Le Figaro: „mellőzzük a történelmi hazugságokat”

Publikálás dátuma
2018.01.09 06:31
Jean-Baptiste Colbert - Méltatlan-e arra, hogy gimnáziumok viseljék a nevét? Fotó: AFP
Fotó: /
A múlt politikai korrektségre hivatkozó manipulálása ellen szóló cikket tett közzé a párizsi konzervatív lap.

A francia konzervatív sajtó zászlóshajójának a karácsonyi számában megjelent, tanulmányszámba menő terjedelmű írása abból a kérdésből indul ki, hogy politikai, ideológiai megfontolásból át kell-e nevezni a Colbert-ről elnevezett francia gimnáziumokat. Az elmúlt hónapokban ugyanis antirasszista körök ezt a követelést fogalmazták meg, arra hivatkozva, hogy XIV. Lajos pénzügyminisztere legalizálta a rabszolgaságot.

A Le Figaro amellett foglalt állást, hogy fel kell hagyni az aktuálpolitikai célokat követő szélsőséges szenzációhajhászással, így a történelemhamisítással is. A múltnak a politikai korrektség jegyében történő manipulálása ellenében létérdek, hogy megvédelmezzük a történelmi valóságot – írta a lap.

A kisnemesi származású Colbert a „gazdagodjatok meg” ideológiát követve fölvirágoztatta nemzetét. A vita most azért lobbant föl, mert egyesek szerint életműve „bűnként is értékelhető”, hiszen a rabszolgaság intézményét legalizálta.

A Le Figaro emlékeztetett arra, hogy a történetírás mindig is irányzatokra, iskolákra oszlott. A vallási elfogultsággal szemben a laikus szemlélet, a republikánus meggyőződés ellenében a monarchisták nézőpontja, a marxista dogmák ellenhatásaként a nacionalista rövidlátás jelent meg. Idővel aztán újabb elfogultságok, politikai és kulturális szembenállások is megmutatkoztak, mind a jobb-, mind a baloldalon. Így például mindmáig eldöntetlen az európaiságot előtérbe állító, illetve a globalista irányzatok ütközése.

Az, hogy a Le Figaro a „történelmi hazugságokat” pellengérezte ki, azért is érdekes, mert a cikk természetesen a legfrissebb párizsi politikai változásokhoz is köthető. A lap Nyugat-Európa egyik legrangosabb konzervatív újságja, stílusában egyúttal az egyik legelegánsabb is. Hosszú története során több szakaszon ment át. Az Ötödik Köztársaság idején volt egy - igaz, szerencsére rövid ideig tartó - közjátéka is, amelyben a szélsőjobboldallal kacérkodó pénzügyi körök eltérítették hagyományaitól, torz szellemiségbe taszították. Sikerült azonban gyorsan szakítani ezzel a kínos kalanddal, vezető publicistaként visszacsábították a legendás Raymond Aront, és újra javulni kezdett a nemzetközi hírneve. Ez azóta is tart.

Emmanuel Macron elnöksége a kezdeti viszontagságok után a jelek szerint sikeresen folytatja a „centrista kurzust”. Ez a cikk pedig arra utal, hogy a Le Figaro háza táján konzervativizmust emlegetve aligha juthatnak szóhoz olyan „fenegyerekek”, akik a durvaságot terjesztenék, és aláásnák a demokrácia hitelességét.

A "felséges szajha"
A Le Figaro a vitacikket nem a külvilágnak, hanem elsősorban hazai olvasóinak szánta, ezért teletűzdelte a politikai motivációjú hamisítások olyan históriai példáival, amelyek elsősorban a francia közegben válthatnak ki nagyobb érdeklődést - jóllehet bizonyos „csiklandós” elemek külföldiek számára is érdekesek lehetnek. Ilyen egyebek között az osztrák származású Mária Antónia királynénak, XVI. Lajos hitvesének a botránya. Fényűző életmódján túl alaptalan pedofilvád is érte: azzal gyanúsították, hogy bűnös viszonyban élt fiúgyermekével, ezért ráaggatták a „felséges szajha” jelzőt is. A francia forradalom alatt aztán – persze sok más vád miatt is - nyilvánosan a fejét vették.

