Keresztbe tettek Trumpnak

Publikálás dátuma
2018.01.11. 06:31
A DACA program felfüggesztésének hírére tüntetések és perek sokasága indult Fotó: DACA/AFP/Russ R. Scott/Citizenside
Egy szövetségi bíró San Franciscóban felfüggesztette az amerikai kormány döntésének a végrehajtását, miszerint felszámolnák a fiatal bevándorlókat a kitoloncolás elől oltalmazó programot.

San Francisco szövetségi bíróságán William Alsup bíró - Kalifornia és három másik állam, valamint a kaliforniai állami közoktatási testület, mint felperesek kérésére - a folyamatban levő perek lezárásáig függesztette fel a Trump-kormány döntésének a végrehajtását. A vitatott program (angol rövidítése DACA) mintegy 800 ezer olyan, zömmel latin-amerikai fiatal javát szolgálja, akiket gyermekként illegálisan hoztak az Egyesült Államokba, vagy aki a jogos tartózkodási idő lejárta után is az országban maradt családjával.

Ezek a fiatalok amerikai iskolába jártak, és sokan közülük most egyetemista korban vannak. Úgy emlegetik őket, mint „álmodozókat”, akik remélik, hogy jelenlétük legalizálható, és számukra is megvalósulhat az „amerikai álom”. A 2012-ben Barack Obama elnök által meghirdetett DACA program nem tette ugyan törvényessé amerikai tartózkodásukat, de különböző kikötésekkel haladékot adott nekik a kitoloncolás alól.

Tavaly szeptemberben Jeff Sessions igazságügyi miniszter bejelentette: a programot beszüntetik, mert annak beindításával Obama túllépte hatáskörét.

Alsup bíró azonban most kimondta: a DACA mellett érvelő jogászok hitelt érdemlően alátámasztották, hogy bírói közbeavatkozás hiányában a fiatal bevándorlók súlyos, helyrehozhatatlan károkat szenvednének a DACA program leállítása miatt. A bírói végzésre elhangzott reagálásában az igazságügyi tárca hangsúlyozta: a program beszüntetéséről hozott kormányzati döntés bírói felfüggesztése nem változtat azon az álláspontján, hogy a Kongresszus megkerülése jogellenes volt a korábbi elnök részéről.

Mehetnek az amerikai rakéták Japánba
Jóváhagyta tegnap az amerikai kormány, hogy Washington rakétákat adjon el Japánnak, hogy a távol-keleti ország növelni tudja védelmi kapacitását az észak-koreai nukleáris és ballisztikus rakéták általi fenyegetettség ellen, közölte a Reuters hírügynökségnek a State Departament egyik tisztségviselője. Washington 133 millió dollár értékben ad el Japánnak négy olyan antiballisztikus rakétát és a hozzá tartozó felszerelést, amelyek mind a szárazföldi rakétavédelmi bázisokról, mind az óceáni rombolókról kilőhetők. Japán decemberben döntött az Aegis Ashore amerikai rakétavédelmi rendszer földi egységeinek telepítéséről válaszul a növekvő észak-koreai fenyegetésre. A rendszer összességében 2 milliárd dollárba kerül, tervek szerint 2023-ban válik működőképessé.

A DACA beszüntetésének hírére perek sora indult az Egyesült Államokban. Ezek most úgy folytatódhatnak, hogy egyelőre mégsem húzták ki a jogi talajt az „álmodozók” lába alól. Eközben Donald Trump arra próbálja rávenni a kongresszust, hogy jusson kétpárti közös nevezőre, miként rendezhető a kérdés. Az elnök tett olyan utalásokat, miszerint szívesen tenné alku tárgyává az „álmodozók” ügyét, ha az ellenzéki demokraták készek lennének engedményekre a költségvetés, illetve a szociálpolitikai lefaragások terén. Trump olyan bavándorláspolitikát szeretne összekovácsolni, amelyben a demokraták a mexikói határra tervezett fal megépítését is támogatják, valamint megszüntetik a bevándorlási lottót, amelynek keretében a szerencsés nyertesek amerikai munkavállalási engedélyhez juthatnak.

