pártfinanszírozás;

2018-01-09 07:08:00

Ki állja a kampányszámlát?

Orbán Viktor levélét megírta, hogy a határon túli „kettős magyarokat” szavazásra bírja. És legkevesebb 204 millió forintjába kerül majd a képviseleti demokráciának e „biztatási kár”. Persze nem az első, és nem is az utolsó eset, hogy a kormány közvetlenül részt vesz a kampányban. Miként nem az első, és nem is az utolsó eset, hogy a Számvevőszék szemet huny afölött, ha a kabinet közpénzből állja a Fidesz számláját.

Az ÁSZ bírságolási kérdésben tanúsított fokozott aktivitása a közfigyelem előterébe helyezte a tiltott pártfinanszírozást. Valójában már 2014. január 1-jével módosultak e regulák. Jogi személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől, más államtól, külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személyektől ugyanis tilos elfogadni vagyoni hozzájárulást. Jogos kérdés: akkor minek számít e tekintetben maga a kormány? Mert erre ma még nincs egyértelmű válasz.

Másrészt viszont tiltott vagyoni hozzájárulásnak minősül az is, ha egy párt a mindenki számára elérhető árnál olcsóbban vesz igénybe vagy rendel szolgáltatást – mondja az ÁSZ. Mondja, noha a pártsemleges számonkérésében nem mutat mindig jó példát.

Köztudomású, hogy a Fidesz-kormány lényegében megalakulása óta saját újraválasztása érdekében kampányol. És erre (a közpénzek fölötti rendelkezési jog birtokában) törvényesnek látszó alibit is kreált. A ciklus alatt egymást érték a nemzeti konzultációk, az óriásplakát-kampányok, s minderre a pártelnök-kormányfő levelező tagozaton maga teszi föl a koronát. Érthető módon a határon túli magyarokat megszólító (ajándékozással vegyes!) levelezését az ellenzékiek a Fidesz újabb szavazat-vásárlási akciójaként tartják számon.

De a kormányzati propaganda fókuszában elsősorban mégiscsak a honi választó áll. Őket szeretné megnyerni a Fidesz, bármi áron. Mint ahogy tette négy éve is; úton-útfélen, tévében, plakáton. „Magyarország jobban teljesít" – tudatta az ország népével és a világ közvéleményével akkoriban az Orbán-kormány. No meg a TV2, amely az utolsó fillérig átérezte e nemzeti ügy roppant fontosságát. Ámde kárba veszett volna minden addigi erőfeszítés, ha e 800 millió forintból (!) bejáratott szlogent nem osztja meg időben saját anyapártjával is a kormány.

De nem tétováztak. Potom 200 ezer forintért eladták. Előbb csak a Fidesz frakciónak, majd ugyanannyiért a Fidesz mint politikai párt szintén elnyerte a Miniszterelnökségtől a "Magyarország jobban teljesít" védjegyhasználati jogát. E széles körben vitatott ügyben aztán a Kúria precedens értékű határozatot hozott. Megállapította: a TV2 a kormány „Magyarország jobban teljesít” jelmondatának közzétételével megsértette a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvét. A Kúria a TV2-t eltiltotta a további jogsértéstől. Nem osztva azt a kincstári nézőpontot, hogy a szóban forgó műsorszám úgymond „közérdekű közlemény”, avagy rosszabbik esetben „társadalmi célú reklám.” Épp ellenkezőleg: ha a kormányt népszerűsítő műsorszám jelölő szervezetet vagy szervezeteket is népszerűsít, kifejezetten azok támogatására ösztönöz, azok célját, jelszavát népszerűsíti, akkor az bizony politikai reklám. Habár a kormány jogi státusza, funkciója egy politikai pártétól valóban eltér, „nem a megrendelő személye, hanem a műsorszám tartalma dönti el a minősítést” – szögezte le a bíróság.

Márpedig az inkriminált „műsorszám” fő üzenete, jelmondata, grafikai, vizuális kivitelezése, színhasználata oly mértékű egyezőséget mutat a kormánypártok saját népszerűsítésüket szolgáló fő üzenetével, jelmondatával, vizuális megjelenésével, hogy az nyilvánvalóan alkalmas a Fidesz és a KDNP népszerűsítésére, támogatására való ösztönzésre. Az ilyenformán összetéveszthető és a választásokon induló egyes pártok kommunikációját felerősítő „műsorszám” az esélyegyenlőség megsértéséhez vezet – mondta ki a Kúria.

Döntésének konkrét ügyön túlmutató tanulsága is világos. Egy valamirevaló kormány sem nemzeti konzultációkba csomagolva vagy kiplakátozva, sem közérdekű tájékoztatást színlelve nem támogathatja a választáson induló kormányzópártot. Közpénzből végképp nem „erősíthetné föl” politikai „csendestársa” kommunikációs kampányát. Ha mégis megteszi, jogsértést követ el. A Fidesznek pedig vissza kell fizetnie a jogtalan támogatást. Ha úgy tetszik, a saját kormányától piaci ár alatt, ebül szerzett „vagyoni hozzájárulást”.

És mindez távolról sem apró közjogi fricska, hanem a Kúria autentikus jogértelmezése - a közhatalom számára. Hiszen nemcsak az esélyegyenlőség alkotmányos alapelvét sérti, de a szabad és tisztességes választások megtartását is komolyan veszélyeztetné, ha a Fidesz helyett saját kormánya állná a kampányszámlát.