Biztosítók szorításában

Publikálás dátuma
2018.01.12. 06:16
Fotó: Shutterstock
Egy-egy közlekedési balesetben a vétlen jármű tulajdonosának vagy üzemben tartójának kálváriája a biztosítási ügyintézéssel kezdődik igazán.

Borzasztóan kiszolgáltatott helyzetbe kerül az az autós, aki önhibáján kívül közlekedési baleset szenvedő alanya lesz. Az egész Unió, de Európa területén is, az elmúlt évtizedben az egyik legrosszabb kárrendezési gyakorlat alakult ki itthon, ami még a volt szocialista országok között is sereghajtóvá tette Magyarországot. Többek között ezt mondta a Népszavának Vinkelman István, közlekedési mérnök, a BÜSZI Kft. Kárrendező iroda tulajdonosa és ügyvezetője.

- Tőlünk egy kicsit nyugatabbra a baleset vétlen áldozata automatikusan kap egy bérautót, amikor leadja sérült járművét a szervizben, minden papírmunkát a javítóműhely intéz a biztosítóval – jelentette ki a szakember. – Nálunk a biztosítók a ptk-ban rögzített kárenyhítési kötelezettség sajátos (félre-) értelmezésével olyan költségek vállalására kényszerítik a károsultakat, ami megalapozatlan és jogilag erősen megkérdőjelezhető. Magyarországon a javítás idejére a bérautóért általában harcolniuk kell az autósoknak.

Nálunk sokkal nehezebb az ilyen ügyek rendezése, mint ugyanazzal a tulajdonosi körrel rendelkező biztosítónál külföldön. A polgári peres eljárások során a bíróságok is megalapozott indoklást várnak a bérautó-használat iránti kérelmek elbírálásánál, nem elég számukra, hogy a balesettel durván beleavatkoztak egy vétlen autós minden napjaiba.

Amikor valakinek vétlenül összetörik az autóját, a kárbejelentést és a kárfelmérést követően a jelenlegi szokás szerint nem a károsult ad be egy ajánlatot, kárigényt a biztosítónak, hanem megvárja míg a biztosító kínál egy összeget, amelynek elfogadásáról dönthet.

A szakember szerint ennél lényegesen jobb megoldás azonban, ha ezt megelőzve mi, a károsulti oldalról adunk be kárigényt. Ennek azért van jelentősége, mert a törvény ilyenkor kötelezi a biztosítót, hogy amennyiben nem fogadja el, vagy levon az általunk kért összegből, akkor részletes indoklási, tehát ellenbizonyítási kötelezettsége van.

Vinkelman István hozzátette: az autósok többsége inkább fizetne több biztosítási díjat, ha – a nyugati országok mintájára – biztos lehetne abban, hogy a kárrendezési szolgáltatás színvonala is tükrözné a többletet. Mivel ez nincs így, sokan az olcsó díjakat részesítik előnyben, csak egy káresemény kapcsán szembesülnek ennek a szolgáltatások terén is mutatkozó hátrányával.

Vinkelman István azt tanácsolja a balesetek vétlen elszenvedőinek, hogy ne hagyják magukat, legyenek tisztában azzal, a bérautó használata része a káreseménynek – hiába vitatják ezt Magyarországon a biztosítók -, ha nem történne baleset, és nem esnének el a saját autó használatától, akkor ezek elszenvedőinek nem lenne szükségük bérautóra.

A törvény az autósokat védi

A jogszabály szerint, ha a biztosító nem ismeri el a teljes kárigényt (például bérautó, vagy avultatás címén levon a javítási költségből), akkor neki kell bizonyítania döntése megalapozottságát. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 31. paragrafusa így rendelkezik: „A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a kárképviselő, a kártalanítási számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:

- kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt...jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította, vagy 

- indoklással ellátott választ adni a kártérítési igényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg."

A magyar a legboldogtalanabb

Sokadszor derül ki, hogy a magyarok a legboldogtalanabbak a hazájukban az Európai Unión belül. A legfrissebb felmérést az Independent készítette. A 2017 szeptembere és októbere között végzett kutatás szerint 99 százalékkal a dánok a legelégedettebbek, a magyarok pedig 62 százalékkal a leboldogtalanabbak hazájukban.

