Trump: a vizsgálat demokrata trükk

Publikálás dátuma
2018.01.12 06:33
Fotó: AFP/Saul Loeb
Fotó: /

Ártó szándékú demokrata trükknek, a kormányzat tevékenységét beborító "hamis felhőnek" nevezte Donald Trump azt a vizsgálatot, amelyet Robert Mueller különleges ügyész hivatala folytat annak kiderítésére, összejátszottak-e a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányban a republikánus elnökjelölt emberei Oroszországgal. Trump szerdán valószínűtlennek mondta, hogy egyáltalán találkozzon Mueller munkatársaival, miután szerinte eddig nem találták nyomát semmilyen összejátszásnak. A különleges ügyész hivatala ezzel szemben már jelezte, hogy kérdéseket kíván feltenni az elnöknek. Trump tavaly júniusban még azt mondta, nagyon szívesen beszélne Muellerrel – aki egyébként az FBI volt igazgatója. Az elnök jogászai is korábban azt jelezték, hogy a Fehér Ház kész együttműködni Muellerrel, akinek a vizsgálata nyomán Trump korábbi kampánycsapatának már négy tagja ellen emeltek vádat.

Szerző
2018.01.12 06:33

Juncker javasolta a Fidesz kizárását az EPP-ből

Publikálás dátuma
2018.09.20 19:52
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke
Fotó: AFP/ CHRISTOF STACHE
A kezdeményezést azonban visszautasították – mondta Rogán Antal.
Visszadobták a tagállami vezetők az uniós határőrizeti javaslat Magyarország által is kifogásolt részét – nyilatkozta telefonon csütörtökön az MTI-nek Rogán Antal. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter azt mondta, Orbán Viktor azzal a szándékkal érkezett, hogy világossá tegye, Magyarország nem engedi át a határőrizet jogát Brüsszelnek és a Frontexnek. Rogán Antal azt is közölte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök távollétében tett javaslatot a Fidesz kizárására az Európai Néppártból (EPP) Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke Salzburgban, a kezdeményezést azonban visszautasították. A miniszterelnök kabinetfőnöke felidézte, hogy két esemény zajlott le egyszerre. Egyrészt az Európai Néppárt csúcstalálkozója az EPP-hez tartozó kormányfők és pártelnökök részvételével, másrészt az európai uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója. Utóbbi az elmúlt órákban ért véget – jegyezte meg. Az Európai Néppárt csúcstalálkozóján Jean-Claude Juncker tett egy javaslatot, amely a Fidesz kizárására irányult az EPP-ből. A miniszter sajnálatosnak nevezte, hogy az EB elnöke ezt a javaslatot akkor tette meg, amikor Orbán Viktor már nem tartózkodott a teremben, mert el kellett mennie egy négyszemközti találkozóra Sebastian Kurz osztrák kancellárral; ez előre ismert program volt. Jean-Claude Juncker tehát megvárta, amíg a magyar miniszterelnök elhagyja a termet – mondta Rogán Antal. Ennek ellenére a kormányfő távollétében lezajlott vitán az EPP csúcstalálkozójának résztvevői egyértelműen visszautasították az EB elnökének javaslatát, így nem kerül sor ilyen folyamat elindítására. Másrészt lezajlott az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója, amelyre azzal a szándékkal érkezett Orbán Viktor és a magyar delegáció, hogy világossá tegye a határőrizet ügyében előterjesztett brüsszeli javaslatnál: Magyarország semmilyen körülmények között nem mond le a határőrizet jogáról. A magyar határt magyar katonák és rendőrök fogják védeni – nyomatékosította. A javaslatot megvitatták az uniós állam- és kormányfők, és az eredmény az lett, hogy „visszadobták” az indítvány azon részét, amely hatásköröket vont volna el a nemzeti szuverenitásból, például a magyar határőrségtől és rendőrségtől. A csata azonban nem ért véget, a javaslatot év végéig újra napirendre veszik a tagállamok vezetői – közölte Rogán Antal. Mint megírtuk, Joseph Daul EPP-pártelnök a néppárti tagállami vezetők egyeztetése előtt azt mondta, „a sajtó nem kényszeríthet Orbán Viktor kidobására”. „Pártunkban demokrácia és jogállamiság uralkodik, megvannak a szabályaink” – tette hozzá. A francia politikus csak annyit mondott a magyar kormányfőről: „nem könnyű eset, ezt mind tudjuk”. Az EPP meg fogja várni a hetes cikk szerinti eljárás eredményét, valamint azt, hogy az Európai Bizottság értékelje a jogállamiság magyarországi helyzetét, mondta Daul. Azért persze megjegyezte: következményeinek kell lennie annak, ha valaki nem felel meg a jogállamisági elveknek.
2018.09.20 19:52
Frissítve: 2018.09.20 19:52