2018.01.09 06:31

Nők a politika csúcsain

Publikálás dátuma
2018.09.23 23:17

Fotó: AFP/ Martin Oulellet-Diotte
Társadalmaink politikai, gazdasági, szociális kihívásainak megoldásában alapvető láncszemek a nők, mondta Chrystia Freeland kanadai külügyminiszter annak a kétnapos, péntek-szombaton rendezett találkozónak a megnyitóján, amelyen a világ női külügyminiszterei vettek részt. Pillanatnyilag az ENSZ 193 tagállama közül 30-ban áll nő a diplomácia élén, a montreáli találkozón 18 ország és az Európai Unió képviseltette magát. Első alkalommal 2006. szeptember 23-án, az ENSZ Közgyűlés keretében, akkor hivatalban lévő Madeline Albright amerikai külügyminiszter kezdeményezésére ültek le egyeztetni a női külügyminiszterek. Tavaly december 4-én, Brüsszelben, az EU-Kanada miniszteri szintű vegyes bizottság első ülése arról is döntött, hogy az „EU és Kanada eltökélten együttműködik a nemek közötti egyenlőség és a nők és a lányok társadalmi szerepvállalásának növelése ügyében”. A bizottság megállapodott abban, hogy az EU és Kanada közösen fogja betölteni a 2018-as női külügyminiszteri találkozó elnöki tisztét, Federica Mogherini, az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője illetve Chrystia Freeland kanadai külügyminiszter vezetésével. Idén májusban a G7-ek torontói külügyminiszteri találkozóján már azt jelezték, a nemek egyenjogúságának kérdése a G7 prioritásai közé tartozik. A hétvégi montreáli találkozón program szerint négy témakör szerepelt: a nők részvétele és női vezetők a politikában, a demokrácia megerősítése, a béke és biztonság, valamint a nemi alapú erőszak. Mogherini és Freeland  mellett jelen volt Dél-Afrika, Andorra, Bulgária, Costa Rica, Horvátország, Dominika, Ghána, Guatemala, Honduras, Indonézia, Kenya, Namíbia, Norvégia, Panama, Ruanda, Santa Lucia, Svédország. Amint a jelenlévők jegyzéke is mutatja, Európa nem éllovas a női vezető diplomaták tekintetében. De általában a nők politikai szerepvállalás terén sem az öreg kontinens áll a legjobban. Az Interparlamentárius Unió (IPU) összesítése szerint a 193 ENSZ tagállam közül a női parlamenti képviselet terén Ruanda az első 61,3 százalékkal. Második Kuba 53,2, harmadik Bolívia 53,1, negyedik Mexikó 48,2 százalékkal, az első tízbe egyetlen európai állam, Svédország került be a 9. helyen 43,5 százalékkal. Az első húszban még öt európait találunk - Finnország 11., 42 százalékkal, Norvégia 13., 41,4, Franciaország 14., 39,6 százalékkal, 16. Spanyolország 39,1 és 20. Macedónia 38,3 százalékkal. Az európai országok közül az utolsók Málta és Magyarország. Málta 150. helyen áll 11,9 12 százalékkal. Az áprilisi választásokon a budapesti parlament 199 mandátuma közül 23 került nőhöz, ami 11,53 százalék és a  158. helyet jelenti. Egy férfi képviselő visszalépésével előreugrottunk a 149. helyre 

Magyarország

Magyarország 20 év alatt a 42 helyről zuhant európai utolsóvá. Hazánkban egyetlen női külügyminiszter volt, Göncz Kinga 2006-2009 között Közvetlen szomszédaink mind megelőznek. Az IPU rangsorban Ukrajna a 148., 12,3 százalékkal, az uniós szomszédok közül legrosszabb Szlovákia helyezése, a 100. Olyan muszlim országok is megelőznek, mint Szaúd-Arábia (101.), Afganisztán (55.) vagy Albánia (54.). Jelenleg egy női miniszter van Magyarországon, az elmúlt ciklusban egy sem volt. Romániában, Szerbiában női miniszterelnök van, Horvátországban az államfő és a külügyminiszter is nő. Dél-Koreában például a védelmi miniszter és a külügyminiszter is nő. Magyarország a gender esélyegyenlőségi rangsorban a 103.   