Szerző
Témák
boldogtalanság

Állandó fenyegetés az ellenzéknek

Publikálás dátuma
2018.01.12. 06:09
Nem hatódtak meg a halasztástól FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Jellegzetes fideszes technikának nevezte Krekó Péter politológus, hogy a kormány haladékot akar adni az ellenzéknek a számvevőszék által megállapított tiltott támogatás visszafizetésére.

Mára valamennyi parlamenti mandátummal rendelkező ellenzéki párt gazdálkodásáról elkészítette végleges jelentését az Állami Számvevőszék (ÁSZ), és kisebb-nagyobb összegben valamennyit visszafizetésre kötelezte. Közben a kormány már megelégszik azzal, ha az ellenzéki pártok nem a törvény szerinti 15 napon belül, hanem a parlament választás után, részletekben fizetik vissza a pénzt. A javaslattal Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter állt elő, nem sokkal azt megelőzőn, hogy Áder János köztársasági elnök kihirdette a választás időpontját.

Az ÁSZ, amely eddig nem tudott ilyen lehetőségről, kérdésünkre nem kommentálta a Nemzetgazdasági Minisztérium ötletét. Az ellenzéki pártok nem hatódtak meg a kormány nagylelkűségétől. Messze a legtöbb pénzt a Jobbikon akarják behajtani: 330 millió forintot. (Büntetésként ugyanennyi állami támogatástól is elesik a párt.) A jogsértőnek tartott döntés miatt a Jobbik új eljárást követel, a Demokratikus Koalíció például „egyetlen fityinget” sem hajlandó fizetni. Hasonló bejelentést tett az LMP is.

Ennyire intenzív támadással szemben képtelenség sikeresen védekezni. Ha a Jobbik ügyes, akkor csökkentheti a veszteséget, de profitálni aligha tud ebből a helyzetből – Krekó Péter politológus, a Political Capital ügyvezető igazgatója ezt a múlt hónapban, a számvevőszéki „fideszes hadjárat” beindulásakor nyilatkozta a Népszavának. Az akkor elmondottakon szerinte érdemben az NGM javaslata sem változtat.

Jellegzetes fideszes technika ez: öt lépés előre, egy lépés hátra – közölte Krekó. A tiltott támogatás címén megállapított összeget később be kell fizetni, a Fidesz csak annak vádját szeretné elkerülni, hogy a választás előtt tönkreteszi az ellenzéki pártokat. A kormány számára fontos ugyanis, hogy külföldön legitimnek ismerjék el a magyar parlamenti választási rendszert. Már eddig is történtek olyan lépések, amelyek aránytalanul nehéz helyzetbe hozták az ellenzéket, a Fidesznek nem hiányzik az újabb botrány – állapította meg Krekó Péter.

Az ellenzék büntetésének lebegtetése nyilván arról is szól, hogy senkinek eszébe se jusson valamilyen kedvezményt igénybe venni a kampány során. A politológus szerint állandó lesz a fenyegetés, hogy az „állam és a párt ökle” bármelyik pillanatban lesújthat az ellenzékre.

Nyilván felvet kérdéseket, hogy a Jobbik vagy valamely más párt mennyire megalapozottan kapott büntetést a számvevőszéktől – mondta Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. A legnagyobb baj az – folytatta –, hogy nincs magyarázat rá, az elmúlt években az ÁSZ miért nem élt azzal a hatáskörével, amit most az ellenzéki pártok esetében alkalmaz, és miért csak az ellenzéki pártok esetében alkalmazza ezt. A kormánypártok még mindig kívül esnek a szóráson – hangsúlyozta.

Varga Mihály miniszter javaslatát nagy jóindulattal akár úgy is lehet értékelni, hogy a kormány próbál méltányosságot gyakorolni az ellenzék felé. Ligeti Miklós szerint azonban önmagában ez nem megnyugtató. Megoldást kell találni rá, hogy a számvevőszék döntésével szemben legyen jogorvoslati, fellebbezési lehetőség. A szakszerűség és a jogszerűség jegyében nyilván azt is garantálni kell – tette hozzá –, hogy az ÁSZ eljárását egy tőle független szervezet vizsgálhassa.

Szerző