Világnézetek harca Prágában

Publikálás dátuma
2018.01.12 06:31

Fotó: /
Milos Zeman a cseh elnökválasztás első fordulójának nagy esélyese, végső győzelme azonban távolról sem biztos.

Az Európai Unióban Csehországban rendezik meg az év első fontos választását, a hagyományoknak megfelelően pénteken és szombaton járulhatnak az urnákhoz a választók. Valószínűtlen azonban, hogy már a hétvégén kiderül, ki lesz az ország új államfője, mert várhatóan egyetlen jelölt sem tesz szert abszolút többségre.

Ez az ellentétek elnökválasztása lesz. Az egyik oldalon ugyanis a hivatalban lévő államfő, a muzulmán bevándorlókkal szemben rendre kikelő, euroszkeptikus, Moszkva-barát szólamairól és nem éppen úriemberi megnyilatkozásairól ismert Milos Zeman elnök áll, s reméli, hogy újabb öt évet kap a választóktól. Legnagyobb ellenfele, a 68 éves vegyészprofesszor Jirí Drahos, aki gyökeresen más személyiség. Halk szavú, igazi tudós, tavaly köszönt le a Cseh Tudományos Akadémia elnöki tisztségéről, s egyértelműen EU-párti.

Zeman annyira magabiztos, hogy stábja nem költött televíziós kampányfilmekre, ő maga pedig a televíziós vitákban sem vett részt. Teljesen szokatlan választási hadjáratot folytatott, amit az is magyaráz, hogy az eltelt öt évben folyamatosan járta a vidéket, s olyan beszédeket mondott, mintha országa permanens kampányban lenne. Ez a stratégia részben bevált, mert népszerűsége az utóbbi években nem csökkent 30 százalék alá, a legutóbbi két felmérés szerint ráadásul már több mint 40 százaléknyian voksolnának rá: a STEM szerint az első fordulóban 45,5 százalékra tehet szert, a TNS Kantar & Median pedig 42,5 százalékon mérte.

Zeman elsősorban azokra a vidéki, iskolázatlan rétegekre épít, amelyeknél népszerű a radikális hangnem, s amelyeknél lehet a bevándorlókkal szembeni félelmekre építeni egy olyan országban, ahol egyébként alig él migráns. Az öntörvényű elnök a tavaly októberi parlamenti választáson győztes párt, az ANO választóit is meg akarja nyerni magának. Bár Andrej Babis a liberális populista politikai erő elnöke képtelen a kormányalakításra (szerdán egy héttel elhalasztották a bizalmi szavazást), Zeman kijelentette: kitart mellette. Ez a cseh belpolitikai hazárdjáték akár hónapokig is eltarthat. A cseh államfő által megcélzott réteghez sorolhatjuk a nyugdíjasokat is, az idősebbek körében nagyságrendekkel népszerűbb, mint az őt nem túlságosan sokra tartó fiatalok között.

Zemant egyesek Donald Trumphoz hasonlítják. Stílusa valóban az amerikai elnökét idézi, de ez a párhuzam azért túlzó, mert neki legalább van némi fogalma az ország ügyeiről, a kül- és belpolitikáról, hiszen 1998-2002 között miniszterelnökként szolgált.

A hivatalban lévő elnök ízig-vérig politikus, szemben Drahossal. Utóbbi ismert tudós, akinek legalább egy tucat szabadalom fűződik a nevéhez. Hat éven keresztül irányította a Cseh Tudományos Akadémia munkáját. Finoman fogalmazva nem gyújtó hangú beszédeiről, kirohanásairól ismert, bírálói szerint kicsit olyan, mint a „desztillált víz – színtelen és íztelen”. Nem kizárt azonban, hogy ez a visszafogottság valójában jól átgondolt stratégia. Célja ugyanis az, hogy minél kevesebb ellenséget szerezzen magának. Ez nagyon jól jöhet neki a második fordulóban: ha sokkal kevésbé elutasított, mint Zeman, azzal a saját javára döntheti el az elnökválasztást.

