Belezavarodtak a pártbüntetésekbe

Publikálás dátuma
2018.01.11 06:08
VÉLEMÉNYEK - A nemzetgazdasági tárca javaslata nincs összhangban az ÁSZ eddigi álláspontjával - Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /
A számvevőszék eddig nem látott lehetőséget rá, hogy a megbüntetett ellenzéki pártok részletfizetést vagy haladékot kérjenek. A nemzetgazdasági tárca most ezzel állt elő.

Haladékot kérhetnek a pártok – adta hírül a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A tárca arról számolt be, hogy a „tiltott támogatást elfogadó és a szabálytalanul gazdálkodó pártok” számvevőszéki vizsgálatával kapcsolatban Varga Mihály miniszter egyeztetést kezdeményezett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) valamint a Magyar Államkincstár vezetőivel.

A számvevőszék sorra büntette az ellenzéki pártokat, elsőként a Jobbikot. Vona Gábor pártjának tiltott támogatás elfogadása miatt elvileg több mint 330 milliót kell visszafizetnie, és ugyanilyen mértékű állami támogatástól esik el. A Jobbik politikai indíttatású támadásról és a megsemmisítésére tett kísérletről beszél, a többi ellenzéki párthoz hasonlóan keményen tiltakozik a jogsértőnek tartott – megfellebbezhetetlen – számvevőszéki döntés ellen.

Az államkincstár a minap már bejelentette, hogy a Jobbik költségvetési támogatásának 330 milliós csökkentését csak július elsejétől érvényesíti, méghozzá részletekben, ha a párt ezt kéri. Ettől még az eredeti, szintén 330 milliós tételt – amit az ÁSZ szerint a Jobbik tiltott támogatásként kapott – a pártnak 15 napon belül be kellene fizetnie. Ha nem teszi, akkor jön az adóhatóság.

Eddig legalábbis így volt. Új fejleményként a nemzetgazdasági miniszter azt javasolta a NAV-nak, hogy ne indítson behajtási eljárást és ne érvényesítsen inkasszót a választás előtt. Az Állami Számvevőszék által előírt fizetési kötelezettségek így a pártok választások előtti költségvetési gazdálkodását és a kampánytámogatásokat nem érintik. Az NGM egyúttal „felszólítja” az érintett pártokat, hogy a „törvénytelen gazdálkodás miatti befizetési kötelezettségek ütemezéséről, a részletfizetés rendjéről kezdeményezzenek egyeztetést” az államkincstárral és az adóhatósággal.

A nemzetgazdasági tárca javaslata nincs összhangban az ÁSZ eddigi álláspontjával.

A Fidesztől tavaly már szivárogni kezdtek olyan vélemények, hogy az ellenzéki pártok büntetésének kifizetését a választás utáni időszakra kellene halasztani. Karácsony előtt megkérdeztük a számvevőszéket, hogy az ÁSZ megfontolja-e a fideszes berkekből érkező javaslatot. Megkérdeztük azt is, van-e módja rá egy adott pártnak – jelesül: a Jobbiknak –, hogy fizetési halasztást, vagy részletfizetési lehetőséget kérjen.

Horváth Bálint, a számvevőszék kommunikációs vezetője akkor így válaszolt: „az ÁSZ jogállásából fakadóan nem mérlegelhet politikai pártok által megfogalmazott szempontokat, javaslatokat, így a Jobbik befizetési kötelezettségének teljesítésével kapcsolatban is kizárólag a jogszabályi előírásokat tartja irányadónak. Tájékoztatom, hogy ha a párt a végleges jelentés nyilvánosságra hozatala után 15 napon belül nem fizeti be a kiszabott összeget, az adóhatóság azt adók módjára hajtja be.”

Ismét megkerestük Horváth Bálintot, kérve, reagáljon a nemzetgazdasági tárca lépésére. A kommunikációs vezető arra hívta fel a figyelmünket, hogy a számvevőség nem hatóság. Törvényi felhatalmazása a tiltott támogatás tényszerű megállapítására terjed ki: „az ÁSZ a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményét a továbbiakban nem kommentálja”.

A NAV-tól azt szerettük volna megtudni, milyen jogszabályi hivatkozással akar eleget tenni a nemzetgazdasági miniszter javaslatának. Az adóhatóságtól egyelőre nem érkezett válasz.

