Csak Putyinon múlik, mikor lesz díszpolgár

Publikálás dátuma
2018.01.09. 06:05
AFP fotó
A Debreceni Egyetem vezetéséről sorozatban pattannak vissza az "'etikai ügyek", az orosz elnök viszont bármikor átveheti címét.

Kilenc oktató, és a hallgatók egy részét képviselő Natív csoport is etikai eljárást kezdeményezett korábban a Debreceni Egyetem rektora ellen, amiért „szerencsétlen, világtalan, tehetetlen balfácánoknak” nevezte a Vlagyimir Putyin díszpolgári címéről döntő szenátusi határozat ellen felszólaló egyetemi oktatókat. Úgy tűnik, az egyetem vezetése nagyon ódzkodik egy ilyen eljárás elindításától, mert tavaly ősz óta semmilyen előrelépés nem történt az ügyben. Legutóbb azzal "söpörték le" az asztalról az eljárási indítványt, hogy sem Szilvássy Zoltán jelenlegi, sem Fábián István volt rektor ellen nem indítanak eljárást, mert az ügy politikai színezetet kapott. Fábián István ebből a határozatból tudta meg, hogy egyáltalán eljárást kezdeményeztek ellene, őt ugyanis korábban senki sem értesítette arról, hogy "etikai ügye" lenne a Putyin díszpolgári címét érintő kijelentései miatt.

A volt rektor tavaly októberben, néhány héttel a Népszava által elsőként megszellőztetett debreceni "Putyin-sztori" után adott interjút lapunknak, s ebben arról beszélt, hogy egyelőre nem érte retorzió, amiért az elsők között tiltakozott ő, és tanszékének több munkatársa az orosz elnök díszpolgári címe ellen. Ugyanitt a felsőoktatás más rákfenéit is elemezte: beszélt a Hallgatói Önkormányzatok eltúlzott hatalmáról, s arról, hogy a HÖK-öket túlkoros, megélhetési hallgatók irányítják, egyes vezetőik feltűnő jómódban élnek, a szenátusban lévő szavazataikkal pedig befolyásolni tudják a döntéseket, így sakkban tartják az intézményt. Vélhetően e Népszava-nyilatkozat miatt kezdeményezett etikai eljárást ellene a debreceni egyetemi HÖK, erről azonban nem tudni biztosat. Fábián István ugyanis lapunknak azt mondta: az eljárásról az egyetemi honlapon is olvasható etikai bizottsági határozatából szerzett tudomást.

Ebben azt közlik, hogy a Debreceni Egyetem Etikai Bizottsága (EB) a Vlagyimir Putyin díszpolgári címét érintő sajtónyilatkozatok kapcsán három – az egyetem jelenlegi és volt rektora ellen indult – etikai eljárásban hozott határozatot. Az Etikai Bizottság a három bejelentést – az azonos előzményre tekintettel – egy eljárásban tárgyalta, s megállapította, hogy "az etikai vizsgálatoknak belpolitikai előzménye és alappal feltételezhető politikai utóhatása lenne", amelyek a Debreceni Egyetem politikai semlegességének követelményébe ütköznek, s ennek megfelelően a bejelentések érdemi vizsgálatára nem került sor.

A jelenlegi rektor, Szilvássy Zoltán ellen a tanárokra vonatkozó sértő kijelentései miatt kezdeményezett etikai eljárást a hallgatói Natív csoport és kilenc oktató. Utóbbiak egyikétől megtudtuk: nem fogadják el az EB fenti döntését, az ugyanis, hogy a rektor "lebalfácánozza" az oktatókat, korántsem politikai, sokkal inkább etikai ügy. Ráadásul azt sem értik, hogyan vonhatták "egy kalap alá" a volt és a jelenlegi rektor ellen indított eljárási kezdeményezést, hiszen a két ügynek csak annyiban van köze egymáshoz, ahogy mindkét érintett az egyetemen dolgozik. A kilenc oktató ezért fellebbezéssel élt a rektor-helyetteshez, ám a december 7-én küldött beadványukra a törvényben előírt tizenöt nap eltelte után - mindmáig - nem kaptak választ. Ezért azt tervezik, hogy a fenntartó minisztérium vezetőjéhez, Balog Zoltánhoz fordulnak jogorvoslatért. A tiltakozó oktatók közül Putyin elnök díszpolgári címének odaítélése, és azt követő méltatlan eljárások sorozata miatt többen is otthagyják az egyetemet, vannak például, akik februártól már Pécsett folyatják eddigi munkájukat, kutatásaikat.

