Biztosítók szorításában

Publikálás dátuma
2018.01.12 06:16
Fotó: Shutterstock
Fotó: /
Egy-egy közlekedési balesetben a vétlen jármű tulajdonosának vagy üzemben tartójának kálváriája a biztosítási ügyintézéssel kezdődik igazán.

Borzasztóan kiszolgáltatott helyzetbe kerül az az autós, aki önhibáján kívül közlekedési baleset szenvedő alanya lesz. Az egész Unió, de Európa területén is, az elmúlt évtizedben az egyik legrosszabb kárrendezési gyakorlat alakult ki itthon, ami még a volt szocialista országok között is sereghajtóvá tette Magyarországot. Többek között ezt mondta a Népszavának Vinkelman István, közlekedési mérnök, a BÜSZI Kft. Kárrendező iroda tulajdonosa és ügyvezetője.

- Tőlünk egy kicsit nyugatabbra a baleset vétlen áldozata automatikusan kap egy bérautót, amikor leadja sérült járművét a szervizben, minden papírmunkát a javítóműhely intéz a biztosítóval – jelentette ki a szakember. – Nálunk a biztosítók a ptk-ban rögzített kárenyhítési kötelezettség sajátos (félre-) értelmezésével olyan költségek vállalására kényszerítik a károsultakat, ami megalapozatlan és jogilag erősen megkérdőjelezhető. Magyarországon a javítás idejére a bérautóért általában harcolniuk kell az autósoknak.

Nálunk sokkal nehezebb az ilyen ügyek rendezése, mint ugyanazzal a tulajdonosi körrel rendelkező biztosítónál külföldön. A polgári peres eljárások során a bíróságok is megalapozott indoklást várnak a bérautó-használat iránti kérelmek elbírálásánál, nem elég számukra, hogy a balesettel durván beleavatkoztak egy vétlen autós minden napjaiba.

Amikor valakinek vétlenül összetörik az autóját, a kárbejelentést és a kárfelmérést követően a jelenlegi szokás szerint nem a károsult ad be egy ajánlatot, kárigényt a biztosítónak, hanem megvárja míg a biztosító kínál egy összeget, amelynek elfogadásáról dönthet.

A szakember szerint ennél lényegesen jobb megoldás azonban, ha ezt megelőzve mi, a károsulti oldalról adunk be kárigényt. Ennek azért van jelentősége, mert a törvény ilyenkor kötelezi a biztosítót, hogy amennyiben nem fogadja el, vagy levon az általunk kért összegből, akkor részletes indoklási, tehát ellenbizonyítási kötelezettsége van.

Vinkelman István hozzátette: az autósok többsége inkább fizetne több biztosítási díjat, ha – a nyugati országok mintájára – biztos lehetne abban, hogy a kárrendezési szolgáltatás színvonala is tükrözné a többletet. Mivel ez nincs így, sokan az olcsó díjakat részesítik előnyben, csak egy káresemény kapcsán szembesülnek ennek a szolgáltatások terén is mutatkozó hátrányával.

Vinkelman István azt tanácsolja a balesetek vétlen elszenvedőinek, hogy ne hagyják magukat, legyenek tisztában azzal, a bérautó használata része a káreseménynek – hiába vitatják ezt Magyarországon a biztosítók -, ha nem történne baleset, és nem esnének el a saját autó használatától, akkor ezek elszenvedőinek nem lenne szükségük bérautóra.

A törvény az autósokat védi

A jogszabály szerint, ha a biztosító nem ismeri el a teljes kárigényt (például bérautó, vagy avultatás címén levon a javítási költségből), akkor neki kell bizonyítania döntése megalapozottságát. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 31. paragrafusa így rendelkezik: „A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a kárképviselő, a kártalanítási számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:

- kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt...jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította, vagy 

- indoklással ellátott választ adni a kártérítési igényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg."

