„Túl sok a beszéd, és kevés a tett” – panaszolta Trócsányi László igazságügyi miniszter novemberben New Yorkban, hogy egyes országok nem nagyon segítenek ott, ahol ínség, éhínség, nyomorúság pusztít, s ahonnan ezért kelnek útra a migránsok. „Jó megoldásokat” sürgetett, s példaként sorolni kezdte a magyar kormány Hungary helps programjának intézkedéseit. Balog Zoltán humánminiszter Olaszországában beszélt a programról egy hónapja: szerinte Magyarország gazdaságilag eljutott arra a szintre, hogy tud segíteni, például a keresztényeknek Szíriában, Irakban vagy épp afrikai diákoknak ösztöndíj-lehetőséggel. Kovács Zoltán kormányszóvivő a kanadai Ottawában már odáig ment: a Hungary helps hozzájárul a migrációs nyomás enyhítéséhez.
Noha a kormányzat sokszor, sok helyen reklámozza programját – olykor épp a menekültellenes politikáját ellensúlyozandó –, a számok némiképp árnyalják a kabinet elkötelezettségét. A program keretében ugyanis eddig bő 3,6 milliárd forintot fordítottak humanitárius célokra, azaz jóval kevesebbet, mint például a Soros-kampányra – derült ki, miután Ujhelyi István, szocialista EP-képviselő kikérte a támogatott projektek és a kiadások friss listáját.
A Miniszterelnökség csak az ellenzéki politikus többszöri kérésére, csaknem két hónap után adta ki az adatokat. A jogszabályokban először 2014-ben felbukkant Hungary helps keretében többek között Irakban, Libanonban, Jordániában, Szíriában, Nigériában, Tanzániában és Egyiptomban támogattak kisebb-nagyobb projekteket. Az egyik legnagyobb tételként az iraki Tell-Aszkufban megrongált lakóházak „részbeni helyreállítását” támogatták 580 millió forint értékben. Jelentősnek számít az erbíli Szent József Kórház féléves gyógyszerellátására adott 145 millió forint. Kelet-Aleppóban 63 millió forinttal segítik egy ingyenes kórház működését. 150 millió költöttek keresztény fiatalok ösztöndíjprogramjára: 67 válságövezetből érkező diák kezdhette meg tanulmányait Magyarországon. A legkisebb tétel 1,6 millió forint volt: a betlehemi Szent Család Kórháznak vásároltak egy EKG-készüléket.
A listában szerepel egy tanzániai projekt is. Mint azt a Miniszterelnökség írta, Dar es Salaam egyik iskolájában a Magyar Máltai Szeretetszolgát kialakított egyebek mellett egy 10 ezer literes vízgyűjtő tartályt, ami összesen körülbelül 1200 diák vízellátását oldotta meg. Ezt a külügyminisztérium 6,5 millió forinttal támogatta 2016-ban. A tárca további kétmillió forintot adott az iskolát védő kerítés felépítésére is. A projektről részletes beszámoló olvasható a Szeretetszolgálat oldalán. Ebből az derül ki: a szervezet szerint nem 1200 hanem 2000 gyerek vízellátását oldott meg a fejlesztés, amellyel már 2015 nyarára végeztek – vagyis azelőtt, hogy külügyminisztérium támogatta volna azt. Ezt a szeretetszolgálatnál érdeklődésünkre azzal magyarázták: 2014-ben pályáztak támogatásért, az elnyert összeget pedig utófinanszírozásként kapták meg. A máltaiak 2015-ben készült projekt-beszámolójában egy 2012-es kenyai fejlesztés külügyminisztériumi támogatásáról esik szó, arról nincs említés, hogy a tanzániai projekthez is sikerrel pályáztak volna a tárcánál. A beruházás támogatásáról a kormány oldalán sem találtunk említést.
Ujhelyi István EP-képviselő a Népszava érdeklődésére úgy fogalmazott: "Minden olyan humanitárius segítségnyújtás támogatandó, amely átgondolt és tudatos stratégia mentén, valós és hosszútávú segítséget nyújt az érintetteknek. Az mindenesetre beszédes, hogy a Fidesz-kormány ezen a területen is kuruckodva, ahogy ők írják 'sajátos utat választva' végzi a feladatát, nem pedig az európai közösséggel együttműködve.” Az MSZP európai parlamenti képviselője hangsúlyozta, hogy a menekültválság kérdésében is kizárólag az együttműködésen alapuló megoldásoknak van értelme, a gondokkal a tagállamok csak közös fellépés esetén tudnak megbirkózni, egyenként kiszolgáltatottak. "Orbán Viktor és kormánya azonban eddig mindig különutat választott és megakasztotta a közös fellépést" – fogalmazott. Ujhelyi fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a kormánypárt máig hatályos EP-választási programjában ma is az olvasható: "A Fidesz elsődlegesnek tartja, hogy Magyarország a majdani közös európai bevándorlási politika keretében aktív migrációs politikát folytasson, konkrét elképzelésekkel, határozott célokkal. Támogatjuk Magyarország munkaerő-szükségletének függvényében olyan migránsok hosszabb-rövidebb távú munkavállalását, illetve letelepedését, akik esetében sikeresen elősegíthető a magyar társadalomba való beilleszkedés.”