Napokra bezárnak a helyi hivatalok

Publikálás dátuma
2018.01.12 06:05
Népszava fotó
Fotó: /

Havonta egy nappal bővülő folytatólagos sztrájkot kezdenek ma az önkormányzati hivatalok dolgozói az alacsony bérek ellen tiltakozva. Közülük 18 ezren tíz éve nem kaptak egy fillér béremelést sem. Bő másfél év leforgása alatt ez a negyedik akció ebben a szférában. Ezek közül a 2016 júniusában tartott első munkabeszüntetés járt némi eredménnyel, de azóta a kormány mindössze arra volt hajlandó, hogy meghallgassa az önkormányzati szövetségek és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) álláspontját, érdemi lépést nem tett, sőt tavaly év végén egyértelműen kijelentette, hogy nem foglalkozik a választás előtt ezzel a kérdéssel. A kitartó érdekvédelmi harc alapja, hogy a települési hivatalokban dolgozók közül 18 ezer ember tíz éve nem kapott egyetlen fillér béremelést sem. Ahol emelkedtek a bérek, ott is csak annyi történt, hogy a település bevételei fedezetet adtak erre, a kormány pedig megengedte, hogy fizessenek saját embereiknek. A szakszervezet három év alatt 50 százalékos béremelésért harcol, amelynek első lépcsője egy azonnali 25 százalékos emelés megvalósítása.

Az MKKSZ egy Magyarországon még szokatlan tiltakozási formát választott, amikor folytatólagos sztrájkot hirdetett meg – egyáltalán nem mellékesen a tagsága nyomására. A helyi hivatalok köztisztviselőinek fogy a türelmük, aki teheti, máshol keres munkát. Tegnapi telefonos körkérdésünkből kiderült, hogy az ország nagy részén a polgármesterek és a jegyzők is támogatják a tiltakozó akciókat, bár ők nem csatlakozhatnak a munkabeszüntetéshez. Mások a Megyei Jogú Városok Szövetségének felhívására inkább a fővárosban töltik a pénteki napot, hogy a kaposvári polgármester, Szita Károly által meghirdetett migránsellenes összefogás konferenciáján vegyenek részt.

A magyar közigazgatás állandóan változik, mert a lakosság igényei is alakulnak, és a technika is fejlődik – ez a Jegyzők Országos Szövetsége elnökének helyzetértékelése. Tóth János szerint mindez a feladatok növekedését jelenti, hiszen a közigazgatást meghatározó jogszabályok napi szinten változnak. Az utóbbi néhány évben mindezek következtében 25-30 százalékkal nőtt a polgármesteri hivatalok dolgozóinak terhelése, ugyanakkor nagyon nagy körben nem tudtak javítani a munkatársak bérén. A nagyvárosok közelében fekvő településeken nagy az elvándorlás, de a távolabbi kistelepüléseken nincs más munkalehetőség, ott maradnak a köztisztviselők alacsony bérért, túlterhelve is. A kétezer fő alatti községekben fokozódik a félelem, hogy azért nem fizet nekik többet a kormány, mert a következő ciklusban - ha nyer a Fidesz - ezeknek a hivataloknak a felszámolására készül. Az elnök hivatalos belügyminisztériumi állásfoglalást nem ismer ezzel kapcsolatban. Tóth János szerint fontos jelzés a sztrájk, de ha a kormány most sem reagál a köztisztviselők követelésére, akkor ez a kérdés legközelebb az év második felében kerülhet terítékre.

Folytatása következik
A mai sztrájkot hétfőn is folytatják a hivatali dolgozók az önkormányzatoknál. Ha a kormány nem reagál az akcióra, akkor február 15-19 között lesz a következő, 3 napos munkabeszüntetés, sőt márciusban még egy nappal növelik a sztrájk idejét, akkor 7-10-e között már 4 nap esik ki a hivatalos ügyintézésből.