A minap a washingtoni kormány bejelentett egy másik, szintén bevándorlási vonatkozású döntést: kétszázezer olyan salvadorinak, aki a 2001-es földrengéssorozat után költözhetett az Egyesült Államokba, valószínűleg el kell hagynia az országot. Ezeknek az embereknek eddig újra és újra meghosszabbították a tartózkodási engedélyét, most azonban a Trump-kormányzat úgy foglalt állást: Salvadorban időközben olyannyira megjavultak a körülmények, hogy a tartós oltalmazotti státus fenntartása immár nem indokolt. Az érintetteknek 2019 szeptemberéig kell távozniuk az Egyesült Államokból - vagy új jogcímet kell elnyerniük a további ott-tartózkodásra.

Alsup bíró végzése nem az első olyan eset, amikor az igazságszolgáltatásban megakasztják Trump valamelyik kezdeményezését. Az egy évvel ezelőtt hivatalba lépett elnök csak harmadik nekifutásra tudott olyan rendeletet kiadni az egyes muszlim többségű országokból érkezők beutazásának a korlátozásáról, amely átment a bírósági rostákon. Az első két változatot több szövetségi bíró is "elmeszelte". A harmadik verzió ellen is született felfüggesztő végzés, de akkor már a szövetségi kormány nem volt hajlandó újra átdolgozni a szöveget, elment a legfelsőbb bíróságig, és ott megnyerte a jogi csatát.

A Breitbarttól is kiszorult Bannon
Steve Bannon, Donald Trump amerikai elnök augusztusban eltávolított főtanácsadója távozott a szélsőjobboldali Breitbart News című lapnál betöltött vezetői posztjáról. Bannon távozására számítani lehetett, miután a lap egyik tulajdonosa, Rebecca Mercer pénteken a The Washington Postnak adott rövid nyilatkozatában elhatárolódott tőle a Donald Trump elnökre és családjára tett, a "Tűz és Dühl” című könyvben neki tulajdonított becsmérlő megjegyzések miatt. Bannon közleményben kért bocsánatot, és azt állította, hogy valójában nem az elnök fiát nevezte hazafiatlannak.

Ha csak úgy nem... - Erdogan szerint országában példás a sajtószabadság

Publikálás dátuma
2018.01.10. 17:15
Szimpátiatüntetés egy letartóztatott újságíró mellett Isztambulban, 2017. december 23-án. A Cumhuriyet-újság munkatársait 2016-b
A magyar miniszterelnökkel jó viszonyt ápoló török elnök kimondottan a sajtószabadság úttörőjeként említette hazája sajtóját a  "dolgozó újságírók" törökországi ünnepnapján. És, ha már említettük a magyar miniszterelnököt, itthon sem ismeretlen, ahogy a hatalom kényre-kedvre használ védekezésre képtelen fogalmakat.

A sajtószabadság, a legújabb kommunikációs technológiák, a közösségi média és az internetes újságírás tekintetében Törökország a vezető országok között van a világon - ismertette az MTI a Recep Tayyip Erdogan által, az államfői hivatal internetes oldalán közzétett szövegét. Úgy fogalmazott: a nyilvánosságnak joga van a gyors, hiteles és pártatlan tájékoztatáshoz, és a demokráciában elengedhetetlen, hogy a média korlátozások nélkül tájékoztassa az embereket arról, hogy mi történik "országunk és a világ különböző szegleteiben". Erdogan szerint a szabad, átlátható és tisztességes média előfeltétele egy világra nyitott társadalomnak, amely figyelemmel tudja követni venni országa és az emberiség ügyeit, hozzájuk tud szólni, és nem menekül el a tények elől. "Annak ellenére, hogy politikai pályafutásom során a média időről időre nekem is kárt okozott, azért harcoltam és harcolok, hogy az eltérő hangok és kultúrák ki tudják fejezni magukat és nyugodtan kimondhassák gondolataikat" - fogalmazott. Ugyanakkor azok, akik visszaélnek a gondolati szabadságot érintő érzékenységünkkel, félretájékoztató és manipulatív hírekkel nemzetünk testvériségét és államunk egységét próbálják meg tönkretenni" - árnyalta a képet Erdogan a meglehetősen szubjektívan megítélhető elemmel: visszaélés a gondolati szabadságot érintő érzékenységgel.  

A sajtóért szól a harang -

- írta Muratcan Sabuncu, a Sorbonne joghallgatója a Népszava publicisztika rovatában tavaly szeptemberben. Hemingway regényének a címét egy John Donne idézet inspirálta: „Akiért a harang szól". Ma Törökországban a harangok, első pillantásra úgy tűnik, az újságírásért szólnak. Több mint 170 újságíró van rács mögött, ezzel országom az újságírók legnagyobb börtönévé vált a világon: a letartóztatott, fogvatartott újságírók fele török...