2018.09.23 23:17

Irán a Nyugatra mutogat a véres támadás után

Publikálás dátuma
2018.09.23 22:26

Fotó: AFP/ MORTEZA JABERIAN
A perzsa állam vezetői szokás szerint az Egyesült Államokat és szövetségeseit tették felelőssé a 25 életet követelő terrortámadásért.
Még nem lehet pontosan tudni, hogy ki felelős az iráni ahvázi katonai parádén végrehajtott, legalább 25 életet követelő szombati terrortámadástért. A négy elkövető halott: hármat a helyszínen lőttek agyon, egy később halt bele sérüléseibe, így ők már biztosan nem vallanak, több információ legfeljebb azonosításuk után remélhető. A merényletet az Iszlám Állam és az Ahváz Nemzeti Ellenállás nevű arab, kormányellenes szervezet is magára vállalta, ám bizonyítékokkal egyikük sem szolgált. Az Iszlám Állam már tavaly júniusban is lecsapott, akkor a parlamentnél és a Khamenei-mauzóleumnál 18-an haltak meg. Teherán mégis inkább azt tartja valószínűnek, hogy ezúttal arab szeparatisták állnak a támadás mögött. Az említett csoport az olajban gazdag Huzisztán tartomány elszakadásáért és az arab kisebbség jogaiért küzd, és már korábban is hajtottak végre támadásokat a térségben, az utóbbi időben azonban főként olajipari létesítmények ellen. Iránban egyébként az arab kisebbség elenyésző, a lakosság alig 2 százaléka, mintegy 1,6 millió ember, ráadásul többségük ugyancsak az iszlám síita ágához tartozik. Az iráni vezetés haragja elsősorban nem is rájuk zúdult. Ali Hamenei ajatollah szokás szerint az Egyesült Államokat, és annak térségbeli „bábjait”, a Washington által támogatott Öböl-menti országokat tette felelőssé. Bár konkrétumokat nem mondott, elsősorban nyilvánvalóan a nagy riválisra, Szaúd-Arábiára és Izraelre gondolt. Dzsavad Zaríf külügyminiszter és Hasszan Róhani elnök ugyancsak „külföldi rezsimeket”, elsősorban az Egyesült Államokat vádolták azzal, hogy bizonytalanságot akarnak szítani az országban. Ugyanakkor Hollandia, Dánia nagyköveteit valamint egy magas rangú brit diplomatát is behívattak a teheráni külügyminisztériumba, amiért az országaik szakadár mozgalmak vezetőinek adnak otthont. Elfogadhatatlannak nevezték, hogy az Európai Unió nem terrorszervezetként tartja számon ezeket a csoportokat, csak mert Európában még nem követtek el terrorcselekményt. De nem kímélték a nyugati fősodrú médiát sem: az iráni sajtó a szemükre vetette például, hogy csak egyszerű támadásként számoltak be az eseményekről, nem pedig terrortámadásként. A merényletet egyébként az Egyesült Államok is elítélte. A perzsa államtól nem szokatlan az effajta vádaskodás: a tavalyi teheráni terrortámadás, vagy az idei év eleji utcai tüntetések után is rendre külföldi beavatkozást emlegettek.    Nem meglepő a hangnem sem, hiszen az utóbbi időben ismét élesedik a szembenállás Irán és az Egyesült Államok, Izrael, és a térségbeli szunnita államok között. Utóbbiak érdekeit sérti, hogy úgy tűnik, a perzsa állam sikerrel alakítja ki a „síita félholdat”: Szíriában segítségükkel Bassár al-Aszad maradt hatalmon, Libanonban a Hezbollah működik meghosszabbított kezükként, és Irakban is erős befolyást szereztek. Ráadásul a húszi lázadók támogatásával Jemenben is komoly fejfájást okoznak Szaúd-Arábiának. Ugyanakkor Teheránnak aggodalomra adhat okot, hogy Donald Trump felmondta a 2015-ben tető alá hozott úgynevezett atomalkut, mely az iráni nukleáris program korlátozásáért cserébe szankciókat oldott fel. Különösen, miután az amerikai elnök az egész világtól újratárgyalást és nagyobb szigort követel, miközben a megegyezés eddig nem hozta meg a kívánt gazdasági eredményeket, amely miatt egyre nagyobb a társadalmi feszültség Iránban.      

A viszály oka

Szombaton a Szaddám Huszein iraki diktátor által indított iraki-iráni háború végének 30. évfordulóját ünneplő teheráni katonai parádén fegyveresek a tömegbe lőttek. A támadásban legalább 25-en meghaltak, és 70-en megsebesültek. Az áldozatok többsége a közvetlenül a legfelsőbb vezető irányítása alá tartozó elit alakulat, a Forradalmi Gárda katonái közül került ki, de több civil is megsérült, legalább egy nő és gyermek életét vesztette.

2018.09.23 22:26