A felmérések szerint Drahos nem tekinthető esélytelennek. Miközben ugyanis a TNS Kantar & Mediannál 15, a STEM-nél pedig 17 százalékos Zeman előnye vele szemben, az elnök a második felvonásban már nem képes jelentősen emelni támogatottságán. Mindkét említett iroda azt hozta ki, hogy az esetleges második fordulóban Drahos 4-6 százalékkal előzheti meg Zemant.

Akad azonban egy bizonytalansági tényező, méghozzá az egykori jobboldali elnök, Mirek Topolánek személye. 2006-tól három éven át állt jobboldali kormány élén, kabinetje a 2009 márciusában megtartott bizalmi szavazáson bukott meg. Nem valószínű ugyan, hogy bekerül a második fordulóba, de az ő szereplése a legkiszámíthatatlanabb. Elképzelhető azonban, hogy még csak a harmadik helyre sem fut be, s „bronzérmes” az a dalszövegíró-vállalkozó Michal Horácek lesz, aki a szerencsejátékkal tett szert figyelemreméltó vagyonra.

Bár az Európai Unió jövője szempontjából nyilván nem sokat nyom a latba, ki lesz a cseh elnök, azért sem, mert papíron csak reprezentatív feladatokat lát el, nem lenne jó hír Brüsszel számára, ha Zeman további öt évig maradna az „ország arca”. Karácsonyi televíziós beszédében sem kertelt: azzal vádolta az EU-t, nem védi megfelelően külső határait. „Meggyőződésem, hogy a kötelező kvóták javaslata a történelem szemétládájába kerül” - vélte. Öntudatosan hozzátette: „Senki sem írhatja elő nekünk, kit engedünk be a területünkre”. Bár Drahos szintén nem akar kötelező betelepítést, elutasítja, hogy referendumot írjanak ki Prága uniós tagságáról, és támogatja az euró bevezetését, miközben a lakosság 85 százaléka nem kívánja feladni a koronát.

Beavatkozna a Kreml az oroszbarát jelölt mellett?
Csehországban is tartanak attól, hogy a választási folyamatba beavatkozik Oroszország, méghozzá az oroszbarát Milos Zeman mellett. Ivan Gabal, a cseh parlament védelmi és belbiztonsági bizottságának volt elnöke a Financial Timesnak elmondta, más ügyekben már korábban is tapasztaltak befolyásolási kísérleteket a Kreml részéről, így 2007-ben, amikor az Egyesült Államokkal a rakétavédelmi rendszerről tárgyaltak.
A szakértők nagy része azért úgy véli, a mostani választás nem olyan jelentős Moszkvának, hogy lépéseket tegyen a választás eredményének megváltoztatására. Azt mindenki tudja, ki a Moszkva által preferált jelölt, de eddig nem is volt tapasztalható különösebb dezinformációs kampány Oroszország részéről. Jakub Janda, az Európai Értékek nevű prágai kutatóintézet munkatársa azonban úgy látja, nem zárható ki, hogy az oroszok mégis beindítják internetes gépezetüket, s feltörik Zeman ellenfeleinek email fiókját. Erre azonban inkább csak a második forduló közeledtével lehet számítani. A cseh belügyminisztérium korábban hivatalt hívott életre a kibertámadások ellen. Ennek feladata egyebek mellett az álhírek vizsgálata.