Más

Szabadlábon védekezhet az a német állampolgárságú újságírónő, aki ellen terrorszervezeti tagság és terrorpropaganda miatt folyik peres eljárás Törökországban - írtuk tavaly decemberben. Az újságíróként és tolmácsként dolgozó Mesale Tolu egyike annak a 18 személynek, akit azzal vádolnak, hogy propagandatevékenységet végzett Törökország Marxista-Leninista Kommunista Pártja (MLKP) számára, és tagja is a szervezetnek. Tolu húszéves börtönbüntetésre számíthat elmarasztaló ítélet esetén. Az újságírónő visszautasította a vádakat, és kifogásolta, hogy hónapokon át ítélet nélkül tartották fogva. A 33 éves Mesale Tolut április 30-án vette őrizetbe a török terrorelhárítás a lakásában, május 6. óta az isztambuli női fogdában raboskodik.

ésígytovább.

Szerző

ÁSZ-haladék a megbüntetett pártoknak - Könnyítés vagy csapda?

Publikálás dátuma
2018.01.10. 16:09
Népszava fotó
Féléves haladékot és részletfizetési lehetőséget ígér a gazdasági miniszter az ÁSZ által megbüntetett ellenzéki pártoknak. Varga Mihály azt javasolta a NAV-nak, hogy ne indítson behajtási eljárást, és ne érvényesítsen inkasszót az országgyűlési választások előtt. Mindez érdemben nem változtat a pártok helyzetén, mind a "tiltott párttámogatást", mind pedig az ezzel azonos összegű büntetést be kell fizetniük. Mivel a fizetési kötelezettség a pártok választások előtti gazdálkodását és az idei országgyűlési kampányát nem érinti, talán nem büntetik meg őket azért, hogy ha a márciusban esedékes állami kampánytámogatásból fizetik ki a büntetést. 

Vélhetően gesztusnak szánt közleményt tett közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), amikor ma délelőtt jelezte, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által tiltott párttámogatás miatt megbüntetett pártoknak féléves felkészülési időszakot biztosít a Magyar Államkincstár, továbbá kérelemre részletfizetési lehetőséget ajánl fel, melynek kezdete ez év július elseje. Az ügyben Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egyeztetést kezdeményezett a NAV és az államkincstár vezetőivel.

Ismert, az ÁSZ által megbüntetett ellenzéki pártoknak a tiltott párttámogatásnak megfelelő összeget kell megfizetniük, továbbá ugyanekkora összegű büntetést is érvényesítenek - utóbbi a Magyar Államkincstár feladata.

Vagyis az ÁSZ-büntetés két tételből áll: vissza kell fizetni a tiltott párttámogatás ÁSZ által megállapított összegét, másrészt magát a kiszabott büntetési összeget is.

Erre hivatkozva írta azt Szigetvári Viktor, hogy nem lehet megúszni a pártoknak a fizetést, mert ha nem így tesznek, az adott párt állami támogatásából egyszerűen levonják majd a "tiltott párttámogatásnak" megfelelő összeget, vagyis nem adják oda nekik a pénzt, ez az összeg valamikor nyáron fog majd hiányozni az adott párt kasszájából. Ugyanakkor a másik tételt, a büntetés összegét 15 napon belül be kell fizetni az államkincstárba, ennek hiányában jön a NAV inkasszója. A büntetést több ellenzéki párt nem hajlandó megfizetni, ezt közölte az LMP, a DK és az MPL is, de Szigetvári pártja, az Együtt fizetni fog.

A Jobbik van a leginkább szorult helyzetben, Szigetvári épp az ő példájukon mutatta be, hogy itt még nem ér véget az állam fogócskája. Az Együtt politikusa szerint a büntetés összeget vélhetően nem fogja tudni befizetni a Jobbik, és a NAV érvényesíti az inkasszót. Ez viszont már Szigetvári szerint a - várhatóan március elején megérkező - listaállítás utáni kampánytámogatást is érinteni fogja, amely addig megérkezik a Jobbik (és a Többi párt) számlájára. Így szerinte ördögi kör alakul ki, mert ez várhatóan újabb állami büntetést von maga után: "Mivel a Jobbik 106 egyéni választókerületben indul, így ők 600 millió forint kapnak. Ha azonban ennek bármekkora részét is éri az inkasszó, akkor azzal a pénzzel jogilag nem tudnak majd kampánykiadásként elszámolni, hiszen az inkasszó nem kampányköltség. Ennek pedig az lesz a következménye, hogy a kampányfinanszírozás állami számvevőszéki ellenőrzése idején (2018 második fele) a számvevők újra pénzügyi szabálytalanságot fognak megállapítani mindazon pártoknál, amelyeknek a kampánytámogatását érinti az inkasszó. Ennek pedig újabb büntetés lesz az eredménye 2018 végén."

