Magyar matematikus nyerte a Leibniz-díjat

Publikálás dátuma
2018.01.09. 13:08
Forrás: Székelyhidi László Facebook-oldala
Székelyhidi László kapta az idei Leibniz-díjat. A német „nemzeti Nobel-díjnak” is nevezett elismeréshez 2 és fél millió eurós pénzdíj társul, amelyet a tudós egy kutatói csoport felállítására szeretne fordítani. 

A Lipcsében kutató magyar matematikus mellett az idén további tíz tudóst díjaztak, az amerikanisztikától az immunológián át a kísérleti szilárdtestfizikáig.

A Gottfried Wilhelm Leibniz-díj létrehozását a Német Kutatási Alap kezdeményezte 1985-ben. A Németország legjelentősebb tudományos elismerései között számon tartott díj rendeltetése, hogy szabadabb kutatási lehetőségeket biztosítson a legkiemelkedőbb tudósoknak, egyúttal motiválja őket fiatal, tehetséges kutatók pályájának előmozdítására.

A parciális differenciálegyenletekkel, ezen belül főleg a rugalmasságtani és a hidrodinamikai egyenletek matematikai elméletével foglalkozó kutató az mta.hu-nak nyilatkozva elmondta, a díjjal a hidrodinamikában fontos szerepet betöltő Euler-egyenletrendszerrel kapcsolatos munkásságát ismerték el. - 1949-ben a későbbi kémiai Nobel-díjas Lars Onsager ezzel az egyenletrendszerrel kapcsolatban megfogalmazott egy sejtést, ami központi szerepet tölt be a turbulens folyadékáramlás elméletében. Ezt a sejtést sikerült az elmúlt tíz év során a munkatársaimmal együtt kidolgozott elmélettel tavaly bebizonyítani.

A Leibniz-díjjal járó pénzt Székelyhidi az elkövetkező 7 évben egy kutatási csoport finanszírozására fordítja. Reményei  szerint a fiatal magyarországi matematikusok körében is el tudja érni, hogy a kutatási terület nagyobb népszerűségnek örvendjen és megfelelő elismerést kapjon.

A Német Matematikai Társaság honlapjának beszámolója a további díjazottak listájával itt érhető el.

Szerző

Miért szeretik a gyerekek a dínókat?

Publikálás dátuma
2018.01.09. 06:17
Fotó: Shutterstock

Ritka manapság az olyan ember, akinek környezetében lévő kisgyermek ne imádná a dinoszauruszokat, ne nézné szenvedélyesen a róluk szóló filmeket, vagy ne gyűjtené róluk a képeket. A tudósok ezt a vonzalmat EII-nek nevezik (Extremely Intense Interests – rendkívül intenzív érdeklődés).

Már egy tíz évvel ezelőtt megjelent tanulmány megállapította, hogy a 2-6 év közötti gyermekek egyharmadánál alakul ki a dínóimádat és ez a szenvedély hosszabb ideig is megmaradhat. A york-i, a queensland-i és a virginiai egyetemek kutatói szerint - akik a The Cut című szakfolyóiratban tették közzé eredményeiket - ez az extrém érdeklődés a vonatok és az autók iránt a legnagyobb, őket követik az őshüllők.

Kelly Chen, a baltimore-i Johns Hopkins egyetemi kórház gyermekpszichiátere szerint az intenzív érdeklődés valami iránt serkenti a gyermek kognitív fejlődését, erősíti koncentráló képességüket, információ-szerzési készségüket. Közülük kerülnek ki a legjobb, legintelligensebb tanulók. Ezzel a jótékony hatással tisztában vannak a kutatók, de az még rejtély előttük is, hogy miért éppen ez vagy az a dolog váltja ki az intenzív érdeklődést.

Alain Cabot, a franciaországi Méze park (a dínóknak szentelt legnagyobb európai szabadtéri múzeum) alapítója és igazgatója úgy emlékszik, hogy a 90-es évek előtt a dinoszauruszok csak a tudósokat érdekelték. A nagyközönség és a gyerekek számára nem léteztek. Aztán jött 1988-ban a Kis dinoszaurusz című animációs film, a Denver rajzfilm, de a nagy áttörést öt évvel később Steven Spielberg Jurassic Park-ja jelentette.

„Túlzás nélkül kijelenthetem, hogy ez a film egyedül vagy csaknem egyedül a felelős, hogy a fiatal közönségben hirtelen feltámadt az érdeklődés irántuk. Nem sokkal azután a média is beállt a sorba, rengeteg dokumentumfilm, speciális műsor született, ami stabilan beültette a dínókat a kollektív tudatba” - nyilatkozta Alain Cabot.