2018.01.12 06:31

Juncker javasolta a Fidesz kizárását az EPP-ből

Publikálás dátuma
2018.09.20 19:52
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke
Fotó: AFP/ CHRISTOF STACHE
A kezdeményezést azonban visszautasították – mondta Rogán Antal.
Visszadobták a tagállami vezetők az uniós határőrizeti javaslat Magyarország által is kifogásolt részét – nyilatkozta telefonon csütörtökön az MTI-nek Rogán Antal. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter azt mondta, Orbán Viktor azzal a szándékkal érkezett, hogy világossá tegye, Magyarország nem engedi át a határőrizet jogát Brüsszelnek és a Frontexnek. Rogán Antal azt is közölte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök távollétében tett javaslatot a Fidesz kizárására az Európai Néppártból (EPP) Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke Salzburgban, a kezdeményezést azonban visszautasították. A miniszterelnök kabinetfőnöke felidézte, hogy két esemény zajlott le egyszerre. Egyrészt az Európai Néppárt csúcstalálkozója az EPP-hez tartozó kormányfők és pártelnökök részvételével, másrészt az európai uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója. Utóbbi az elmúlt órákban ért véget – jegyezte meg. Az Európai Néppárt csúcstalálkozóján Jean-Claude Juncker tett egy javaslatot, amely a Fidesz kizárására irányult az EPP-ből. A miniszter sajnálatosnak nevezte, hogy az EB elnöke ezt a javaslatot akkor tette meg, amikor Orbán Viktor már nem tartózkodott a teremben, mert el kellett mennie egy négyszemközti találkozóra Sebastian Kurz osztrák kancellárral; ez előre ismert program volt. Jean-Claude Juncker tehát megvárta, amíg a magyar miniszterelnök elhagyja a termet – mondta Rogán Antal. Ennek ellenére a kormányfő távollétében lezajlott vitán az EPP csúcstalálkozójának résztvevői egyértelműen visszautasították az EB elnökének javaslatát, így nem kerül sor ilyen folyamat elindítására. Másrészt lezajlott az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója, amelyre azzal a szándékkal érkezett Orbán Viktor és a magyar delegáció, hogy világossá tegye a határőrizet ügyében előterjesztett brüsszeli javaslatnál: Magyarország semmilyen körülmények között nem mond le a határőrizet jogáról. A magyar határt magyar katonák és rendőrök fogják védeni – nyomatékosította. A javaslatot megvitatták az uniós állam- és kormányfők, és az eredmény az lett, hogy „visszadobták” az indítvány azon részét, amely hatásköröket vont volna el a nemzeti szuverenitásból, például a magyar határőrségtől és rendőrségtől. A csata azonban nem ért véget, a javaslatot év végéig újra napirendre veszik a tagállamok vezetői – közölte Rogán Antal. Mint megírtuk, Joseph Daul EPP-pártelnök a néppárti tagállami vezetők egyeztetése előtt azt mondta, „a sajtó nem kényszeríthet Orbán Viktor kidobására”. „Pártunkban demokrácia és jogállamiság uralkodik, megvannak a szabályaink” – tette hozzá. A francia politikus csak annyit mondott a magyar kormányfőről: „nem könnyű eset, ezt mind tudjuk”. Az EPP meg fogja várni a hetes cikk szerinti eljárás eredményét, valamint azt, hogy az Európai Bizottság értékelje a jogállamiság magyarországi helyzetét, mondta Daul. Azért persze megjegyezte: következményeinek kell lennie annak, ha valaki nem felel meg a jogállamisági elveknek.
2018.09.20 19:52
Frissítve: 2018.09.20 19:52

Juncker: Alapvetően egyetértés van a Frontex megerősítéséről

Publikálás dátuma
2018.09.20 18:35

Fotó: AFP/ JOE KLAMAR
Erről az informális salzburgi EU-csúcs után beszélt az Európai Bizottság elnöke. Tusk közölte: októberben lesz döntés a rendkívüli Brexit-ügyi EU-csúcsról.
Alapvetően egyetértés van az európai uniós határ- és partvédelmi ügynökség (Frontex) megerősítéséről a tagállamok között, noha az erre vonatkozó javaslat egyes elemeit illetően vannak nézetkülönbségek – mondta az MTI összefoglalója szerint az Európai Bizottság elnöke az informális salzburgi EU-csúcs után. Jean-Claude Juncker a találkozót lezáró csütörtöki sajtóértekezleten közölte: a korábbiaknál jóval derűlátóbb most a Frontexről szóló bizottsági javaslat ügyében, úgy véli, hogy még idén, a soros osztrák EU-elnökség alatt tető alá lehet hozni a megállapodást.

