Előfizetés

Védőgyűrű Trump körül

Kárpáti János
Publikálás dátuma
2018.01.09. 06:32
Steve Bannon kiesett az elnök kegyeiből, és most bizonygatja, hogy nem is úgy értette Fotó: AFP/Saul Loeb
Sorra méltatják Donald Trumpot közeli munkatársai és szövetségesei, hogy semlegesítsék az amerikai elnököt bíráló Wolff-könyv hatását.

Michael Wolff újságíró Tűz és harag: Trump Fehér Háza belülről című munkája pénteken került a boltokba, de már előzetesen, elkészültének puszta hírére is bestseller lett. A könyvben nyilatkozó magasabb vagy alacsonyabb beosztású fehér házi alkalmazottak sorra bírálják az elnököt, keresetlen szavakkal ostorozzák tájékozatlanságát, műveletlenségét, nagyképűségét és érzéketlenségét - összességében az elnöki hivatal ellátására alkalmatlan személyiség portréját rajzolják fel Trumpról beszélve.

Maga Trump, akiről a könyvben azt állítják, hogy képtelen önuralmat tanúsítani, és felkészületlen a poszt betöltésére, nagyon is szilárd idegzetű zseninek nevezte önmagát. Hétfőn aztán sorra szólaltak meg a Wolff-könyv állításait tagadók, valamint éles polémia bontakozott ki a könyv legellentmondásosabb megszólaltatottja és a kötet szerző között.

Steve Bannon, a szélsőjobboldali Breitbart hírportál létrehozója, akit Trump egyik fő stratégájaként tartottak számon, míg el nem veszítette fehér házi állását, olyan, saját nevével vállalt kijelentésekkel szerepel a könyvben, mint például hogy hazaárulással, de lagalábbis hazafiatlansággal ért fel ifjabb Donald Trump részéről, amikor titkosszolgálati hátterű oroszokkal folytatott eszmecserét a 2016-os elnökválasztási kampány alatt – történetesen a New York-i Trump-toronyban, úgy, hogy nem voltak jelen az ügyvédei. Az oroszok állítólag Hillary Clinton demokrata párti elnökjelöltre vonatkozó, kompromittálónak mondott értesüléseket kínáltak.

Bannonnak erre az idézett – és még a könyv tényleges megjelenése előtt nyilvánosságra került - állítására az elnök azzal reagált, hogy volt tanácsadója megbolondult, amikor elvesztette fehér házi állását. Bannon ezután nyilvánosan „megtért”, és Canossát járt: kijelentette: nagyon sajnálja, hogy nem tette azonnal világossá, ő valójában nem az elnök fiáról, hanem Paul Manafort volt kampányigazgatóról beszélt a hazaárulással összefüggésben. Bannon tehát lényegében szavainak kiforgatásával vádolta meg Michael Wolffot, a könyv összeállítóját. Wolff azonban hétfőn az MSNBC tévéhálózatnak nyilatkozva kötötte az ebet a karóhoz, hogy Bannon kifejezetten „Don Juniorra”, vagyis ifjabb Donald Trumpra vonatkoztatta az árulásra tett utalását.

Itt tehát ellentmondás van a két állítás között, aminek azonban a jelentőségét nagyban csökkenti, hogy az említett oroszokkal való találkozón értesülések szerint az ifjabb Trump mellett részt vett Manafort is, valamint Jared Kushner, az elnök veje – vagyis többen együttesen cselekedték meg azt, amely cselekményt Bannon a Wolffal folytatott beszélgetésében – akárkit minősítve - árulással felérőnek mondott.

Eközben teljes gőzzel beindultak a Trump-védelmezők. Stephen Miller politikai főtanácsadó a CNN–ban „egy halom szemétnek” minősítette Wolff könyvét. Jake Tapper, a CNN riportere azt találta mondani Millerről, hogy egyetlen egy fős hallgatósághoz, nevezetesen kizárólag az elnökhöz intézi szavait. Erre Donald Trump Twitter-üzenetben „a hamis hírek CNN-jének a lakájaként” szidalmazta Tappert.

Mike Pompeo, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója azt bizonygatta as Fox News tévécsatornán, hogy Donald Trump teljességgel alkalmas és felkészült az elnöki poszt betöltésére. Pompeo szerint a bírálók egyszerűen nem hajlandóak elfogadni azt a tényt, hogy Trumpot választották az Egyesült Államok elnökévé. A CIA-vezetővel kapcsolatban ugyanakkor tudni kell: Washingtonban továbbra is tartja magát az a híresztelés, hogy az elnök előbb-utóbb le fogja váltani Rex Tillerson külügyminisztert, és akkor Pompeo kerülhet majd a State Department élére.

Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete az ABC tévéhálózatnak úgy nyilatkozott: hetente egyszer ellátogat a Fehér Házba, és ott soha senki nem kérdőjelezte meg előtte az elnök stabilitását.

