Összesen 304 településen csak részben ellenőrizték az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) kéményseprői a kéményeket, fűtőberendezéseket - derült ki a belügyminiszter válaszából, amit Demeter Márta LMP-s országgyűlési képviselő kérdésre adott. Ezzel a szaktárca és a hatóság is elismerte, hogy törvénysértést követtek el, hiszen a hatályos jogszabályok alapján valamennyi ingatlan kéményét ellenőrizni kellett volna - nyilatkozta a Népszavának az ellenzéki párt politikusa.
Ha a kéményseprés nagy részének államosítása, 2016. júliusa előtt a közszolgáltatást végző vállalkozások ilyen félmunkát végeztek volna, a tűzvédelmi hatóság, vagyis az OKF jelentős bírságot szabott volna ki - tette hozzá Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) elnöke.
Azokon a településeken, ahol a lakossági sormunka nem fejeződött be, a kéményseprők tovább járják a házakat és felajánlják a helyszíni megrendelés lehetőségét a kéménytulajdonosoknak írta az OKF lapunk kérdésére. Demeter Márta viszont adategyeztetést kér a Belügyminisztériumtól, hogy tételesen sorolják fel a mely településeken nem végezték el az akkor hatályos jogszabályok szerinti kötelező vizsgálatokat.
A törvénysértésnél is nagyobb kockázatot jelent, hogy 2018. januárjától megszűnt a családi házak kötelező kéményellenőrzése. Az egylakásos ingatlanban – jellemzően családi házakban – élők januártól maguk dönthetik el, mikor érkezzen hozzájuk a kéményseprő. Ehhez nem kell mást tenni, mint interneten, telefonon, vagy a személyesen az ügyfélszolgálaton időpontot egyeztetni és foglalni - érvelt az OKF kommunikációs vezetője, Hajdú Márton tűzoltó alezredes. Kérdés, mennyire életszerű, hogy a minden családi ház tulajdonosa fontosnak tartja majd a kéményseprést.
Ráadásul az olyan egyedülálló ház tulajdonosának fizetnie kell a kémény, illetve a fűtési rendszer ellenőrzésért - akár 20-40 ezer forintot is -, amelyikbe vállalkozás székhelye, telephelye van bejelentve. E házakhoz megrendelésre érkeznek a kéményseprővállalkozások, a gázüzemű zárt rendszerű kazánokhoz két évente, más fűtési módoknál évente. Arra a jogszabály sem ad világos magyarázatot, hogy ilyen esetekben ki és milyen mértékben fizessen a kéményseprőszolgáltatásért, mi történik, ha nem a tulajdonosé a családi házba bejegyzett vállalkozás, illetve ha több ilyen cég székhelye is egy ingatlanba van bejegyezve. Szintén kérdés, hogy ki és milyen arányban állja a számlát. Társasházakban is megkülönböztetett figyelmet élveznek a székhelyként használt lakások, ám ott a cégeknek/tulajdonosoknak sormunkák során csak a rájuk eső részt kell megfizetniük.
Az ingatlanokra alapozott megkülönböztetés miatt az egyenlő bánásmód hatósághoz fordul Vámos Csaba mert szerinte nem lehet különbséget tenni az állampolgárok között aszerint, hogy milyen ingatlantípusban laknak. Jóval nagyobb a szén-monoxid mérgezés kockázata, ha nem kötelező a kémények, illetve a fűtőrendszerek ellenőrzése. Márpedig a hazai ingatlanok túlnyomó része - különösen vidéki településeken -, családi ház - tette hozzá a KOSZ elnöke.
A szakszervezeti elnök és az ellenzéki politikus szerint is a családi házak kötelező rendszeres ellenőrzésének megszüntetése elismerése annak, hogy a túlzott központosítás ezen a szolgáltatási területen is káoszt okozott. Az OKF közlése szerint 640 kéményseprő tevékenykedik a szervezetnél, miközben az államosítás előtt 900-950 szakember látta el a közszolgáltatást és már az a létszám is a fele volt a korábbi nagyjából 1800 kéményseprőnek.