A Putyin elnök díszpolgári címéről szóló határozat továbbra is érvényben van, annak ellenére, hogy az Eötvös Károly Intézet már novemberben nyílt levélben jelezte: álláspontja szerint a Debreceni Egyetem Szenátusának döntése – amellett, hogy a magyar felsőoktatás rendszerváltás utáni történetének erkölcsi mélypontja – jogsértő. Az alkotmányos aggályokon túl rendkívül problémás, hogy a cím odaítéléséről a szenátus tagjai elektronikus szavazással döntöttek, noha az intézmény szabályzata szerint személyi kérdésekben még akkor sem lehet elektronikus szavazást tartani, ha a döntés meghozatalát egyébként sürgős szükség indokolja.

Megkérdeztük a Debreceni Egyeteme vezetését, ezek ismeretében mikor kapja meg Putyin elnök a díszpolgári címet? Válaszuk rövid volt: "Amikor át tudja venni."

Szerző

Miskolci kórház - "Ez az ellehetetlenítés"

Publikálás dátuma
2018.01.09. 06:03
Fotó: MTI/H.Szabó Sándor
A miskolci kórházigazgató szerint az intézményben minden a legnagyobb rendben van, az érintett orvosok továbbra is cáfolják ezt.

Három héten át, többszöri sürgetésünkre sem válaszolt a Népszava kérdéseire dr. Tiba Sándor, a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház főigazgatója, "Recseg-ropog a miskolci szuperkórház" című, múlt hét csütörtöki írásunk megjelenése után viszont sajátos módon a weborvos.hu-n "reagált" a cikkben foglaltakra. Riportunkban több orvossal is beszélgetve azt írtuk, hogy az utóbbi hónapokban neves szakorvosok távoztak az intézményből, mert nem értettek egyet az összevonásokkal, vagy mert ellehetetlenült a szakmai munkájuk. Idéztük Barkai László professzor nyilatkozatát, aki az országosan is elismert Gyermekegészségügyi Központot (GYEK) irányította, s aki szerint az új vezetés intézkedései miatt veszélybe került a hazai gyermek-diabetológia egyik fellegvárának számító központ szakmai minősítése, továbbképzési egyetemi akkreditációja, s emiatt távozott Miskolcról.

Az új "szuperkórház" a korábbi városi és megyei kórház összeolvadásából jött létre, ennek élére nevezték ki Tiba Sándort, Tiba István fideszes országgyűlési képviselő testvérét, noha mindenki arra számított: a korábbi megyei kórházigazgató, a kereszténydemokrata kötődésű, s több milliárdos egészségügyi beruházásokat levezénylő Csiba Gábor lesz az új főigazgató.

Tiba Sándor szerint nincs szó a GYEK beolvasztásáról vagy bezárásáról, a változás mindössze annyi, hogy egy háromtagú szakmai testület – amelyet a főorvosok maguk közül, titkos szavazással választottak meg – vezeti az intézményt. Barkai Lászlót a főorvosi kar nem választotta be ebbe a vezetőségbe, s a professzor emiatt ment el a Heves Megyei Markhot Ferenc Kórházba - vélekedett. A radiológiai központ vezetője pedig Tiba szerint azért távozott, mert a heti 40 óra helyett heti 12 órában szeretett volna dolgozni, s az osztályt vezetni, ám erre nem kapott engedélyt. Hozzátette: nincs szó arról, hogy a radiológiát bárki is privatizálni akarná, ez nem szerepel a menedzsment tervei között.

- Az intézményből senkit nem küldtünk el. A két volt intézmény menedzsmentjéből egy menedzsment jött létre, és azok, akik nem vállalták a felajánlott feladatot, közös megegyezéssel, a jogszabályok szigorú betartásával távoztak - írta Tiba Sándor.