2018.01.12 06:16

Tömött sorokban álltak az Orbán hallgatóságát szállító buszok

Publikálás dátuma
2018.10.23 18:42

Fotó: /
Háztól házig szállíthatták azokat, akik részt vettek a miniszterelnök ünnepi beszédén, legalább legalább ötven busz foglalta el az Andrássy út két oldalát.
Viszonylag kevesen hallgatták Orbán Viktor október 23-i, Terror Háza előtt tartott ünnepi beszédét, a rendőrautókkal és kordonokkal szeparált területen mintegy három-négyezer érdeklődő állhatott. 
A szimpatizánsok közül sokan érkeztek vidékről és a határon túlról is, az ő útjukat viszont a jelek szerint megkönnyítették gondos utazásszervezők. Mint a Népszava megtudta, a lekordonozott terület mögött hosszú-hosszú sorokban álltak az 50 fő szállítására alkalmas turistabuszok.
„A Kodály körönd és a Hősök tere között mindkét oldalon több száz méteren álltak a buszok vagy száz is lehetett, ráadásul az Ötvenhatosok terénél is láttam hasonló buszokat”- mondta lapunknak Polgári Vince nyugdíjas újságíró és fotós, aki képeit is megosztotta velünk. Ezek alapján annyi bizonyos, hogy a Bajza utca és a Hősök tere között legalább 25-30 busz állhat, és ha a sor a Kodály köröndig tartott, akkor a közel 700 méteren 60 turistabusz is állhatott a forgalom elől egyébként lezárt területen; emellett a szervízúton is láthatóak kisebb furgonok.
2018.10.23 18:42

Megtelt a Bem József tér, ezrek az ellenzéki tüntetésen

Publikálás dátuma
2018.10.23 16:14
Összellenzéki tüntetés 2018. október 23-án a Bem József téren
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Párton kívüli civilek, momentumosok és szocialisták együtt demonstrálnak Bem tábornok szobránál: Jeszenszky Géza levélben üzent: Moszkva fennhatósága helyett a nyugathoz kell tartoznunk.
Háromnegyede négykor startolt el az ellenzék összefogással megvalósuló demonstrációja, vagyis Közös Ellenzéki Tüntetés  – kezdésre majdnem megtelt a Bem József tér, ami kétezer embert jelenthet.
A momentumosok külön vonultak, de tudósítónk  a téren rajtuk kívül látott szocialista, párbeszédes aktivistákat és politikusokat is. Feltűntek az egykori Magyar Nemzet munkatarsai is, akik 56 forintért árulják a Magyar Hang című hetilapot. Az aláírásgyűjtő standok szépen pörögnek, az egyik aktivista azt mondta, 3 óra óta legalább 80 szignót gyűjtött. 
Jeszenszky Géza nem tudott részt venni a tüntetésen, de levelében azt írta : csatlakoznunk kell az európai ügyészséghez, hogy Magyarország kikerüljön Moszkva fennhatósága alól, és csatlakozzon a nyugati demokráciákhoz.

A szentjánosbogarak egyre többen

Elsőként Lengyel Róbert, Siófok polgármestere szólalt fel, aki arra emlékeztetett, hogy 1956. október 23-án betelt a pohár. A magyaroknak elegük lett abból, hogy a rendszer azt a jelszót használta, hogy aki nincs velünk, az ellenünk van. A Nyugat démonizálásából és a Kelet simogatásából.  „Voltak apró szentjánosbogarak, akik tudták : baj lesz. Sokáig csendben voltak, mert a puszta gondolatot is büntették. Sokan manapság is úgy gondolják, az ország lehetne jobb. Tiszteletben tartom, hogy vannak akik elégedettek, de én a másik táborba tartozom. 2018-ban a szentjánosbogarak egyre többen vannak” - mondta a polgármester.

