Forgács Iván: Az embereket hülyének kell nézni!

Publikálás dátuma
2018.01.13 08:35
ŐSI TAPASZTALAT - „Az emberek mindent tisztán látnak, nem tűrik a megalázó hazugságokat, bukásra van ítélve, aki félre akarja ve
Fotó: /

Sokak szerint a politikai propaganda a hazugságok művészete. Vajon miből gondolják ezt? Talán abból, hogy olykor egy-egy politikus állítása nem fedi a valóságot? Ugyan, ezek inkább emberi tévedések. Melyikünk emlékszik pontosan arra, miket mondott régebben, hogyan forgott körülötte a pénz, kitől milyen terveket olvasott?

Bizonyára közelebb járunk az igazsághoz, ha azt mondjuk, a politikai propaganda a közhelyek költészete. És művészi tolmácsolása. Hiszen miért ismételjük unalomig ezeket az állításokat? Mert van bennük igazság. És amikor egy tehetséges politikus, publicista vagy szakértő szájából csapdosnak magasba a tűz istenéhez, valóban kikacsint felénk a tisztánlátás fénye. Micsoda varázslat! Elég hozzá egy tekintélyt parancsoló, rangokkal, cikkekkel sminkelt arc, a szöveg belső azonosulást jelző, gondolatritmusú tagolása. Kell persze a bátorság is. Ahhoz, hogy kimondjuk a közhelyet. Kevesen is vagyunk képesek rá.

Mindegy, a lényeg az érzelmi hatás. A hazugságnak vélt tévedés felháborító vagy nevetséges, a közhely andalító. Amit azonban nehéz elviselni a politikai propagandában: az üres frázis. Igaz, sokszor jól leplezi magát, mesterei el tudják juttatni a közhely magasságáig. Ez pedig már afféle öntudatlan sarlatánság. Olyasmit kezdünk el ismételgetni, olyasmiért osztunk elismerést, aminek vajmi kevés az értelme.

Sajnos, efféle nagy mondásoktól a felvilágosultságától önelégült baloldali, liberális média és politika sem mentes. Amitől még persze nyugodtan lehet figyelemmel kísérni, szeretni és rá szavazni. De talán érdemes néhány durranós frázisra felhívni a figyelmet.

Az embereket nem lehet hülyének nézni

Megható lenne ez az állítás az emberiségbe vetett hitről. Mármint, ha arról szólna. Ha kijelentőjének az lenne a célja, hogy naivitását ragyogtassa, ártatlan szemekkel kapaszkodva a remény fellegébe, amely mosolygó könnyeket fakaszt lelkéből. Csak hát ez egy bölcs mondat akar lenni. Megkérdik, mit szólok a politikai ellenfél totális hatalmához, új, sikeres propagandakampányához, sehogy se csökkenő népszerűségéhez. Nem nagyon tudok mit mondani, hiszen nem értem az egészet, és akkor előállok egy örök-érvényűnek hangzó gondolattal: Az embereket nem lehet hülyének nézni! Miközben tehát folyamatosan azon dühöngök, hogy az emberek bedőlnek minden hülyeségnek, elzengem, hogy semmi baj, nem lehet őket hülyének nézni. Mert az bizony mindig rosszul sül el. Nem érdekes, hányan gyűlölik már a migránsokat, az amerikai pénzembert, hányan fogadják el a nemzetépítő korrupciót, mekkora szavazótábort mutatnak a közvélemény kutatások. Mert ősi tapasztalat, hogy az emberek mindent tisztán látnak, nem tűrik a megalázó hazugságokat, bukásra van ítélve, aki félre akarja vezetni őket. Sok példa ugyan nincs rá, de ez így van. Amivel azt kívánom jelezni, hogy nyugalom, az ellenzék, bármilyen gyengének, tanácstalannak tűnjön is, ura a helyzetnek.