Barkai László reagált az őt ért negatív állításokra. Szavai szerint Tiba Sándor megbízott főigazgató feketén-fehéren leírta, hogy az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában a "Velkey László Gyermekegészségügyi Központ, mint önálló szervezeti egység nem található", s erre hivatkozva - a 40 éve működő GYEK intézetvezető főorvosának 2020-ig tartó kinevezése ellenére - az intézetvezetői pozíciót egyik napról a másikra megszüntette. - Ezt megelőzően a főigazgató háromtagú, jogilag értelmezhetetlen testület kialakítása céljából szavazást rendelt el, amelynek törvénysértő módszerére írásban figyelmeztettem. A szavazás szabálytalansága ellen a helyszínen is felléptem, majd tájékoztattam a jelenlévőket, hogy ilyen körülmények között rám senki sem szavazhat - emígy Barkai László. Szavai szerint a szavazás azért nem volt „demokratikus", mert arról a jogosultakat csupán egy nappal korábban értesítették, nem volt jelölő, szavazatszedő, számláló bizottság, vagy azt helyettesítő, hitelesítő személy, nem volt szavazatszámlálás, a szavazatokat pedig a helyszínről mindenféle tájékoztatás nélkül elvitték, vagyis az eljárás a legelemibb előírásoknak sem felelt meg - érvelt.

A radiológiai centrum vezetője is cáfolta Tiba Sándor szavait. Buda Klára közölte: indoklás nélkül felmentették az osztály vezetése alól, s ezt követően vállalt volna 12 órás beosztott radiológiai tevékenységet: a munkaidő-kedvezményre PhD tanulmányai befejezéséhez lett volna szükség. Közösségi oldalán azt írta: "Ezt nem engedélyezték, annak ellenére hogy a kórházban többen részmunkaidőben dolgoznak. Ez az ellehetetlenítés."

Szerző

Titkos kormányjelentés: nagy bajban a szakképzés

Publikálás dátuma
2018.01.09. 06:00
A kormány csak főz, de a főztje nem ízlik senkinek - FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Egyre népszerűtlenebb hiányszakmák, eredménytelen Hídprogram, lemorzsolódás, elöregedő pedagógusok - ez jellemzi a szakképzést egy a kormánynak készült, nem nyilvános jelentés szerint.

Hiába próbálták ösztöndíjjal népszerűsíteni a hiány-szakképesítéseket, annak nem volt egyértelmű pozitív hatása, ahogyan a korai iskolaelhagyók szakmaszerzését szolgáló programoknak sem - derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) megbízásából készült 2017 júniusi jelentésből, amelyről korábban az mfor.hu  is beszámolt. A hiány-szakképesítések (mint például ács, cukrász, szakács, hegesztő) támogatására 2010-ben hozták létre a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjat, ám az eredményekből nem olvashatók ki pozitív irányú változások, a hiányszakmák továbbra is népszerűtlenek.

A lemorzsolódás csökkentését és a korai iskolaelhagyók szakmaszerzését célzó Arany János Programok és a Hídprogramok sem javítottak sokat a helyzeten. Előbbiekben egyre kevesebb iskola és diák vesz részt, a jelentés szerint itt "feltétlenül szükséges a kedvezőtlen tendencia megfordításához szükséges lépések kialakítása. A Köznevelési (Híd II.) és a Szakképzési Hídprogramban is egyre kevesebben vesznek részt. A Híd II.-ben ráadásul csak a képzést megkezdők 10-30 százaléka szerez részszakképesítést. "A hátrányos helyzetű fiatalok szakmához juttatására bár történtek intézkedések, de ezek nem érték el az elvárt eredményt" - olvasható a jelentésben. Pedig a lemorzsolódás és a korai iskolaelhagyás mértékét a jelentés szerzői is aggasztónak tartják. "Legutóbb tizenegy éve volt olyan magas a korai iskolaelhagyás aránya Magyarországon, mint 2016-ban" - írták. Hozzátették: miközben Magyarország egyre távolodik a kitűzött céltól (vagyis attól, hogy 2020-ra 10 százalék alá csökkenjen a korai iskolaelhagyók aránya) a tagországok összesített átlaga folyamatosan javul. A jelentés megemlíti: míg a gimnáziumokból lemorzsolódottak aránya alacsony és egyenletesen 7 százalék körüli, a szakgimnáziumokból lemorzsolódottak aránya meghaladja a 15 százalékot. Ugyanez a szakközépiskolákban már 25 százalék, és folyamatosan romló képet mutat.