Októberben döntenek a Brexit-ügyi EU-csúcsról

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke közölte: október közepén jön el az „igazság pillanata” az Egyesült Királyság kiválásáról szóló tárgyalásokban, akkor lesz majd döntés arról, hogy szükséges-e egy rendkívüli Brexit-ügyi csúcsértekezlet összehívása november közepén. Tusk közölte: a bennmaradó huszonhét tagállam vezetőinek ülésén teljes egyetértés volt abban, hogy ugyan a jelenlegi brit javaslatoknak vannak pozitív elemei, de a kereskedelmi kapcsolatrendszerre vonatkozó tervezet „nem fog működni”. Hozzátette, hogy kissé derűlátóbb a kiválási megállapodás megkötésének esélyeit illetően, mint korábban. Tusk hangsúlyozta, hogy az október 18-19-i EU-csúcsig a lehető legnagyobb előrehaladást kell elérni, és ha szükség van rá, akkor össze lehet hívni a rendkívüli csúcstalálkozót a november 17-ei hétvégére a megállapodás „véglegesítése és formába öntése” érdekében. Mint mondta, az ír-északír határellenőrzés kérdése továbbra is elsődleges fontosságú, melyben az EU-nak „nem csak jó szándékra, hanem kemény, világos és precíz biztosítékokra (...), szilárd, működőképes, jogilag kötelező érvényű megoldásra van szüksége”. Amennyiben nincsen előrelépés ezen a téren, akkor nem lehet rendkívüli EU-csúcsot sem összehívni – tette hozzá. Beszélt a bevándorlásról is, és kiemelte: a szerdai vita azt mutatja, hogy nincsen egyetértés mindenben, de a fő célt illetően igen, ami „az Európába irányuló illegális migráció megállítása”. 

Macron: Az EU nem fogad el számára hátrányos megállapodást

Emmanuel Macron francia elnök közölte: London javaslatai jelenlegi formájában elfogadhatatlanok, az Európai Unió soha nem fog fog olyan megállapodást elfogadni Nagy-Britannia unióból való kilépéséről, amely ránézve hátrányos, különösen a gazdasági kérdések tekintetében. Macron reményét fejezte ki, hogy London új javaslatokkal áll elő az októberi uniós csúcstalálkozón annak érdekében, hogy valódi eredményeket lehessen elérni a megállapodás még továbbra is nyitott kérdéseit illetően. A brit miniszterelnök részéről bátor lépés volt a javaslatok ismertetése, ugyanakkor az unióban maradó 27-ek egységesen egyetértenek abban, hogy az egységes piac nem szenvedhet csorbát – tette hozzá.

Merkel: Az EU nem köt kompromisszumot

Angela Merkel német kancellár azt mondta, a tagországok vezetői egyetértenek abban, hogy az Európai Unió nem változtat álláspontján az uniós belső piac ügyeit illetően Nagy-Britannia unióból való kilépése esetén sem. Aláhúzta, hogy noha a belső piac tekintetében nincs kompromisszum, „nagyon kreatív módon el lehet érni”, hogy az EU szoros és gyakorlati kereskedelmi kapcsolatokat építsen ki a jövőben Nagy-Britanniával. Az októberi EU-csúcson jelentős előrelépéseket kell elérni annak érdekében, hogy a novemberre tervezett rendkívüli találkozó alkalmával sor kerülhessen a kilépési megállapodás aláírására - tette hozzá. „Noha jelentősen előreléptünk a kilépési megállapodást illetően, még mindig sok munkánk van a jövőbeni kapcsolatok és néhány kulcsfontosságú részlet tisztázása terén” – tette hozzá. A migráció kérdésével kapcsolatban hangsúlyozta: a Törökországgal kötött szerződéshez hasonló egyezmény létrehozására van szükség az észak-afrikai országokkal is. Mint mondta, a tagországi vezetők megegyeztek abban, hogy fokozzák a párbeszédet Egyiptom mellett Marokkóval, Líbiával és Tunéziával is. Véleménye szerint a szoros partnerség érdekében javítani kell az együttműködést a gazdaság fejlesztése és a magánberuházások terén. Továbbá ki kell terjeszteni az unió határvédelmi ügynöksége (Frontex), és az annak keretében működő Európai Határ- és Partvédelmi Őrség mandátumát az észak-afrikai térségre is. Merkel véleménye szerint azok a tagállamok, amelyek nem akarnak átvenni menekülteket más tagállamoktól, azok pénzügyileg járulhatnának hozzá a más országokban okozott migrációs kiadások csökkentéséhez. Kijelentette, hogy noha a 2015-ös adatokhoz képest csökkent a migrációs áramlás Európába , a menekültek igazságosabb elosztására azonban továbbra is szükség van. 

