tette hozzá –, hogy az Orbán–Salvini-találkozó és a Sargentini-jelentés után Magyarország kiemelt helyen szerepel az európai politikai közbeszédben, és szinte minden kormány valamilyen módon reflektál a magyar politikára, de „ha valaki olyan tónusban teszi ezt, mint Josep Borell, azt a magyar kormány nem tudja elfogadni”. Az államtitkár jelezte azt is: Spanyolországgal kifejezetten felívelőben vannak a kapcsolatok, október végén várják a spanyol külügyminisztert Budapestre.
2018.09.19 15:36
Frissítve: 2018.09.19 15:36

Az orosz Gérard Depardieu már török is lenne, nyilatkozta észak-koreai útja végén

Publikálás dátuma
2018.09.19 14:32

Fotó: Getty Images/ Gareth Cattermole
Nem elégszik meg orosz és algériai állampolgárságával Gérard Depardieu - a francia színész most még egy török dokumentumot is beszerezne. Mindezt az után nyilatkozta, hogy Kim Dzsong Unnal találkozott.
A nemrég még Észak-Koreában tartózkodó színész útlevélhalmozó terveiről Phenjanban beszélt egy török lapnak szeptember 17-én - írja az Euronews.
"Októberben látogatok Törökországba és akkor beszélni fogok Erdogannal is"
- idézte a lap a 69 éves Depardieu-t, aki barátaival járt Kim Dzsong Un-nál.
Depardieu évekkel ezelőtt visszaadta francia állampolgárságát. Az ellen tiltakozott ezzel, hogy az állam komolyabb anyagi felelősségvállalást vár el a tehetősektől, mint a szegényebb állampolgároktól. Ekkor kapta meg az orosz állampolgárságot - Vlagyimir Putyinnal állítólag kifejezetten jó viszonyt ápol. Az orosz állampolgárságon kívül azonban egy algériai útlevele is van még.
2018.09.19 14:32