Trump: a vizsgálat demokrata trükk

Publikálás dátuma
2018.01.12. 06:33
Fotó: AFP/Saul Loeb

Ártó szándékú demokrata trükknek, a kormányzat tevékenységét beborító "hamis felhőnek" nevezte Donald Trump azt a vizsgálatot, amelyet Robert Mueller különleges ügyész hivatala folytat annak kiderítésére, összejátszottak-e a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányban a republikánus elnökjelölt emberei Oroszországgal. Trump szerdán valószínűtlennek mondta, hogy egyáltalán találkozzon Mueller munkatársaival, miután szerinte eddig nem találták nyomát semmilyen összejátszásnak. A különleges ügyész hivatala ezzel szemben már jelezte, hogy kérdéseket kíván feltenni az elnöknek. Trump tavaly júniusban még azt mondta, nagyon szívesen beszélne Muellerrel – aki egyébként az FBI volt igazgatója. Az elnök jogászai is korábban azt jelezték, hogy a Fehér Ház kész együttműködni Muellerrel, akinek a vizsgálata nyomán Trump korábbi kampánycsapatának már négy tagja ellen emeltek vádat.

Szerző

Az arab tavasz végnapjai

Publikálás dátuma
2018.01.12. 06:32
A fiatalok közül sokat őrizetbe vettek a rendfenntartó erők Fotó: AFP/Fethi Belaid
A tunéziai jázminos forradalom az arab tavasz egyetlen sikertörténete volt. De Tunézia újra forrong, ami visszavetheti a demokratizálódást az országban.

Hétfő óta demonstrálnak a tunéziai városokban a kormányzat, az árak és az adóemelések ellen. A megmozdulások több településen erőszakba csaptak át, a zömében nagyon fiatal tüntetők kövekkel dobálták meg a rendőröket, amire könnygáz volt a válasz. Tegnapig 550 embert tartóztattak le a hatóságok, a zavargásoknak egy halálos áldozata és több tucatnyi sérültje van. A társadalmi-politikai követeléseket zászlajukra tűző tüntetésekbe mindeddig nem vegyültek szélsőséges hangok, de bizonyos fokú antiszemitizmus felszínre került, amikor a tüntetésekkel egyidőben ismeretlenek két Molotov-koktélt dobtak Tunézia legrégebbi zsinagógájára.

Az arab tavasz mintaországának tekintett Tunézia bajban van, a társadalmi elégedetlenség igen nagy. A Ben Ali diktatúráját megdöntő jázminos forradalom óta eltelt hét évben Tunéziának tíz kormánya volt, ami jelzi, hogy a stabil demokratikus politikai rendszer még várat magára. A médiának nyilatkozó tüntetők többsége a még mindig élő korrupciót, a megállíthatatlanul zuhanó életszínvonalat, valamint a kormányzat legújabb megszorító intézkedéseit jelölte meg utcára vonulásának okaként, de többen azt is megemlítették, hogy a tíz kormány közül csupán egyetlen ígért tényleges szabadságot és demokráciát.

A jelenlegi demonstrációk közvetlen kiváltó oka az volt, hogy január elsejétől lépett életbe az új kormányzati megszorító csomag. Drágultak az üzemanyagok, az alapvető élelmiszerek, a szolgáltatások zöme, köztük az internet, a telefonbeszélgetések és pluszadókat róttak ki a személygépkocsikra valamint a szállodai szolgáltatásokra. Ez utóbbi érzékenyen érinti a turizmusból élő országot, amelynek gazdaságát amúgy is rendkívüli mértékben megviselte, hogy a terrortámadások miatt megcsappant a turizmus. A megszorításokat annak a reformprogramnak a keretében hozta a kormányzat, amelyre a nemzetközi hitelezők feltételeinek teljesítése érdekében kényszerült. A Nemzetközi Valutaalap emellett politikai változásokat, mélyreható demokratizálódást is sürget.

A jelenlegi demonstrációk (egyelőre) nem mérhetők a jázminos forradalomhoz, de a legnagyobb ellenzéki párt, a Népfront a tüntetések folytatását szorgalmazza. Aggodalomra azonban van ok, hiszen az arab tavasz kirobbantójának bizonyult jázminos forradalom is azzal indult, hogy 2010. december 17-én egy 26 éves zöldségárus, Mohamed Bouazizi felgyújtotta magát Szidi Bú Zid város önkormányzata előtt, tiltakozásképpen a hivatali korrupció ellen, amely miatt megvonták árusítási jogát.

