Kevesebb adó jut a civileknek

Publikálás dátuma
2018.01.12 06:06
Egyenlőbbek - Az egyházakat kevésbé érinti Fotó: Vajda József
Fotó: /
Az adóhatóságnál a tegnap megjelent közlemény szerint 29 362 civil szervezetet regisztráltak - ők reménykedhetnek abban, hogy az adózók 2017. évi személyi jövedelemadójának (szja) egy százalékát számukra felajánlják az adózók.

 A lista - ha kis mértékben is - már most is foghíjas, hiszen közülük húsznak az adószámát már törölték, illetve a felszámolás sorsára jutottak. Aligha tévedünk, ha azt feltételezzük, hogy a felajánlások tényleges időpontjáig ez a szám még növekedni fog. A törölt adószámosok közül érdekes alapítványokra bukkanhatunk. Köztük van az ökölvívó szövetségi elnök, profi világbajnok Fóton bejegyzett sportegyesülete, vagy egy népszerű fővárosi sportklub teke és akrobatikus gimnasztika sportalapítványa. A pécsi Határon túli Magyar Ifjúságért Alapítvány éppúgy a törlés sorsára jutott, mint a Csángóföldi Gyermekek Magyar Oktatásáért Közalapítvány, akárcsak Kárpát-medence Gyermekeikért Kulturális Egyesület, és a XVI. kerületi polgárőröket támogató szervezet is.

Az adóhatóságnak az a döntése, hogy a személyi jövedelemadó (szja)-bevallásokat az adózó helyett kitöltik - vagyis az e-szja-bevallás - a civilszervezetek szempontjából jelentős bevételkieséshez vezetett. Mintegy 12 százalékkal kevesebb szja-t juttattak 2017-ben a civilszervezeteknek az adófizetők, mint egy esztendővel korábban, a felajánlások összértéke pedig a 2016-os 8,5 milliárdról 7,5 milliárd forintra csökkent. Szakemberek szerint a bevallás kitöltése mindenképpen egyszerűsödött, de bebizonyosodott az az előzetes félelem, hogy az adózók egy része nem bíbelődik az 1 százalékokkal.

Mindez nem befolyásolta azt, hogy továbbra is a Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány kapta ismét a legmagasabb, 142 millió forintos forintos felajánlást, de még ők is vesztettek 33 millió forintot. A Gyermekrák Alapítvány viszont évről évre veszít a népszerűségéből, a 2016-os 64 millió helyett meg kellett elégedniük 44 millió forinttal. Viszont a Daganatos.hu Alapítvány második tudott lenni a maga 115 millió forintos felajánlásával. Feltehetően ide csoportosultak át azok a pénzek, amelyek a nagy vesztesektől származtak. A Daganatos Gyermekekért Alapítvány 48, az Együtt a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány pedig 41 százalékkal kevesebbet könyvelhetett el, mint 2016-ban. A kieső bevételeket mindenütt nehéz lesz pótolni.

Mindenesetre elgondolkodtató az, hogy az e-szja bevezetése után az adózók tekintélyes része úgy véli, hogy nincs tennivalója már, elfogadják a NAV "ajánlatát", s eközben megfeledkeznek arról, hogy az 1+1 százalék felajánlás aktív cselekedetet igényelne tőlük, akár papíralapon, akár az ügyfélkapuk értesítési keresztül.

A NAV tegnap kezdte kiküldeni a tájékoztató leveleit az idei szja-bevallásokról, illetve jelentette meg a regisztráltaknak az ügyfélkapuk tárhelyein. A postán kiküldött levelekhez a NAV az adó 1+1 százalékának felajánlására szolgáló nyomtatványt, rendelkező nyilatkozatot is mellékelte. Az idei bevallások benyújtási határideje: május 22.

Szerző
2018.01.12 06:06

Volt idő, amikor Magyarország kért "zsoldosokat”