Nem akarják leváltani a kormányt

Látszólag az ország iránti mély felelősségérzet bánatos indulata mondatja ezt politikussal, szakértővel. Pedig csak másra tereli vele a felelősséget. Nehezen mennek az egyeztetések, több párt elutasítja az együttműködést. De nem azért, mert viták vannak a helyes stratégiáról, mert előválasztás nélkül nehéz eldönteni, ki a legjobb jelölt az egyéni körzetekben, vagy mert taktikailag hibás, de őszinte fundamentalista elvhűség hajt pár szervezetet. Vagyis, mert őrült nehéz összehangolni hat-nyolc párt nézeteit, érdekeit, és megszervezni hátrányos feltételek között, kevés pénzből egy hatásos kampányt. Nem. Én és a pártom készen áll erre, de a többiek közül sokan nem akarják valóban leváltani a kormányt. Sajnos, ez van, én tudom, csak a képviselői székek. Én hinnék a dologban a magam 10 százalékával, de ők nem hisznek benne, pedig van nekik 2 vagy 6. Mindez nem több, mint önmentegető vádaskodás, nem elegáns, még akkor sem, ha van benne igazság.

Az ellenzék nem nyújt alternatívát

Ez már egyértelműen a média nagy szellemi magaslatokról visszhangzó aranyköpése. Mi az oka az ellenzék alacsony támogatottságának, a sok otthon maradó szavazónak? A szakértő elmosolyodik, ő bizony tudja, és kisóhajtja magából a zengzetes magyarázatot: Nem tudnak igazi alternatívát nyújtani az embereknek! Nincs jövőképük! Micsoda meglátás. Igen, az emberek rendkívül igényesek. Nem elég, hogy nem lehet őket hülyének nézni, de nagyon meg is gondolják, ki és mi mögé álljanak. Látják, hogy autokratikus rendszerben élnek, egyre nehezebben viselik, nem látnak benne perspektívát maguk számára, gyomruk kifordul a visszaélésektől, a bizalmatlanságot szító, harcra uszító, álszent ideológiától. Kormányváltást szeretnének. De hát mit kínál nekik az ellenzék? A jogállamiság helyreállítását, lépéseket egy jóléti állam irányába, jobb egészségügyet, korszerűbb oktatást, igazságosabb szociális rendszert. Na de hát ez borzasztó kevés! Ennyi lenne a jövő? Akkor inkább maradjon, ami van. A véleményformáló meg rábólint: igazuk van, teljesen érthető, ha a kormányra szavaznak vagy otthon maradnak. Ez nem alternatíva. Nem az emberek közönyösek és hülyék, meg amúgy sem illik annak nézni őket. Az ellenzék ostoba és ötlettelen. Persze arról, hogy milyen jövőt kéne felvázolni, semmit se tudunk meg, véget ér a cikk, más érkezik a stúdióba. Így aztán ez a blikkfang csak annyit jelent, hogy valakik egy válságos, nehezen érthető helyzetben, ahol süket fülekre találnak a lehetséges alternatívák, úgy próbálnak zseniálisan bölcsnek tűnni, hogy zsenialitást kérnek számon másokon.

Nincs egymondatos cél

A véleményformálók sokáig keseregtek azon is, hogy a demokratikus pártoknak nincs programja. Nem mindegyikkel kapcsolatban volt ez igaz régebben sem, de most már valóban nem lehet ilyesmivel villogni. Elkészültek a programok, szép hosszúak, lehetne őket elemezni. De az éles szemű szakértő azonnal látja, hogy nem hathatnak kellően az emberekre. Mert néhány oldalból is kiderül, hogy nem elég világosak. És ami a legnagyobb baj: nem lehet a lényegüket, a politikai célt egy hangzatos, rövid mondattá tömöríteni. Rámutatunk tehát egy hiányra, nem kevesebbet állítva, mint hogy azon múlhat a választási siker. A rövid, jelszóértékű varázsmondaton. Ám frázisgyártó eszünk itt már annyira túlpörög, hogy lényegében megkérdőjelezi embertisztelő szemléletünket. Hiszen mit is mondunk? Ha képtelenek vagyunk egy ütős mondatban megfogalmazni politikai víziónkat, nem tudjuk megszólítani az embereket. Merthogy őket nem érdeklik a kidolgozott programok. Csak a jelszavakra figyelnek oda. Akkor kattannak rá egy politikai szervezetre, mozgalomra, ha az kábulatba kólintja őket valami frappáns blöffel. Más szóval, ha hülyének nézi őket.