Az Unió kiáll az iráni atomalku mellett
Az iráni tüntetések kifulladtak. Donald Trump amerikai elnök forradalmat emlegetett, büntetéseket helyezett kilátásba az iráni elnyomó rezsim ellen, Európa visszafogott maradt. Sokan attól tartottak, hogy Trump az iráni zavargásokat az atomegyezmény felmondására használja fel. Nem véletlenül. Ma jár le ugyanis a határideje az amerikai elnök háromhavonta esedékes igazolásának a hatok és Irán közötti 2015-ös atomegyezmény kapcsán. A megállapodás felmondásával fenyegetőző Trump legutóbb ugyan nem mondta fel a kontraktust, de elutasította, hogy írásban igazolja, Teherán eleget tesz vállalásainak.
Az Európai Uniót aggasztja Trump álláspontja. Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főbiztos éppen ezért a trumpi igazolást megelőzve, tegnapra időzítette azt a külügyminiszteri találkozót, amelyen a brit, francia és német külügyminiszter mellett az iráni diplomácia vezetője is részt vett. A találkozó után Mogherini egyértelmű jelzést küldött Washingtonba, leszögezve, hogy az unió érintett tagországai szerint az Iránnal kötött megállapodás „működik, biztonságosabbá teszi a világot és megakadályozza a nukleáris fegyverkezési versenyt a régióban”. Azt is világossá tette, elvárják, hogy minden érintett fél tartsa tiszteletben az egyezményt. Az atomalkut az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország írta alá Iránnal.

Szerző

Világnézetek harca Prágában

Publikálás dátuma
2018.01.12. 06:31

Milos Zeman a cseh elnökválasztás első fordulójának nagy esélyese, végső győzelme azonban távolról sem biztos.

Az Európai Unióban Csehországban rendezik meg az év első fontos választását, a hagyományoknak megfelelően pénteken és szombaton járulhatnak az urnákhoz a választók. Valószínűtlen azonban, hogy már a hétvégén kiderül, ki lesz az ország új államfője, mert várhatóan egyetlen jelölt sem tesz szert abszolút többségre.

Ez az ellentétek elnökválasztása lesz. Az egyik oldalon ugyanis a hivatalban lévő államfő, a muzulmán bevándorlókkal szemben rendre kikelő, euroszkeptikus, Moszkva-barát szólamairól és nem éppen úriemberi megnyilatkozásairól ismert Milos Zeman elnök áll, s reméli, hogy újabb öt évet kap a választóktól. Legnagyobb ellenfele, a 68 éves vegyészprofesszor Jirí Drahos, aki gyökeresen más személyiség. Halk szavú, igazi tudós, tavaly köszönt le a Cseh Tudományos Akadémia elnöki tisztségéről, s egyértelműen EU-párti.

Zeman annyira magabiztos, hogy stábja nem költött televíziós kampányfilmekre, ő maga pedig a televíziós vitákban sem vett részt. Teljesen szokatlan választási hadjáratot folytatott, amit az is magyaráz, hogy az eltelt öt évben folyamatosan járta a vidéket, s olyan beszédeket mondott, mintha országa permanens kampányban lenne. Ez a stratégia részben bevált, mert népszerűsége az utóbbi években nem csökkent 30 százalék alá, a legutóbbi két felmérés szerint ráadásul már több mint 40 százaléknyian voksolnának rá: a STEM szerint az első fordulóban 45,5 százalékra tehet szert, a TNS Kantar & Median pedig 42,5 százalékon mérte.

Zeman elsősorban azokra a vidéki, iskolázatlan rétegekre épít, amelyeknél népszerű a radikális hangnem, s amelyeknél lehet a bevándorlókkal szembeni félelmekre építeni egy olyan országban, ahol egyébként alig él migráns. Az öntörvényű elnök a tavaly októberi parlamenti választáson győztes párt, az ANO választóit is meg akarja nyerni magának. Bár Andrej Babis a liberális populista politikai erő elnöke képtelen a kormányalakításra (szerdán egy héttel elhalasztották a bizalmi szavazást), Zeman kijelentette: kitart mellette. Ez a cseh belpolitikai hazárdjáték akár hónapokig is eltarthat. A cseh államfő által megcélzott réteghez sorolhatjuk a nyugdíjasokat is, az idősebbek körében nagyságrendekkel népszerűbb, mint az őt nem túlságosan sokra tartó fiatalok között.