Még a választások előtt

Ne várjátok a messiást, mert már rég itt van: ti vagytok a megváltók – szólított fel mindenkit Harangozó Tamás arra, hogy tegyen valamit a sorsáért, tegyen valamit, ha más világot szeretne, mint amilyet a magánrepülökőn szálló, a Várban pöffeszkedő, oligarchákat hizlaló rezsim kényszerít rá az országra. Orbán Viktor – nemzeti gúnyába bújva harminc évvel a rendszerváltás után gyakorlatilag újjáépítette az állampárti rendszert – illiberális demokráciának becézve. Felszámolta a sajtószabadságot, a törvények előtti egyenlőséget, az emberek közötti szolidaritást pedig csírájában igyekszik elfojtani. Orbán nem véletlenül titulálja a magyarokat félázsiai népségnek, úgy is kezeli őket: a hajléktalanokat eltakarítja, az adósokat kilakoltatja, tömegeket dolgoztat éhbérért és zsákutcába kényszeríti az országot. Annak érdekében, hogy az emberek ne egy fékevesztett, korrupt rezsim alattvalói legyenek, közösen kell fellépni.
A szocialista politikus szerint amire ma nincs szükség, az a több párt, illetve a pártoskodás – a különböző politikai formációk nem nézhetik féltékeny fennhéjazással a civil szervezeteket.
Amelyeknek azonban tudomásul kell venniük, hogy már rég berángatták őket a politika terébe, ahol bizony csak politikai eszközökkel lehet eredményt elérni. Következésképp nincs pardon, deklarálta Harangozó, össze kell kapaszkodni mindenkinek – és nem általánosságban: jóval az országra váró választások előtt (értsd: a tavasszal esedékes EP- és az őszi önkormányzati megmérettetés előtt). Szóval éljenek a hősök, és kezdődjön a rezsimbontás.

„Orbán Putyin zsebében van”

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője szerint akik ma együtt vannak, sok mindenben egyetértenek. Elsősorban az európai ügyészséghez való csatlakozásban. Jávor úgy véli,  Orbán strómanjai zsebéből egyre jobban kikandikál a miniszterelnök és a családja – Azt hiszik, rájuk semmilyen szabály nem vonatkozik, bármit megtehetnek. „Európa az önkényuralmukat veszélyezteti. Soha ennyien nem támogatták, hogy az EU-tagjai legyünk. Európa mi vagyunk. Orbán nem Európa ellen küzd, hanem ellenünk. 
„Orbán Putyin zsebében van, 62 évvel azután, hogy a magyar nép nemet mondott az orosz kizsákmányolásra. Nemcsak Magyarországot árulja el, magát Európát próbálja meg szétzilálni.”
 Néhány hónap múlva választások lesznek. Hányan lesznek ott olyanok, akik orosz zsoldban az unió kinyirásáért fáradoznak? Ha egy szétaprózott ellenzék áll fel a Fidesz ellen, Orbán nyer. Gondolkodjunk ezen. Én készen állok, állítsuk meg őket együtt” - mondta Jávor Benedek a tüntetésen.

Szomszédoljanak az európai ügyészséggel!

1956 közös múltunkhoz tartozik – olyan múlt, ami nem csak főhajtást, de cselekvést kíván meg, mondta Donáth Anna, a Momentum alelnöke. A politikus szerint 1956 hősei nem elégednének meg egy hangzatos beszéddel, ezért követőiknek is bizonyítaniuk kell: jelenleg azt, hogy Európához tartozunk, hogy Európa mi vagyunk. Ilyen cselekvés az, hogy támogatjuk az európai ügyészséghez való csatlakozást, amivel budapesti és vidéki, kormánypárti és ellenzéki is egyetért – mondta Donáth. A Momentum alelnöke hangsúlyozta, pártjuk támogatja a petíciót – és arra kérnek mindenkit, hogy házaljanak, szomszédoljanak, ha kell, a petícióval. „Nem adjuk a hazánkat, nem adjuk a jövőnket Európához kell tartoznunk”, hangsúlyozta Donáth Anna. 

a bátorság félre löki a NER-t

Következőként Lukácsi Katalin lépett a színpadra– „volt kdnps-ként mutatnak be mindig az ilyen rendezvényeken, és ezt vállalom. A polgári Magyarország híveként vallom most is, hogy Orbán-rendszerének meg kell buknia” - szögezte le a szónok. Mint mondta, tud olyan fideszes szavazóról, aki jobb híján a baloldalra szavazott, de olyanokról is, akik fogcsikorgatva választotta újra a Fideszt. Pedig az új cél közös is lehetne, figyelmeztetett Lukácsi: egy friss felmérés szerint a kormánypárti szavazók kétharmada is támogatja az európai ügyészséghez való csatlakozást. Lukácsi Katalin végül mindenkit arra kért: ne féljünk, mert nincs rá okunk, a lelkiismeretünk tiszta.
A NER bukását nem külső hatalom, hanem aktív állampolgárok döntik meg, a rendszert a félelem tartja hatalomban, de a bátorság fogja félre lökni
mondta Lukácsi, akit nagyon megtapsoltak.