És ez ma is így van. A gyerekek érdeklődését is fenntartják az újabb felfedezések, csak 2016-ban 30, eddig ismeretlen dinoszaurusz-fajtát fedeztek fel.

Pascal Hachet francia klinikai pszichológusnak, a Dinoszauruszok a díványon: a Jurassic Park pszichoanalízise című könyv szerzőjének más feltételezései vannak. „A hatalmas, néha vad állatok vonzóak a gyerekek számára. Senki sem marad közömbös látásukra. Ez a lelkesedés, amit megosztanak a felnőttekkel, buzdítja őket arra, hogy kis játékokon, könyveken, filmeken keresztül mutassanak érdeklődést irántuk. A tirannoszaurusz olyan számukra, mint egy nagy pajtás, mint egy felnőtt, aki meg tudja védeni őket, de szigorú is tud lenni. Azzal, hogy tudják a nevüket, jellemzőiket, képesek kezelni azt az izgalmat, amelyet akkor éreznek, amikor meglátják őket. Amikor valaminek neve van, kevésbé félelmetes.”

Hachet még tovább megy: eljut ahhoz a feltételezéshez, hogy a gyerekekben az őslények által kifejlődhet az érdeklődés saját őseik iránt.

Okostelefon, egy szerelő megérzésével

Publikálás dátuma
2018.01.09. 06:16
Joshua Siegel találmánya egy hús-vér autószerelő fülére hasonlít, de nemcsak a zajokkal foglalkozik, hanem le tudja olvasni az o
Kutatók olyan okostelefonos alkalmazáson dolgoznak, ami pusztán az alapján meg tudja mondani, mi lehet a baja az autónak, hogy meghallgatja azt.

Joshua Siegel, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatója alkotott egy olyan okostelefon-applikációt, amely meg tudja állapítani, hogy mi működik rosszul egy autóban pusztán azoknak a zajoknak alapján, amelyeket hallani lehet a kocsi belső terében utazás közben, vagy állás közben a nyitott motorház közelében állva.

A DataDriven egy hús-vér autószerelő fülére hasonlít, de nemcsak a zajokkal foglalkozik, hanem le tudja olvasni az okostelefon GPS-éről a sebességre vonatkozó adatokat. A választ egy algoritmus adja meg, amelyet Siegel különböző autók sokféle problémás zajával edzett. A próbák során az esetek 90 százalékában pontos választ adott. Számításai szerint alkalmazása havonta minimum 125 dolláros megtakarítást jelent az autótulajdonosoknak azáltal, hogy megelőzi a nagyobb javításokat – írta a MIT honlapja, a technologyreview.com.

A DataDriven jelenlegi fejlettségi állapotában fel tudja ismerni például, hogy a motornak csak három hengere jár, mert a negyedik meghibásodott, hogy a kerekek nincsenek egyensúlyban, ha a gumikban nincs elegendő nyomás, vagy ha a gumik bordázata elvékonyodott, ha a levegőszűrő hatástalan, mert beporozódott.

A mindössze 29 éves Siegel detroiti születésű, érthető hát, hogy az autóvárosban már gyerekkorában felkeltették érdeklődését a motorok. Kezdetben régi kocsikkal dolgozott, amelyeket viszonylag könnyen meg lehetett javítani, olyan egyszerű szerszámokkal, mint a francia kulcs vagy a csavarhúzó. Amikor áttért a modernebb autókra, bonyolultabb elektromos rendszerekkel lett dolga és rájött, hogy a legelemibb karbantartásokat is lényegében számítógépek irányítják. Arra gondolt, hogy ezt meg lehetne valósítani régebbi típusoknál is. Így született meg a DataDriven létrehozásának gondolata, amelyet a MIT web-site-ján „az autó sztetoszkópjának” neveztek.

Az első próbálkozás működött, de túlságosan függött a típus ellenőrzési rendszerétől. Kiváló volt a 2008 után gyártottakhoz, de kevésbé az 1996 és 2007 között született autókhoz. Siegelnek tovább kellett fejlesztenie, hogy alkalmazni lehessen bármilyen típushoz, autókhoz, kamionokhoz, motorkerékpárhoz, függetlenül a gyártási évtől. Majd miután rájött, hogy csaknem minden diagnózist az autó hangja alapján állít fel, egy applikáció segítségével okostelefonját ruházta fel „egy szerelő megérzésével”.

Siegel az algoritmust úgy tanította meg az autó hangjainak felismerésére, hogy gépkocsikat bérelt és szándékosan idézett elő rajtuk hibákat, amelyeknek a hangját fel akarta ismertetni. Most azon dolgozik, hogy egy olyan algoritmust fejlesszen ki, aminek azt kell jeleznie, hogy mikor kell olajat cserélni a maximális hatékonyság érdekében.