2018.01.12 06:05

Októbertől drágábban dolgoznak a közjegyzők

Publikálás dátuma
2018.09.24 09:30

Fotó: Shutterstock/
Az egyszerűbb esetekben 4500 forinttal kell többet fizetni a jövő hónaptól. A legnagyobb emelkedés az igazán nagy értékű ügyleteknél lesz.
Két hét múlva már az eddigi díj nagyjából dupláját kell fizetnie a közjegyzőnél annak, aki hiteles másolatot, jognyilatkozatot készíttetne, vagy éppen végrendelkezni akar. Október elsejétől emelkednek a legolcsóbb eljárások díjtételei – ilyen például az említett hiteles okirat másolat készítése –, ezekben az ügyekben 4500 forinttal kell többet fizetni. Ezen túlmenően huszonhárom nemperes közjegyzői eljárásból húsz esetben jelentősen drágulnak az eddigi díjak.
Ahol nem számszerűsíthető az ügyérték, ott a megkezdett munkaórák alapján fizetik a közjegyzőt. Az új rendszerben azonban a munkadíj is jelentősen, több mint kétszeresére emelkedik, így a jegyzőkönyvi tanúsítvány és az okirat megőrzés munkadíja óránkét háromezer forint helyett már 8250 forint lesz. A jognyilatkozat, végrendelet óradíja hatezer forintról 11 ezerre nő. Ahol az ügyérték számszerűsíthető, ott minden értéksávban 4500 forinttal nő a közjegyzői díj.
A Magyar Közjegyzői Kamara ismertetője szerint egyébként a régi, 1991-es rendeletben lefektetett – bár időközben többször módosított – díjszabás felett már alaposan eljárt az idő, azonban „gazdaságilag és társadalmilag kiemelkedő esetekben” nem drágul a közjegyzői díj. Így a régi árakat kell kifizetni az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó - kamattámogatással érintett - kölcsönszerződés, valamint az azt biztosító jelzálogszerződés közokiratba foglalása esetén. Nem kell többet fizetniük azoknak, akik élettársi nyilatkozatot tesznek, illetve azoknak sem, akik házastársukkal vagyonjogi szerződést szeretnének kötni. Ezen túlmenően a végrendeletek országos nyilvántartásába való bejegyzés továbbra is ingyenes marad. Bár ez kevesek problémája, de a legjelentősebb emelkedés a 200 millió forint feletti ügyértékű okiratok elkészítésénél lesz. Eddig a 10 millió forintnál nagyobb, de 200 millió forintnál kisebb ügyértéknél egységesen 81 700 forintot és a 10 millió forint feletti rész 0,2 százalékát kellett kifizetni. Az új díjstruktúrában 200 milliós ügyérték fölött egy 561 200 forintos, míg 500 millió felett 1,1 milliós alapdíj jár majd a közjegyzőnek, amihez hozzájön az 500 millió felett ügyérték 0,1 százaléka. Az új díjplafont 1 milliárd forintnál húzta meg a jogalkotó.
Szerző
2018.09.24 09:30
Frissítve: 2018.09.24 09:30

Volt idő, amikor Magyarország kért "zsoldosokat”

Publikálás dátuma
2018.09.24 08:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kormánypropaganda szerint elvennék a határőrizet jogát, de nem olyan régen még a magyar kormány kérésére jöttek szlovák, cseh és osztrák rendőrök a határra.
„Brüsszel zsoldosokat akar a magyar határra vezényelni, hogy azok engedjék be a bevándorlókat” – Orbán Viktor és a Fidesz rendszeresen így interpretálja Jean-Claude Juncker által vezetett Európai Bizottság legújabb javaslatát, amelynek lényege, hogy az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex kötelékében egy tízezer fős, gyorsreagálású határőrizeti erőt hoznának létre. Bár a terv is arról szól, hogy ennek bevetését a fogadó ország maga kérhetné, és még ebben az esetben is a fogadó állam parancsnoksága alatt, annak törvényei szerint működnének, a kormányzati propagandát ez nem zavarja. Pedig volt olyan idő, amikor még mi kértünk idegen katonákat a magyar határ őrizetére. Még 2015 őszén számolt be az MTI arról, hogy ötven rendőrt küld Szlovákia Magyarországra, a magyar-szerb határra, miután a pozsonyi kormány jóváhagyta az intézkedést. A szlovákok a kerítés mentén magyar rendőrökkel és katonákkal járőröztek közösen, felszerelésüket és szolgálati autóikat a szlovák belügyminisztérium biztosította. A szlovák belügyminisztérium szerint ők a magyar fél kérésére küldenek rendőröket a magyar-szerb határra. Robert Fico akkori szlovák miniszterelnök pedig azt mondta, csak azért nem katonákat küldtek, mert a törvényi szabályozások miatt sokkal egyszerűbb megoldani a rendőrök kiküldését. Két héttel később a TASR szlovák hírügynökség már azt írta, a szlovák rendőrök több mint 4000 szolgálati órát teljesítettek 157 járőrszolgálat alkalmával, miközben 100 illegális migránst és két embercsempészt tartóztattak fel, illetve – a magyar kollégáikkal – le. Pintér Sándor magyar belügyminiszter az összefogás mintapéldájának nevezte a szlovák rendőrök jelenlétét Magyarországon és a visegrádi együttműködés sikerét méltatta ennek kapcsán. Később, 2015 október 31-én cseh kollégáik is csatlakoztak a kontingenshez, szintén ötvenen.  Intézkedni magyar rendőri felügyelettel, a magyar jog alapján tudnak – írta akkor az MTI, éppen így működne Jean-Claude Juncker elképzelése szerint is az uniós határvédelmi kontingens. Egy évvel később húsz osztrák rendőr is felvonult a magyar-szerb határhoz, majd 2017 áprilisában már arról írt az MTI, hogy „az év végéig meghosszabbítja az osztrák hadsereg a magyar-szerb határon teljesített humanitárius segítségnyújtást”. 2016 novemberében Ausztria egy műszaki századot is küldött a határvédelmi feladatok segítésére, továbbá ötven járművet is biztosított a magyar-szerb határvédelmi munkálatok támogatására. A osztrák katonák szállítási, felderítési és elsősegélynyújtással kapcsolatos feladatokat láttak el. De nem csak fogadtunk, küldtünk is rendőröket külföldre, határvédelemre, először 2017-ben, majd idén áprilisban is utaztak magyar rendőrök Macedóniába és Szerbiába, hogy segítsék a macedón-görög, illetve a szerb-bolgár határ védelmét.
2018.09.24 08:30
Frissítve: 2018.09.24 08:30