Kitoloncolják a salvadori földrengés-károsultakat
Kétszázezer olyan salvadorinak, aki a 2001-es földrengéssorozat után vándorolhatott be az Egyesült Államokba, valószínűleg el kell hagynia az országot - döntött az amerikai kormány. Ezeknek az embereknek eddig újra és újra meghosszabbították a tartózkodási engedélyét, most azonban Washingtonban megállapították: Salvadorban időközben olyannyira megjavultak a körülmények, hogy a tartós oltalmazotti státus fenntartása immár nem indokolt. Az érintetteknek 2019 szeptemberéig kell távozniuk az Egyesült Államokból - vagy új jogcímet kell elnyerniük a további ott-tartózkodásra.

Le Figaro: „mellőzzük a történelmi hazugságokat”

Várkonyi Tibor
Publikálás dátuma
2018.01.09. 06:31
Jean-Baptiste Colbert - Méltatlan-e arra, hogy gimnáziumok viseljék a nevét? Fotó: AFP
A múlt politikai korrektségre hivatkozó manipulálása ellen szóló cikket tett közzé a párizsi konzervatív lap.

A francia konzervatív sajtó zászlóshajójának a karácsonyi számában megjelent, tanulmányszámba menő terjedelmű írása abból a kérdésből indul ki, hogy politikai, ideológiai megfontolásból át kell-e nevezni a Colbert-ről elnevezett francia gimnáziumokat. Az elmúlt hónapokban ugyanis antirasszista körök ezt a követelést fogalmazták meg, arra hivatkozva, hogy XIV. Lajos pénzügyminisztere legalizálta a rabszolgaságot.

A Le Figaro amellett foglalt állást, hogy fel kell hagyni az aktuálpolitikai célokat követő szélsőséges szenzációhajhászással, így a történelemhamisítással is. A múltnak a politikai korrektség jegyében történő manipulálása ellenében létérdek, hogy megvédelmezzük a történelmi valóságot – írta a lap.

A kisnemesi származású Colbert a „gazdagodjatok meg” ideológiát követve fölvirágoztatta nemzetét. A vita most azért lobbant föl, mert egyesek szerint életműve „bűnként is értékelhető”, hiszen a rabszolgaság intézményét legalizálta.

A Le Figaro emlékeztetett arra, hogy a történetírás mindig is irányzatokra, iskolákra oszlott. A vallási elfogultsággal szemben a laikus szemlélet, a republikánus meggyőződés ellenében a monarchisták nézőpontja, a marxista dogmák ellenhatásaként a nacionalista rövidlátás jelent meg. Idővel aztán újabb elfogultságok, politikai és kulturális szembenállások is megmutatkoztak, mind a jobb-, mind a baloldalon. Így például mindmáig eldöntetlen az európaiságot előtérbe állító, illetve a globalista irányzatok ütközése.

Az, hogy a Le Figaro a „történelmi hazugságokat” pellengérezte ki, azért is érdekes, mert a cikk természetesen a legfrissebb párizsi politikai változásokhoz is köthető. A lap Nyugat-Európa egyik legrangosabb konzervatív újságja, stílusában egyúttal az egyik legelegánsabb is. Hosszú története során több szakaszon ment át. Az Ötödik Köztársaság idején volt egy - igaz, szerencsére rövid ideig tartó - közjátéka is, amelyben a szélsőjobboldallal kacérkodó pénzügyi körök eltérítették hagyományaitól, torz szellemiségbe taszították. Sikerült azonban gyorsan szakítani ezzel a kínos kalanddal, vezető publicistaként visszacsábították a legendás Raymond Aront, és újra javulni kezdett a nemzetközi hírneve. Ez azóta is tart.

Emmanuel Macron elnöksége a kezdeti viszontagságok után a jelek szerint sikeresen folytatja a „centrista kurzust”. Ez a cikk pedig arra utal, hogy a Le Figaro háza táján konzervativizmust emlegetve aligha juthatnak szóhoz olyan „fenegyerekek”, akik a durvaságot terjesztenék, és aláásnák a demokrácia hitelességét.

A "felséges szajha"
A Le Figaro a vitacikket nem a külvilágnak, hanem elsősorban hazai olvasóinak szánta, ezért teletűzdelte a politikai motivációjú hamisítások olyan históriai példáival, amelyek elsősorban a francia közegben válthatnak ki nagyobb érdeklődést - jóllehet bizonyos „csiklandós” elemek külföldiek számára is érdekesek lehetnek. Ilyen egyebek között az osztrák származású Mária Antónia királynénak, XVI. Lajos hitvesének a botránya. Fényűző életmódján túl alaptalan pedofilvád is érte: azzal gyanúsították, hogy bűnös viszonyban élt fiúgyermekével, ezért ráaggatták a „felséges szajha” jelzőt is. A francia forradalom alatt aztán – persze sok más vád miatt is - nyilvánosan a fejét vették.

Civilek halála szíriai légicsapásokban

Legalább 21 civil, köztük nyolc gyerek vesztette életét a Szíria északnyugati részén található Idlíb tartományban, a damaszkuszi kormányerők és orosz szövetségeseik légicsapásaiban – közölte hétfőn a nagy-britanniai székhelyű Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja. A vasárnapi légicsapás során több ponton támadták a tartomány délkeleti részét. A kormányerők vasárnap foglalták vissza a lázadóktól Szindzsárt, amely 14 kilométerre található a hadsereg következő célpontjától, az Abu Duhúr katonai repülőtértől.