Pártkatonákkal nem tárgyalnak
Orbán Viktor megijedt és visszavonulót próbál fújni – így értékelte a Jobbik a nemzetgazdasági tárca kezdeményezését. A párt szerint a részletfizetés és a halasztás lehetősége egy jogtalan büntetés esetében csupán átverés. A Jobbik új, törvényes és tisztességes eljárást követel a számvevőszéktől. A Demokratikus Koalíció közölte, hogy nem alkuszik, és nem fizeti be az ÁSZ jogtalan büntetését:„egyetlen huncut fityinget, lyukas garast, megveszekedett forintot sem”. A DK nem tárgyal a „demokratikus intézményeket megszálló, azokkal bunkósbotként bánó hatalom egyetlen pártkatonájával”, így a Nemzetgazdasági Minisztériummal, az államkincstárral vagy az ÁSZ-szal sem.



2018.01.11 06:08

Tüntetésen álltak ki Debrecenben az eddigi iskolaigazgató mellett

Publikálás dátuma
2018.08.17 21:24

Fotó: Google Street View/
Nem értik a döntést, elégedettek voltak Rózsavölgyi Gábor munkájával.
Több százan tüntettek csütörtökön a debreceni Ady Endre Gimnázium igazgatójáért az iskola épülete előtt. Az eseményt öreg diákok szervezték, de sok szülő, jelenlegi tanuló és tanár is részt vett rajta – hangzott el az RTL Klub híradójában. A tüntetés résztvevői azt akarják, hogy továbbra is Rózsavölgyi Gábor legyen az igazgató, aki 23 éve vezeti a gimnáziumot. Mellette voksoltak az iskola tanárai, diákjai és a szülői munkaközösség, az oktatási államtitkár mindezek ellenére úgy döntött, nem támogatja a pályázatát. Helyette Türk László helyi fideszes képviselőt nevezte ki öt évre. A csatornának több szülő is arról beszélt: nem értik a döntés okát, elégedettek voltak a régi igazgató munkájával, mert ő a gyerekekkel foglalkozott. Korábban a tankerület úgy reagált, hogy szakmai szempontok szerint döntöttek, mert szerintük eddig jogszerűtlenül működött az iskola.
2018.08.17 21:24
Frissítve: 2018.08.17 21:24

Rengeteg kilakoltatás volt a moratórium felfüggesztése óta

Publikálás dátuma
2018.08.17 20:14

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Völner Pál szerint 1355 eljárásra került sor a második negyedévben. Azt nem tudta megmondani, hogy ezek hány kiskorút érintettek.
Oláh Lajos írásbeli kérdést nyújtott be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek – a DK-s politikus arra volt kíváncsi, hogy hány kilakoltatásra került sor az elmúlt három hónapban. Választ Völner Pál államtitkártól kapott, és a dokumentumból kiderült: 2018. év II. negyedévében összesen 1355 eljárásra került sor ingatlanok kilakoltatása, illetve birtokbaadása kapcsán. Mint írta, az eljárások  – 61,25 százalékát a lakóingatlanok sikeres árverését követő birtokbaadási eljárások, – 22,88 százalékát pedig a lakásügyben hozott határozat végrehajtása tette ki. Hozzátette, hogy lakásügyben hozott határozat végrehajtására 310 esetben, bírósági végrehajtáson kívül történő értékesítést követő kilakoltatásra 4 esetben és önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére 81 esetben került sor. A Nemzeti Eszközkezelő kérelmére elrendelt kilakoltatásra 130 esetben volt példa, míg a kielégítési végrehajtási eljárás során a lakóingatlan sikeres árverését követő birtokbaadások száma 830 volt. Völner kitért arra is, hogy a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása miatt a kilakoltatásokra 2017. november 15-től 2018. április 30-ig nem kerülhetett sor, így a gyakorlatban a 2017. negyedik negyedévében, valamint a 2018. első negyedévében és a második negyedév egyharmadában értékesített ingatlanokat adták most birtokba. Mit írta, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nem rendelkezik adatokkal azzal kapcsolatban, hogy a kilakoltatások során hány kiskorú érintett. Azonban ha kiskorú személy érintettsége merül fel, minden esetben szükséges az illetékes gyámhatóság bevonása az eljárásba.
2018.08.17 20:14
Frissítve: 2018.08.17 20:22