A kormány csak főz, de a főztje nem ízlik senkinek - FOTÓ: TÓTH GERGŐ

A kormány csak főz, de a főztje nem ízlik senkinek - FOTÓ: TÓTH GERGŐ

A jelentés szerint ez összefügg a diákok alacsony szövegértési és matematikai eszköztudásával. "A teljes 15 éves korosztály mintegy 25 százaléka alapvető számolási és szövegértési problémákkal küzd, gyakorlatilag funkcionális analfabétának tekinthetőek, így a szakmai készségeik megfelelő fejlesztése sem lehetséges" - írták.

Problémát okoz a pedagógushiány és a tanárok elöregedése is. Miközben a kormány nyilvánosan tagadja, hogy hiány lenne pedagógusokból, a jelentésben feltüntetett adatok szerint a középfokú oktatásban teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógusok száma a 2016/2017. tanévben 306-tal kevesebb, mint egy évvel korábban, és 913-mal kevesebb, mint a 2014/2015-ös tanévben. Hosszabb időtávra visszatekintve, 3899 fővel kevesebb, mint a 2007/2008-as tanévben. A jelentés szerint a szakközépiskolákban tanítók száma csökkent jelentősen: a 2012/2013-as tanévben 8910, a 2016/2017-es tanévben már csak 7382 főt tett ki.

A szakgimnáziumban tanító pedagógusok korcsoportonkénti megoszlásáról azt írták, hogy a 2012-2016-os időszakban a 25-29 évesek, a 30-34 évesek és a 35-39 évesek körében jelentős a csökkenés (a 25-29 évesek csupán 52 százaléka maradt a tanári pályán), a 60-64 évesek korcsoportjába tartozó tanárok létszáma viszont több mint a duplájára nőtt. Ugyanez a tendencia érvényesül a szakközépiskolában tanítók esetében is. A jelentés szerzői szerint a pedagógus életpálya bevezetése "nem feltétlen" oldja meg a problémát, ahogy a kormány által sokat emlegetett, az utánpótlás biztosítására létrehozott Klebelsberg Ösztöndíj sem. "A szakképzést érintő szakmai tanárhiányon az eltérő, közismeretre fókuszáló szempontrendszere okán a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj sem tud jelenleg értékelhető módon segíteni" - fogalmaztak.

A jelentés szerint mindebből jól látható, hogy az elmúlt időszakban bevezetett szakképzési intézkedések hatása "nem tudta megfelelően ellensúlyozni a korábban elindult kedvezőtlen folyamatokat". 

Reagált a minisztérium
"Természetes, hogy a gazdaság egyes területeit - így például a munkaerőpiacot és a szakképzést - érintő kihívások mielőbbi és hatékony megoldása érdekében a tárca belső munkaanyagokat, elemzéseket készít, ezeket azonban félrevezető titkos kormányjelentésnek titulálni" - reagált cikkünkre a Nemzetgazdasági Minisztérium. Úgy vélik, írásunkban nem vettük figyelembe, hogy a jelentés elkészülte óta számos lépést tettek a szakképzés fejlesztése, a lemorzsolódás csökkentése és az oktatás minőségének javítása érdekében. "Tavaly decemberben az Országgyűlés elfogadta a szakképzés és a felnőttképzéshez kapcsolódó törvénymódosítást. A kormány célja továbbra is az, hogy jobban érvényesüljenek a gazdaság igényei, ennek érdekében a szakgimnáziumi képzés rugalmasabbá válik, a megnövekedő választási lehetőségek vonzóbbá teszik a szakgimnáziumokat. A törvénymódosításnak köszönhetően bővülnek a gazdaság és az iskolák közötti szoros kapcsolatot jelentő duális gyakorlati képzés lehetőségei is. Olyan új programok kidolgozása is megkezdődött, amelyek tovább szélesítik a hátrányos helyzetű tanulók szakképesítéshez jutásának lehetőségeit. Az Ágazati Készségtanácsok rendszerének kialakítása közvetlen lehetőséget teremt a jövőben a gazdaság szereplői számára arra, hogy bekapcsolódjanak a szakmai tartalomfejlesztésbe. Így a korábbiaknál gyorsabban és célzottabban tudnak majd beépülni a munka világából érkező szakmai elvárások a képzések tematikájába." - írták. 

Szerző