Egyre nagyobb gondot okoz a családoknak, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközeikkel mit is tegyenek. Ez a tanácstalanság érződik abban is, hogy a háztartások évek óta szinte változatlan összeget, mintegy 6350 milliárd forintot tartanak a folyószámláikon, aminek mindössze egyharmada van lekötve. Ennek oka nyilvánvaló: a banki betétek kamata több mint egy esztendeje nem mozdult, egy évre lekötve is legfeljebb mindössze 0,5 százalékot lehet elérni egy olyan időszakban, amikor az infláció tavaly már elérte a 2,5 százalékos mértéket, és 2018 végére minden bizonnyal megközelíti majd a pénzromlás üteme a 3 százalékot.
Így egyértelmű, hogy az ilyen megtakarítások veszteséget okoznak a befektetőknek, és akkor a kamatadóról, a tranzakciós illetékről, a számlavezetési díjról nem is szóltunk. Így nem csoda, hogy egyre többen tartanak nagy mennyiségű készpénzt otthon. Ennek mértéke 2018 végére már a 3700 milliárd forintot is meghaladta, és az állomány napjainkban folyamatosan növekszik, csak 2017-ben 200 milliárd forinttal bővült. Semmiképpen se tartsák a "párnacihában" a pénzüket az emberek - tanácsolta a Népszava érdeklődésére Kiss Mónika. Az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint ugyanakkor jó befektetésnek bizonyulhatnak az inflációt követő magyar államkötvények, bár ezek hozama ugyan nem jelentős, de biztonságosak, különösen azok számára, akik nem szeretnének akárcsak csekély kockázatot is felvállalni.
Kiss Mónika felhívta a figyelmet arra is, hogy célszerű többféle befektetési lehetőségből álló portfóliót képezni, úgy hogy ebben az állampapírok 30-40 százalékos részarányt képviseljenek. Emellett érdemes úgynevezett osztalékrészvényeket is vásárolni. Ha figyelemmel kísérjük, hogy a Budapesti Értéktőzsde egyenletesen legnagyobb forgalmú részvényei az utóbbi években mekkora osztalékot fizettek, akkor ebből következtetni lehet arra is, hogy idén a 2017. üzleti év után mire lehet számítani. Ilyen részvény lehet például a Mol Nyrt. tőkeerős társaságé, amelyről feltételezhető, hogy az elkövetkező években is kiegyensúlyozottan teljesít. Emellett a Magyar Telekom Nyrt.-ről is már hosszú évek óta tudjuk, hogy kifejezetten osztalékrészvény. Ugyancsak meg lehet bízni az OTP Nyrt.-ben is, amely akár öt bankot is megvásárolhat a következő években. Ez a bankrészvény annak ellenére alacsony kockázatú befektetés, hogy a tőzsdén az árfolyama elég hullámzó.
A befektetési jegyek közül az ingatlanalapok látszanak jó befektetésnek, viszont Kiss Mónika az egyedi ingatlanvásárlások kapcsán kiemelte, hogy a hazai ingatlanok már túl vannak egy jelentős árfolyamemelkedésen.
A tőzsdék világáról szólva pedig megjegyezte, hogy már 10 esztendeje, hogy az árfolyamok töretlenül növekednek, és ez a folyamat előbb-utóbb biztosan megszakad. Amitől viszont óvta a befektetőket a vezető elemző, az a bitcoin és az egyéb kriptovaluták megvásárlása. Kiss Mónikát ezek a tulipán-befektetésekre emlékeztetik, arra ami a 17. században, Hollandiában történt. Akkor egy soha nem látott virág jelent meg, török közvetítéssel Európában: a tulipán, s ennek termesztése a szó szoros értelemben virágzó üzletté nőtte ki magát, az emberek egyre több pénzt fizettek egy-egy nemesített növényért. A tulipánhagymákat 1635-ben már a tőzsdén is adták-vették, s az árfolyam egyes heteken megháromszorozódott. A gyors meggazdagodás reményében nagyon sokan tulipánhagymákat vettek a teljes vagyonukért. De az eufória hamar elszállt, 1637 áprilisában bekövetkezett a csőd, a tulipánrészvények egyik pillanatról a másikra elértéktelenedtek, és a részvényvásárlók sorra csődbe mentek. Ez a bitcoinnal is megtörténhet - mondta Kiss Mónika.
Ha valaki viszont a devizákban bízik, akkor célszerű ha ezekből többfélét, eurót és amerikai dollárt is vesz, a kicsit kockázatkedvelőknek a japán jent is ajánlja, viszont akik biztonságra törekednek, azoknak a svájci frankot érdemes venniük - mondta a szakember.