Juncker: Alapvetően egyetértés van a Frontex megerősítéséről

Publikálás dátuma
2018.09.20 18:35

Fotó: AFP/ JOE KLAMAR
Erről az informális salzburgi EU-csúcs után beszélt az Európai Bizottság elnöke. Tusk közölte: októberben lesz döntés a rendkívüli Brexit-ügyi EU-csúcsról.
Alapvetően egyetértés van az európai uniós határ- és partvédelmi ügynökség (Frontex) megerősítéséről a tagállamok között, noha az erre vonatkozó javaslat egyes elemeit illetően vannak nézetkülönbségek – mondta az MTI összefoglalója szerint az Európai Bizottság elnöke az informális salzburgi EU-csúcs után. Jean-Claude Juncker a találkozót lezáró csütörtöki sajtóértekezleten közölte: a korábbiaknál jóval derűlátóbb most a Frontexről szóló bizottsági javaslat ügyében, úgy véli, hogy még idén, a soros osztrák EU-elnökség alatt tető alá lehet hozni a megállapodást.

Októberben döntenek a Brexit-ügyi EU-csúcsról

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke közölte: október közepén jön el az „igazság pillanata” az Egyesült Királyság kiválásáról szóló tárgyalásokban, akkor lesz majd döntés arról, hogy szükséges-e egy rendkívüli Brexit-ügyi csúcsértekezlet összehívása november közepén. Tusk közölte: a bennmaradó huszonhét tagállam vezetőinek ülésén teljes egyetértés volt abban, hogy ugyan a jelenlegi brit javaslatoknak vannak pozitív elemei, de a kereskedelmi kapcsolatrendszerre vonatkozó tervezet „nem fog működni”. Hozzátette, hogy kissé derűlátóbb a kiválási megállapodás megkötésének esélyeit illetően, mint korábban. Tusk hangsúlyozta, hogy az október 18-19-i EU-csúcsig a lehető legnagyobb előrehaladást kell elérni, és ha szükség van rá, akkor össze lehet hívni a rendkívüli csúcstalálkozót a november 17-ei hétvégére a megállapodás „véglegesítése és formába öntése” érdekében. Mint mondta, az ír-északír határellenőrzés kérdése továbbra is elsődleges fontosságú, melyben az EU-nak „nem csak jó szándékra, hanem kemény, világos és precíz biztosítékokra (...), szilárd, működőképes, jogilag kötelező érvényű megoldásra van szüksége”. Amennyiben nincsen előrelépés ezen a téren, akkor nem lehet rendkívüli EU-csúcsot sem összehívni – tette hozzá. Beszélt a bevándorlásról is, és kiemelte: a szerdai vita azt mutatja, hogy nincsen egyetértés mindenben, de a fő célt illetően igen, ami „az Európába irányuló illegális migráció megállítása”. 

Macron: Az EU nem fogad el számára hátrányos megállapodást

Emmanuel Macron francia elnök közölte: London javaslatai jelenlegi formájában elfogadhatatlanok, az Európai Unió soha nem fog fog olyan megállapodást elfogadni Nagy-Britannia unióból való kilépéséről, amely ránézve hátrányos, különösen a gazdasági kérdések tekintetében. Macron reményét fejezte ki, hogy London új javaslatokkal áll elő az októberi uniós csúcstalálkozón annak érdekében, hogy valódi eredményeket lehessen elérni a megállapodás még továbbra is nyitott kérdéseit illetően. A brit miniszterelnök részéről bátor lépés volt a javaslatok ismertetése, ugyanakkor az unióban maradó 27-ek egységesen egyetértenek abban, hogy az egységes piac nem szenvedhet csorbát – tette hozzá.