Publikálás dátuma
2018.09.24 08:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kormánypropaganda szerint elvennék a határőrizet jogát, de nem olyan régen még a magyar kormány kérésére jöttek szlovák, cseh és osztrák rendőrök a határra.
„Brüsszel zsoldosokat akar a magyar határra vezényelni, hogy azok engedjék be a bevándorlókat” – Orbán Viktor és a Fidesz rendszeresen így interpretálja Jean-Claude Juncker által vezetett Európai Bizottság legújabb javaslatát, amelynek lényege, hogy az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex kötelékében egy tízezer fős, gyorsreagálású határőrizeti erőt hoznának létre. Bár a terv is arról szól, hogy ennek bevetését a fogadó ország maga kérhetné, és még ebben az esetben is a fogadó állam parancsnoksága alatt, annak törvényei szerint működnének, a kormányzati propagandát ez nem zavarja. Pedig volt olyan idő, amikor még mi kértünk idegen katonákat a magyar határ őrizetére. Még 2015 őszén számolt be az MTI arról, hogy ötven rendőrt küld Szlovákia Magyarországra, a magyar-szerb határra, miután a pozsonyi kormány jóváhagyta az intézkedést. A szlovákok a kerítés mentén magyar rendőrökkel és katonákkal járőröztek közösen, felszerelésüket és szolgálati autóikat a szlovák belügyminisztérium biztosította. A szlovák belügyminisztérium szerint ők a magyar fél kérésére küldenek rendőröket a magyar-szerb határra. Robert Fico akkori szlovák miniszterelnök pedig azt mondta, csak azért nem katonákat küldtek, mert a törvényi szabályozások miatt sokkal egyszerűbb megoldani a rendőrök kiküldését. Két héttel később a TASR szlovák hírügynökség már azt írta, a szlovák rendőrök több mint 4000 szolgálati órát teljesítettek 157 járőrszolgálat alkalmával, miközben 100 illegális migránst és két embercsempészt tartóztattak fel, illetve – a magyar kollégáikkal – le. Pintér Sándor magyar belügyminiszter az összefogás mintapéldájának nevezte a szlovák rendőrök jelenlétét Magyarországon és a visegrádi együttműködés sikerét méltatta ennek kapcsán. Később, 2015 október 31-én cseh kollégáik is csatlakoztak a kontingenshez, szintén ötvenen.  Intézkedni magyar rendőri felügyelettel, a magyar jog alapján tudnak – írta akkor az MTI, éppen így működne Jean-Claude Juncker elképzelése szerint is az uniós határvédelmi kontingens. Egy évvel később húsz osztrák rendőr is felvonult a magyar-szerb határhoz, majd 2017 áprilisában már arról írt az MTI, hogy „az év végéig meghosszabbítja az osztrák hadsereg a magyar-szerb határon teljesített humanitárius segítségnyújtást”. 2016 novemberében Ausztria egy műszaki századot is küldött a határvédelmi feladatok segítésére, továbbá ötven járművet is biztosított a magyar-szerb határvédelmi munkálatok támogatására. A osztrák katonák szállítási, felderítési és elsősegélynyújtással kapcsolatos feladatokat láttak el. De nem csak fogadtunk, küldtünk is rendőröket külföldre, határvédelemre, először 2017-ben, majd idén áprilisban is utaztak magyar rendőrök Macedóniába és Szerbiába, hogy segítsék a macedón-görög, illetve a szerb-bolgár határ védelmét.
2018.09.24 08:30
Frissítve: 2018.09.24 08:30

A munkaadók sem tudnak mit kezdeni az alulképzett fiatalokkal

Publikálás dátuma
2018.09.24 08:10
Az építőipar és a vendéglátás után mára szinte minden szakmában állandósult a túlkereslet FOTÓ: SHUTTERSTOCK
Fotó: /
Hiába lenne közel 84 ezer betöltetlen álláshely, az iskolából kikerülő fiatalok jó része az elvégzendő feladatot sem érti. A munkáltatók is kérik a kormányt: állítsák vissza a tankötelezettség régi korhatárát.
A csatorna idézi Gablini Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnökét, aki szerint a piacra belépők 25 százaléka funkcionális analfabéta. Gablini szerint külföldről nem lehet megoldani a munkaerő-utánpótlást, a hazai helyzeten kell javítani: 
az MGYOSZ ezért kezdeményezi, hogy az általános iskolát befejezését egyfajta „kisérettségihez”, egységes szövegértési és matematikai vizsgához kössék, a tankötelezettségi korhatárt pedig 16 éves korról 18 évre állítsa vissza a kormány.
A csatorna emlékeztet rá, hogy az Orbán-kabinet hat évvel ezelőtt szállította le a tankötelezettségi korhatárt, éppen munkaerő-piaci igényekre hivatkozva. Az RTL Klub kérdésére – hogy tervezik-e a korhatár visszaállítását – a Pénzügyminisztérium nem válaszolt: csak annyit írtak, hogy míg 2012-ben rekordmagas munkanélküliség volt a gond, most egy kellemesebb problémával, a munkaerőhiánnyal állnak szemben
2018.09.24 08:10