A rezsimet a lopott pénz tartja hatalomban

Hadházy Ákos óriási üdvrivalgás közepette kezdte el ezután beszédét: mint mondta, 1956-ban a magyar nép bebizonyította, hogy nem birka, és elzavarta korrupt kormányát – az, hogy forradalma elbukott, végül az orosz tankok végtelen során múlt.  
A mai kormányt viszont nem orosz tankok tartják hatalomban, hanem az EU-tól ellopott tengernyi sok ezer milliárdnyi pénz, amivel az Orbán-kabinet megfizetik zsoldos seregéneik tábornokait tisztjeit és bakáit – Mészáros Lőrinctől Mengyi Rolandig, a legkisebb, de lojális polgármesterecskéig,
jegyezte meg Hadházy Ákos.
A szónok szerint nem is a NER luxusa – a milliós öltönyők, tízmilliós karórák – a felháborítóak, hanem az, hogy ebből a lopott pénzből mindent megvehetnek: a fél magyar sajtót, ami hazugságokat terjeszt; a roma támogatási forrásokból pedig a legszegényebbek szavazatait. És ebből telik a zsarolásra, megfélemlítésre is, mondta Hadházy – utána hosszan zúgott a Nem hagyjuk!   A politikus szerint, ha összegyűlik az egymillió aláírás, az európai ügyészséghez való csatlakozással el lehet zárni a lopott pénz csapjait , és ezzel a kormány megfosztható nyomásgyakorló erejétől.
„Így pedig megmutathatjuk, hogy a magyarok nem korruptak – ahogy '56-ban bebizonyítottuk, hogy nem vagyunk kommunisták.”
 Lesz ehhez egymillió ember, hogyne lenne, bizakodott Hadházy, aki szerint édes teher, hogy alig tudják megszervezni az újabb és újabb helyeket az aláírásgyűjtéshez. 
A felszólaló szerint Magyarország tavaly dupla annyi pénzt kapott az uniótól, mint amennyit Ausztria kapott a második világháború után a Marshall-segély részeként; „és ennek az összegnek a nagyobb részét el is lopták” - folytatta a szónok, megjegyzését ismét vad fújolás, fütyülés fogadta. Hadházy  egyúttal bejelentette, aláírás-gyűjtő akciójukat bővítik: csatlakoztak hozzá a devizahitelesek, és mostantól a kilakoltatás ellen is gyűjtenek szignókat pultjaikon. 
Beszéde végén Hadházy Ákos mindenkit figyelmeztetett: a csaló elit már ellopta 28 évünket, most pedig a szemünk előtt lopja el a jövőnket. A jövő még megmenthető, de ehhez dolgozni kell gyermekeink érdekében is – mondta a politikus.

Aki nem összefogást akar, annak a Fidesz írja a szöveget

Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere nyerte a szimpátiaversenyt, őt fogadta ugyanis a legnagyobb taps. Márky-Zay felidézte, 1956-ban, a forradalom előtt ugyanolyan apátia volt, mint most –  62 éve viszont sok ezren tiltakoztak, határozottan kiálltak a jogállam mellett. „A rádió előtt sortüzet nyitottak a békés tüntetőkre, rájuk emlékezünk. A hatalom reakciója miatt volt véres a forradalom. Most békésen tiltakozunk, különböző párt képviselői, egyetértenek. Egységes a nemzet a nyugati értékrend mellett, nem akarunk orosz gyarmat lenni” - hangsúlyozta a polgári, keresztény értékrendet valló városvezető. Mint megjegyezte, míg 1956-ban Európától csak vártuk a segítséget, ma tudnak is segíteni , de ehhez kellő aláírással kell követelni az EU-s ügyészséghez való csatlakozást.      
„40 évig éltünk kommunista diktatúrában, ma mégis következmények nélküli ország vagyunk. Ne legyünk többé ilyen ország!”
„Ne a különbségeket keressük, hanem egységes magyar akaratot, pártállástól függetlenül. Csak egymással összefogva dönthetjük meg a pártállamot, aki nem ezt állítja, annak a Fidesz írja a szövegeit” - mondta a szónok.
2018.10.23 16:14
Frissítve: 2018.10.23 17:37