Merkel: Az EU nem köt kompromisszumot

Angela Merkel német kancellár azt mondta, a tagországok vezetői egyetértenek abban, hogy az Európai Unió nem változtat álláspontján az uniós belső piac ügyeit illetően Nagy-Britannia unióból való kilépése esetén sem. Aláhúzta, hogy noha a belső piac tekintetében nincs kompromisszum, „nagyon kreatív módon el lehet érni”, hogy az EU szoros és gyakorlati kereskedelmi kapcsolatokat építsen ki a jövőben Nagy-Britanniával. Az októberi EU-csúcson jelentős előrelépéseket kell elérni annak érdekében, hogy a novemberre tervezett rendkívüli találkozó alkalmával sor kerülhessen a kilépési megállapodás aláírására - tette hozzá. „Noha jelentősen előreléptünk a kilépési megállapodást illetően, még mindig sok munkánk van a jövőbeni kapcsolatok és néhány kulcsfontosságú részlet tisztázása terén” – tette hozzá. A migráció kérdésével kapcsolatban hangsúlyozta: a Törökországgal kötött szerződéshez hasonló egyezmény létrehozására van szükség az észak-afrikai országokkal is. Mint mondta, a tagországi vezetők megegyeztek abban, hogy fokozzák a párbeszédet Egyiptom mellett Marokkóval, Líbiával és Tunéziával is. Véleménye szerint a szoros partnerség érdekében javítani kell az együttműködést a gazdaság fejlesztése és a magánberuházások terén. Továbbá ki kell terjeszteni az unió határvédelmi ügynöksége (Frontex), és az annak keretében működő Európai Határ- és Partvédelmi Őrség mandátumát az észak-afrikai térségre is. Merkel véleménye szerint azok a tagállamok, amelyek nem akarnak átvenni menekülteket más tagállamoktól, azok pénzügyileg járulhatnának hozzá a más országokban okozott migrációs kiadások csökkentéséhez. Kijelentette, hogy noha a 2015-ös adatokhoz képest csökkent a migrációs áramlás Európába , a menekültek igazságosabb elosztására azonban továbbra is szükség van. 

May: Hamarosan új javaslattal állunk elő

Theresa May brit miniszterelnök közölte, hogy rövidesen új javaslattal áll elő az ír határ ügyében. A találkozón a többi uniós tagállam arra kérte a brit kormányt, hogy „dolgozza át” a korábbi javaslatát az Észak-Írország és Írország közötti határ Brexit utáni helyzetét illetően. May a sajtótájékoztatóján leszögezte: biztosítani kell, hogy semmi olyan ne történjék, ami elvágja Észak-Írországot az Egyesült Királyság többi részéről. A fő feladat annak megoldása, hogy Nagy-Britannia kilépése után is biztosítsák az áruk szabad mozgását Észak-Írország és az uniós tag Írország között. Kijelentette azt is, hogy az unió részéről nem volt olyan ellenjavaslat az ő felvetésére, amely elfogadható volna Nagy-Britannia számára. Az Egyesült Királyság nem osztható fel két vámterületre – közölte. „Jelenleg nincs olyan ellenjavaslat az asztalon az Európai Unió részéről... amely tiszteletben tartja az Egyesült Királyság integritását, és amely tiszteletben tartja a (kilépésről szóló) népszavazás eredményét” – mondta, és hozzátette: jelenleg Nagy-Britannia tette az egyetlen komoly és hitelt érdemlő javaslatot. May hangsúlyozta, London felkészül arra is, hogy Nagy-Britanniának a kilépésről szóló megállapodás nélkül kell elhagynia az uniót, ha nincs számára elfogadható javaslat.  „Az idő rövid. El akarjuk kerülni, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül hagyja el az uniót, de erre is felkészülünk” – ezt már Leo Varadkar ír miniszterelnök mondta a tanácskozást követően. Írország mindent elkövet annak érdekében, hogy megszüntessen minden akadályt a kereskedelem, valamint az áruk és az emberek szabad mozgása előtt – tette hozzá.

Sturgeon: Ha nincs megállapodás, el kell halasztani a kilépést

Ugyancsak csütörtökön a skót miniszterelnök közölte: el kell halasztani Nagy-Britannia jövő márciusban esedékes kilépését az Európai Unióból, ha addig nem születik átfogó megállapodás a jövőbeni kapcsolatok feltételrendszeréről. Nicola Sturgeon csütörtökön a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette azt is: pártja, a Skóciát kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) nem állna útjába egy újabb népszavazásnak a brit EU-tagságról. Sturgeon szerint egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a kilépés időpontjáig már csak egy „gyenge, érdemi részéletekben szegény” megállapodásra lesz idő a jövőbeni kapcsolatokról, és az összes nehéz kérdést, amelyekre a Brexit-folyamat eddigi két évében nem sikerült választ találni, „áttolják” a kilépés után tervezett átmeneti időszakra. A skót kormányfő szerint ha Nagy-Britannia így lép ki az EU-ból, az olyan lenne, mintha "valaki bekötött szemmel leugrana egy szikláról, anélkül, hogy tudná, hova esik". 

2018.09.20 18:35
Frissítve: 2018.09.20 18:45