Zemant egyesek Donald Trumphoz hasonlítják. Stílusa valóban az amerikai elnökét idézi, de ez a párhuzam azért túlzó, mert neki legalább van némi fogalma az ország ügyeiről, a kül- és belpolitikáról, hiszen 1998-2002 között miniszterelnökként szolgált.

A hivatalban lévő elnök ízig-vérig politikus, szemben Drahossal. Utóbbi ismert tudós, akinek legalább egy tucat szabadalom fűződik a nevéhez. Hat éven keresztül irányította a Cseh Tudományos Akadémia munkáját. Finoman fogalmazva nem gyújtó hangú beszédeiről, kirohanásairól ismert, bírálói szerint kicsit olyan, mint a „desztillált víz – színtelen és íztelen”. Nem kizárt azonban, hogy ez a visszafogottság valójában jól átgondolt stratégia. Célja ugyanis az, hogy minél kevesebb ellenséget szerezzen magának. Ez nagyon jól jöhet neki a második fordulóban: ha sokkal kevésbé elutasított, mint Zeman, azzal a saját javára döntheti el az elnökválasztást.

A felmérések szerint Drahos nem tekinthető esélytelennek. Miközben ugyanis a TNS Kantar & Mediannál 15, a STEM-nél pedig 17 százalékos Zeman előnye vele szemben, az elnök a második felvonásban már nem képes jelentősen emelni támogatottságán. Mindkét említett iroda azt hozta ki, hogy az esetleges második fordulóban Drahos 4-6 százalékkal előzheti meg Zemant.

Akad azonban egy bizonytalansági tényező, méghozzá az egykori jobboldali elnök, Mirek Topolánek személye. 2006-tól három éven át állt jobboldali kormány élén, kabinetje a 2009 márciusában megtartott bizalmi szavazáson bukott meg. Nem valószínű ugyan, hogy bekerül a második fordulóba, de az ő szereplése a legkiszámíthatatlanabb. Elképzelhető azonban, hogy még csak a harmadik helyre sem fut be, s „bronzérmes” az a dalszövegíró-vállalkozó Michal Horácek lesz, aki a szerencsejátékkal tett szert figyelemreméltó vagyonra.

Bár az Európai Unió jövője szempontjából nyilván nem sokat nyom a latba, ki lesz a cseh elnök, azért sem, mert papíron csak reprezentatív feladatokat lát el, nem lenne jó hír Brüsszel számára, ha Zeman további öt évig maradna az „ország arca”. Karácsonyi televíziós beszédében sem kertelt: azzal vádolta az EU-t, nem védi megfelelően külső határait. „Meggyőződésem, hogy a kötelező kvóták javaslata a történelem szemétládájába kerül” - vélte. Öntudatosan hozzátette: „Senki sem írhatja elő nekünk, kit engedünk be a területünkre”. Bár Drahos szintén nem akar kötelező betelepítést, elutasítja, hogy referendumot írjanak ki Prága uniós tagságáról, és támogatja az euró bevezetését, miközben a lakosság 85 százaléka nem kívánja feladni a koronát.

Beavatkozna a Kreml az oroszbarát jelölt mellett?
Csehországban is tartanak attól, hogy a választási folyamatba beavatkozik Oroszország, méghozzá az oroszbarát Milos Zeman mellett. Ivan Gabal, a cseh parlament védelmi és belbiztonsági bizottságának volt elnöke a Financial Timesnak elmondta, más ügyekben már korábban is tapasztaltak befolyásolási kísérleteket a Kreml részéről, így 2007-ben, amikor az Egyesült Államokkal a rakétavédelmi rendszerről tárgyaltak.
A szakértők nagy része azért úgy véli, a mostani választás nem olyan jelentős Moszkvának, hogy lépéseket tegyen a választás eredményének megváltoztatására. Azt mindenki tudja, ki a Moszkva által preferált jelölt, de eddig nem is volt tapasztalható különösebb dezinformációs kampány Oroszország részéről. Jakub Janda, az Európai Értékek nevű prágai kutatóintézet munkatársa azonban úgy látja, nem zárható ki, hogy az oroszok mégis beindítják internetes gépezetüket, s feltörik Zeman ellenfeleinek email fiókját. Erre azonban inkább csak a második forduló közeledtével lehet számítani. A cseh belügyminisztérium korábban hivatalt hívott életre a kibertámadások ellen. Ennek feladata egyebek mellett az álhírek vizsgálata.