A magyarok nem akarják, hogy a határon túliak is szavazzanak

A teljes népesség mindössze egyötöde ért egyet azzal, hogy a határon túl élők is voksolhatnak a parlamenti választáson – ez derül ki a Republikon Intézetnek a 24.hu megbízásából készült felméréséből.

Hetven százalék nem ért azzal egyet, hogy a határon túliak szavazzanak, 40 százalék el is venné a szavazati jogot. A társadalom negyede az állampolgárságtól is megfosztaná a 2010 óta honosított egymillió embert. Ez a summája a Republikon felmérésének.

Viszont azok, akik ellenzik a szomszédos országokban élő kettős állampolgárok szavazati jogát, megosztottak abban, hogy utólag el lehet-e venni tőlük ezt a jogot: a megkérdezettek 40 százaléka fosztaná meg őket a szavazás lehetőségétől, 31 százalék viszont ellenérzései dacára sem venné vissza a választójogot.

Meglepő, de még a Fidesz-szavazóknak is csak a 37 százaléka ért egyet a szavazati jog 2010 utáni kiterjesztésével, 26 százalékuk a baloldaliak többségéhez hasonlóan visszavonná a döntést, további 32 százalék pedig érvényben hagyná ugyan, de nem ért vele egyet.

Váratlan az is, hogy a Jobbik szavazói még a baloldali-liberális szimpatizánsoknál is nagyobb mértékben utasítják el a külhoni magyarok választójogát: 58 százalékuk elvenné azt. A felmérés is jelzi, milyen fontos kérdésnek tartják a hazai választók azt, hogy a Fidesz a határon túli magyarokkal döntően befolyásolni tudja a választást.

A Vasárnapi Hírek elemző cikkében azt írta: egyre nagyobb az esély arra, hogy a határon túli magyarok döntsenek a Fidesz – esetleges újabb kétharmados – győzelméről az áprilisi választáson. Erre abból lehetett következtetni, hogy minden korábbinál jobban pörgeti a Fidesz a választási részvételhez szükséges regisztrációt. A hajlandóságról annyit, hogy miközben tavaly nyáron havonta még csak 2 ezer új külhoni állampolgár kérte a nyilvántartásba vételét, szeptemberben 3 ezren, októberben 3500-an, novemberben és decemberben pedig már 8-8 ezren kérelmezték ugyanezt. Vagyis kevesebb mint fél év alatt a négyszeresére emelkedett a regisztrációt kérők száma. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint jelenleg több mint 315 ezer, magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgár van a külhoniak névjegyzékében. Fél éve még úgy tűnt, hogy a regisztráltak száma áprilisra épphogy eléri majd a 320 ezret. Ehhez képest most sokan azt sem tartják kizártnak, hogy 350-400 ezer határon túli szavazat érkezik majd.

A Demokratikus Koalíció október végén indított aláírásgyűjtést azért, hogy a határon túli magyarok ne vehessenek részt a választáson – az akciót a többi ellenzéki párt nem támogatja, több közülük elítélően beszélt róla. Emögött azonban – mint a Republikon adataiból látszik – legfeljebb erkölcsi megfontolás áll,