Kellene egy igazán karizmatikus vezető

Tegyük fel a lehetetlent: valakik valóban le akarják váltani a kormányt, megvan hozzá az igazi alternatíva, a világos program, amely egyetlen mondatban is összegezgető. De ez sem elég ahhoz, hogy ne búgjon fel a politikai lét legmélyébe hatoló frázis: Jó, jó, ám mindez mit sem ér, ha nincs egy igazán karizmatikus vezető. Márpedig az nincs, dalolja gyerekkórusban a média, olykor nemcsak szakértők, hanem tapasztalt politikusok vezényletével. Nincs, mert az egyik megosztó, a másik túl lelkes, a harmadik tapasztalatlan, a negyedik nagyon dörzsölt, az ötödik nem egy észlény, a hatodik öntelten okos, a hetediknek nem vonzó a körme… Amivel azt mondjuk, hogy az igazi vezetőnek megfoghatatlan, mágikus erővel kell rendelkeznie. Mert csak azokat követi a nép. Az elbűvölő, magabiztos vezéreket, Akikért rajongani lehet, mint egy médiasztárért. És ha ez megvan, már nem érdekes, ki és mit akar, van-e alternatíva, program, egy mondat, két mondat. Addig okoskodunk hát demokráciára hangolt agyunkkal fájdalmas tehetetlenségünkben, amíg el nem jutunk a hatalmát gátlástalanul őrző politikai ellenfél alaptéziséhez: Az embereket hülyének kell nézni!

Témák
közhelyek
2018.01.13 08:35

Sokszoros áron veszi offshore-cégektől a világörökségi zóna házait az állam

Publikálás dátuma
2018.09.20 08:39
Andrássy út 70.
Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Milliárdokat fizet az állam egy kiskapuk által lyuggatott törvény alapján, és eközben van, hogy egy vagyon tűnik el nyom nélkül. Két nagyon gyanús ingatlanvásárlás miatt követel ÁSZ-vizsgálatot az MSZP.
2017 decembere óta ha valaki el akarja adni a világörökségi zónában álló ingatlanját, akkor azt fel kell ajánlania az államnak, amelynek elővásárlási joga van. A törvény alapján két házat is vett már az állam, milliárdokkal azok korábban becsült értéke fölötti áron, átláthatatlan hátterű cégektől - írja a 444.hu. Az MSZP mindkét esetben az Állami Számvevőszék vizsgálatát követeli.

675 millióra tartották, 3 milliárdot fizetett érte a Miniszterelnökség

Az egyik gyanús ügylet - egyben az első, hogy a kormány élt a világörökségi zónákról szóló törvény szerinti elővásárlási jogával - a Malév volt székházának esete. Az épület a Lánchíd pesti hídfőjének közelében áll az V. kerületben. Az eladó cég 2017-es beszámolója szerint 675,8 millió forint értéken tartotta nyilván az ingatlant. Aztán idén januárban, mikor a házat eladásra kínálták, a Miniszterelnökséget akkoriban vezető miniszter, Lázár János nyilatkozott, hogy élni akar a kormány az elővásárlási jogával, és kész kifizetni a 8,2 millió eurós vételárat. Akkori árfolyamon ez 2,54 milliárd forint volt. Végül megfejelte az árat még egymillió euróval nyáron a már Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség. Ennek nem ismert az oka, de tény, hogy végül az eladó beszámolója szerinti árnál 2,31 milliárd forinttal drágábban, 2,986 milliárdért került az államhoz az épület.
A törvény szerint az elővásárlás esetében az ár úgy derül ki, hogy az eladó benyújt egy szándéknyilatkozatot egy potenciális vevőtől, hogy ennyiért tudná eladni az ingatlant, és ha az állam ennyiért megvenné, akkor viheti. Itt jelentkezik a törvény első nagy hibája: a "vevő" szándéknyilatkozata vagy szerződéstervezete nem kötelezi őt semmire.
Könnyű tehát feltornázni az árakat, és ha a kormányt sikerül ezzel megvezetni - vagy egyéb okai vannak a döntésre - jóval a piaci ár felett lehet túladni az épületen.
Felmerült egy másik probléma is az ügylettel: az eladó cég, az Atrium Estate Kft. fele részben egy Belize-ben bejegyzett offshore cég tulajdonában volt. A magyar törvények szerint az állam viszont nem üzletelhetne nem átlátható tulajdonosi szerkezetű gazdasági társaságokkal. Tóth Bertalan pártelnök feljelentést tett az ügyben, de a XIII. kerületi ügyészség nem indított nyomozást, mert "nem áll a rendelkezésükre" sem az adásvételi szerződés, sem az Atrium Estate átláthatósági nyilatkozata. Ilyet egyébként minden állammal üzletelő cégnek le kell adnia 2011 óta. Amikor Tóth rákérdezett Polt Péternél, hogy miért nem szerzik be ezeket a papírokat a Miniszterelnökségtől, akkor a legfőbb ügyész azt válaszolta, hogy ezeket Tóthnak kellett volna csatolnia a feljelentéséhez. Egy előkészítő eljárás azért elindult, ami jövő februárban hozhat eredményt.