Vagyis Szigetvári szerint, akinek érvelését a sajtó magáévá tette, a mostani büntetés további büntetéseket hoz magával, "ördögi kör" alakul.ki. A Fidesz állama tehát így vagy úgy, de be fogja hajtani az összes megbüntetett párton a szerintük megfizetendő összeget.

Az NGM mostani közleménye érdemben nem változtat a pártok helyzetén, mind a "tiltott párttámogatás", mind pedig a büntetés összegét továbbra is várja az állam, talán az "ördögi kör" nem fog kialakulni. A nemzetgazdasági miniszter ugyanis azt javasolta a NAV-nak, hogy ne indítson behajtási eljárást és ne érvényesítsen inkasszót az országgyűlési választásokat megelőzően. "Így az ÁSZ által előírt fizetési kötelezettségek a pártok választások előtti költségvetési gazdálkodását és a kampány támogatásokat nem érintik" - írta az NGM arra utalva, hogy a pártok kifizethetik az államtól kapott kampánytámogatásból a büntetést, ennek nem lesznek a pártokra nézve következményei. Ugyanakkor az NGM hozzátette: "a törvényeket mindenkinek be kell tartani, a politikai pártoknak is, a törvénysértés következménye alól felmentést adni senkinek nem lehet". Továbbá az érintett politikai pártokat felszólították, hogy a törvénytelen gazdálkodás miatti befizetési kötelezettségek ütemezéséről, a részletfizetés rendjéről kezdeményezzenek egyeztetést a Magyar Államkincstárral, valamint a NAV-val.

A most meglebegtetett "könnyítés" Szigetvári szerint mindazonáltal csapdának tűnik, az egész eljárást legitimizálnák azzal, ha egyeztetni kezdenének a részletfizetésről és haladékról.

A Liberálisok közös fellépésre szólítják az ellenzéket

Az Állami Számvevőszék büntetése miatt közös fellépésre szólítja fel az ellenzéket a Magyar Liberális Párt. Az ÁSZ a Fidesz megrendelésére sok milliós büntetésekkel akarja ellehetetleníteni a választások előtt az ellenzéki pártokat, köztük a Liberálisokat is. A számvevőszék lépése nem más, mint az ellenzék felszámolására tett kísérlet, a demokrácia elleni támadás - írják a közleményükben. Az Állami Számvevőszék ahelyett, hogy a közpénzek törvényes elköltése felett őrködne, a maffiára emlékeztető módszerekkel, putyini mintára próbálja meg kizsigerelni az ellenzéket, hogy a 2018-as országgyűlési választásokon ne tudjanak a Fidesszel szemben kampányolni.

A Magyar Liberális Párt megalakulása óta átláthatóan, ellenőrizhetően és a törvény minden betűjét tiszteletben tartva gazdálkodik, és ezt a korábbi ÁSZ-vizsgálatok is megerősítették. A tiltott pártfinanszírozás vádja nyilvánvaló hazugság. A büntetésről szóló első értesítés után észrevételt tettünk, a számvevőszék azonban ezt visszautasította. Az alapvető jogokat és az a magyar alaptörvényt is sérti, hogy az ÁSZ-bírsággal kapcsolatban nincs jogorvoslati lehetőség.

A Fidesz semmilyen eszköztől nem riad vissza, hogy hatalmát megőrizhesse, és ellenfeleit tönkretegye. Az ÁSZ-büntetések miatt több ellenzéki párt működése, és így a 2018-as választások tisztasága is veszélybe került. A Liberálisok ezért egyeztetésre hívják a magyar ellenzéket. Védjük meg közösen a magyar demokráciát, védjük meg közösen a 2018-as választások tisztaságát! - zárul a dokumentum.

Szerző
Frissítve: 2018.01.10. 17:02