May: Hamarosan új javaslattal állunk elő

Theresa May brit miniszterelnök közölte, hogy rövidesen új javaslattal áll elő az ír határ ügyében. A találkozón a többi uniós tagállam arra kérte a brit kormányt, hogy „dolgozza át” a korábbi javaslatát az Észak-Írország és Írország közötti határ Brexit utáni helyzetét illetően. May a sajtótájékoztatóján leszögezte: biztosítani kell, hogy semmi olyan ne történjék, ami elvágja Észak-Írországot az Egyesült Királyság többi részéről. A fő feladat annak megoldása, hogy Nagy-Britannia kilépése után is biztosítsák az áruk szabad mozgását Észak-Írország és az uniós tag Írország között. Kijelentette azt is, hogy az unió részéről nem volt olyan ellenjavaslat az ő felvetésére, amely elfogadható volna Nagy-Britannia számára. Az Egyesült Királyság nem osztható fel két vámterületre – közölte. „Jelenleg nincs olyan ellenjavaslat az asztalon az Európai Unió részéről... amely tiszteletben tartja az Egyesült Királyság integritását, és amely tiszteletben tartja a (kilépésről szóló) népszavazás eredményét” – mondta, és hozzátette: jelenleg Nagy-Britannia tette az egyetlen komoly és hitelt érdemlő javaslatot. May hangsúlyozta, London felkészül arra is, hogy Nagy-Britanniának a kilépésről szóló megállapodás nélkül kell elhagynia az uniót, ha nincs számára elfogadható javaslat.  „Az idő rövid. El akarjuk kerülni, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül hagyja el az uniót, de erre is felkészülünk” – ezt már Leo Varadkar ír miniszterelnök mondta a tanácskozást követően. Írország mindent elkövet annak érdekében, hogy megszüntessen minden akadályt a kereskedelem, valamint az áruk és az emberek szabad mozgása előtt – tette hozzá.

Sturgeon: Ha nincs megállapodás, el kell halasztani a kilépést

Ugyancsak csütörtökön a skót miniszterelnök közölte: el kell halasztani Nagy-Britannia jövő márciusban esedékes kilépését az Európai Unióból, ha addig nem születik átfogó megállapodás a jövőbeni kapcsolatok feltételrendszeréről. Nicola Sturgeon csütörtökön a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette azt is: pártja, a Skóciát kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) nem állna útjába egy újabb népszavazásnak a brit EU-tagságról. Sturgeon szerint egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a kilépés időpontjáig már csak egy „gyenge, érdemi részéletekben szegény” megállapodásra lesz idő a jövőbeni kapcsolatokról, és az összes nehéz kérdést, amelyekre a Brexit-folyamat eddigi két évében nem sikerült választ találni, „áttolják” a kilépés után tervezett átmeneti időszakra. A skót kormányfő szerint ha Nagy-Britannia így lép ki az EU-ból, az olyan lenne, mintha "valaki bekötött szemmel leugrana egy szikláról, anélkül, hogy tudná, hova esik". 

2018.09.20 18:35
Frissítve: 2018.09.20 18:45