1,64 milliárdra becsülték, 2,9 milliárdot fizetett a kormány

A másik gyanús bevásárlás, amit az MSZP kivizsgáltatna az ÁSZ-szal, egy Andrássy úti épület, a 70-es szám alatt lévő irodaházzá alakított palota, aminek az aljában egy cukrászda is működik. Ezt augusztus elején vásárolta meg a magyar állam, szintén az elővásárlási jogával élve.
9 millió eurót fizettek érte, vagyis akkori árfolyamon 2,9 milliárd forintot. Az eladó a Stena Property (Hungary) Kft. volt, aminek legutóbbi beszámolójában az ingatlanról a következő bejegyzés szerepel: "Az ingatlan értékbecslője által készített kimutatás alapján az épület piaci értéke 2017. 12. 31-én 5.300.000 EUR." Vagyis 4,7 millió euróval - 1,257 milliárd forinttal - kevesebb, mint amennyiért az állam megvette.
A vásárlásról szóló kormányhatározatban végül 4 milliárd forintot különítettek el az épületre, de végül csak 2,9 milliárdot fizettek ki.
Hogy mi lett a többi 1,1 milliárd forinttal, arról nincs hivatalos feljegyzés az MSZP beadványa szerint.
A bevásárlásnál - csak úgy, mint az előző alkalommal - külső jogi segítséget igényelt a kormány. A megbízást - szintén, mint legutóbb - Répássy Róbert ügyvédi irodája kapta meg. Répássy 1998-2018 között fideszes parlamenti képviselő volt, 2010 és 2015 között pedig államtitkár az igazságügyi tárcánál.

Sok a kiskapu

Az elővásárlási jog nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor nem egy ingatlan, hanem az ingatlant birtokló cég cserél gazdát. Így szerzett Andrássy úti ingatlant a törvény hatályba lépése óta Mészáros Lőrinchez és Tiborcz Istvánhoz köthető cég is: hivatalosan üzletrészeket vettek projekt cégekből, nem pedig ingatlant.
(A teljes cikk a 444.hu-n olvasható.)
2018.09.20 08:39
Frissítve: 2018.09.20 09:00

NER-lovagok sündörögnek a tokaji borkincs körül

Publikálás dátuma
2018.09.20 07:30

Fotó: /
Felbecsülhetetlen értékű, muzeális borkészlet halmozódott fel Tolcsván, és úgy tűnik, többen látnak benne zsíros üzletet.
Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél – ez a mondás jár mostanság azoknak a szőlőhöz és borhoz kötődő tolcsvai embereknek az eszében, akik attól féltik az itt őrzött, nagy értékű muzeális borkészletet, hogy az közvetve Mészáros Lőrinc, a miniszterelnök barátjának érdekeltségébe kerülhet. Elterjedt ugyanis annak híre, hogy a több százéves aszúkat őrző Nemzeti Borkincstár a tárolópince felújításának idején a felcsúti gázszerelő cégéhez köthető tarcali Andrássy Kúria borpincéjébe kerül. – Márpedig, ha odakerül, egy része akár ott is maradhat, tárolás vagy megőrzés címén, láttunk már olyat a történelemben, hogy a nemzeti vagyon részét képező nagy értékű festmények, bútorok kerültek „letétileg” magánkúriákba – mondták a tolcsvaiak, akik azzal keresték meg lapunkat, hogy veszélyben érzik a helyi muzeális borpincét. Itt az 1800-as évek közepétől őriznek borokat: az idők folyamán körülbelül 390 ezer palack gyűlt össze a Tokaji Borvidék aszúiból, borkülönlegességeiből.

A kormány tavaly jelentette be, hogy másfél milliárd forintot biztosít a világon egyedülálló borászati kincs borszakmai vizsgálatára, kezelésére, valamint a tárolás feltételeinek javítására, a bemutathatóság lehetőségeinek előkészítésére. A borokat féltőket az sem nyugtatja meg, hogy az utóbbi időben több alkalommal feltűnt Tolcsván Balla Attila vállalkozó: ő a helyiek szerint annak a Kékessy Dezső, volt párizsi nagykövetnek a pártfogoltja, aki korábban üzlettársa volt Orbán Viktor feleségének is. Balla Attila megjelenése Tolcsván azért is érdekes, mert ő az egyik tulajdonosa a 2010 áprilisában Kaliforniában alapított Vinum Tokaj International LLC-nek, amely arra kötött szerződést korábban a Tokaj Kereskedőházzal, hogy az USA-ban árulja a tokaji borokat. Később azonban Balla cége 11 millió dollárra beperelte a kereskedőházat tulajdonló magyar államot, azt állítva, hogy a 2014-ben kipattant tokaji borhamisítási botrány miatt nem tudta értékesíteni a készletet. Kékessy Dezső az egyik alapítója volt az analitikával foglalkozó Diagnosticum Zrt-nek, amely tavaly egy négymilliárdos megbízást nyert el az állam gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programjából arra, hogy megalkossa a magyar borok eredetmintázati térképét, és létrehozzon egy matematikai modellszámítás alapján elkészített, nemzetközileg is hiteles adatbázist. Kékessy Dezsőhöz azonban jelenleg már nem köthető ez a cég, miután az érdekleltségét eladta. A helyiek szerint az analitikai vizsgálatokat a NÉBIH laborjai is képesek lennének elvégezni. Sőt, a Földművelésügyi Minisztérium kiemelt borágazati feladatokért felelős miniszteri biztosa tavaly még úgy nyilatkozott: a muzeális borokat őrző pince rekonstrukciójával együtt elkezdődnek a borkészlet állagmegóvásával összefüggő borszakmai feladatok, és a programban az FM az Országos Borszakértő Bizottsággal, helyi borszakértőkkel, borászokkal, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal borászati és alkoholos italok igazgatóságával, valamint a Szent István Egyetem borászati tanszékével együttműködve dolgozik. Az analitikai vizsgálatokba magáncég bevonásáról ekkor még nem esett szó. Kerestük Balla Attilát, aki Facebook-profilja alapján jelenleg is a tokaji borok promóciójával foglalkozik –, de megkeresésünkre nem reagált. Az agrártárca a borkincstárral kapcsolatos kérdéseinkre azt válaszolta: a tolcsvai pincében található muzeális borkészlet valóban nagy értéket képvisel, ezért a kormány úgy döntött, hogy mintegy 1,5 milliárd forintos forrás biztosításával rendezi annak helyzetét. „Ennek keretében a pince felújítása mellett a borok azonosítására és analitikai vizsgálatára is sor kerül. Egy korábbi kormányhatározat rendelkezett a 2018. évi források biztosításáról, így a pince felújítása idén ősszel megindulhat, és az első üteme jövő év közepére be is fejeződhet” – írták. A tárca válaszában azt is megjegyezte, hogy a muzeális készlet megóvása érdekében a borok tárolása a felújítás ideje alatt a pince más helyiségeiben is lehetséges, így azok elszállítására nincsen szükség. A készlet tehát továbbra is Tolcsván marad. Arra, hogy miért kellett magáncéget bevonni az analitikai vizsgálatokba, azt a választ kaptuk, hogy a készlet értékének felbecsülése során a korábban kialakított koncepciónak megfelelően továbbra is a lehető legtöbb vizsgálat elvégzésére törekszenek, amelyhez igyekeznek a Magyarországon fellelhető legmodernebb kapacitásokat igénybe venni.
2018.09.20 07:30
Frissítve: 2018.09.20 07:30