Napokra bezárnak a helyi hivatalok

Publikálás dátuma
2018.01.12 06:05
Népszava fotó
Fotó: /

Havonta egy nappal bővülő folytatólagos sztrájkot kezdenek ma az önkormányzati hivatalok dolgozói az alacsony bérek ellen tiltakozva. Közülük 18 ezren tíz éve nem kaptak egy fillér béremelést sem. Bő másfél év leforgása alatt ez a negyedik akció ebben a szférában. Ezek közül a 2016 júniusában tartott első munkabeszüntetés járt némi eredménnyel, de azóta a kormány mindössze arra volt hajlandó, hogy meghallgassa az önkormányzati szövetségek és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) álláspontját, érdemi lépést nem tett, sőt tavaly év végén egyértelműen kijelentette, hogy nem foglalkozik a választás előtt ezzel a kérdéssel. A kitartó érdekvédelmi harc alapja, hogy a települési hivatalokban dolgozók közül 18 ezer ember tíz éve nem kapott egyetlen fillér béremelést sem. Ahol emelkedtek a bérek, ott is csak annyi történt, hogy a település bevételei fedezetet adtak erre, a kormány pedig megengedte, hogy fizessenek saját embereiknek. A szakszervezet három év alatt 50 százalékos béremelésért harcol, amelynek első lépcsője egy azonnali 25 százalékos emelés megvalósítása.

Az MKKSZ egy Magyarországon még szokatlan tiltakozási formát választott, amikor folytatólagos sztrájkot hirdetett meg – egyáltalán nem mellékesen a tagsága nyomására. A helyi hivatalok köztisztviselőinek fogy a türelmük, aki teheti, máshol keres munkát. Tegnapi telefonos körkérdésünkből kiderült, hogy az ország nagy részén a polgármesterek és a jegyzők is támogatják a tiltakozó akciókat, bár ők nem csatlakozhatnak a munkabeszüntetéshez. Mások a Megyei Jogú Városok Szövetségének felhívására inkább a fővárosban töltik a pénteki napot, hogy a kaposvári polgármester, Szita Károly által meghirdetett migránsellenes összefogás konferenciáján vegyenek részt.

A magyar közigazgatás állandóan változik, mert a lakosság igényei is alakulnak, és a technika is fejlődik – ez a Jegyzők Országos Szövetsége elnökének helyzetértékelése. Tóth János szerint mindez a feladatok növekedését jelenti, hiszen a közigazgatást meghatározó jogszabályok napi szinten változnak. Az utóbbi néhány évben mindezek következtében 25-30 százalékkal nőtt a polgármesteri hivatalok dolgozóinak terhelése, ugyanakkor nagyon nagy körben nem tudtak javítani a munkatársak bérén. A nagyvárosok közelében fekvő településeken nagy az elvándorlás, de a távolabbi kistelepüléseken nincs más munkalehetőség, ott maradnak a köztisztviselők alacsony bérért, túlterhelve is. A kétezer fő alatti községekben fokozódik a félelem, hogy azért nem fizet nekik többet a kormány, mert a következő ciklusban - ha nyer a Fidesz - ezeknek a hivataloknak a felszámolására készül. Az elnök hivatalos belügyminisztériumi állásfoglalást nem ismer ezzel kapcsolatban. Tóth János szerint fontos jelzés a sztrájk, de ha a kormány most sem reagál a köztisztviselők követelésére, akkor ez a kérdés legközelebb az év második felében kerülhet terítékre.

Folytatása következik
A mai sztrájkot hétfőn is folytatják a hivatali dolgozók az önkormányzatoknál. Ha a kormány nem reagál az akcióra, akkor február 15-19 között lesz a következő, 3 napos munkabeszüntetés, sőt márciusban még egy nappal növelik a sztrájk idejét, akkor 7-10-e között már 4 nap esik ki a hivatalos ügyintézésből.



2018.01.12 06:05

Amíg Orbán a Honvédség gépével utazott, a katonák bérelt repülővel mentek Irakba

Publikálás dátuma
2018.09.20 10:30

Fotó: Orbán Viktor hivatalos Facebook oldala/
Sajnos tapasztalatlan még a személyzet, így a repülők egyszerre csak kevés embert szállíthatnak a honvédelmi miniszter szerint - csak a kormányfőt és az államfőt.
Hiába vásárolt a kormány már két Airbus A-319-es utasszállítót és egy Dassault Falcon business jetet a Magyar Honvédségnek, az iraki katonai kontingens szokásos váltását 2018. augusztus 28-án mégis egy ukrán bérrepülő segítségével oldották meg - írja a 444.hu.
Az LMP országgyűlési képviselőjének, Demeter Mártának a honvédelmi miniszter, Benkő Tibor ezt azzal indokolta:
"a Magyar Honvédség két A-319-es szállító repülőgépe a hajózó és a repülőműszaki állomány repülési és üzemeltetési tapasztalatainak megszerzéséig korlátozott számú személyt szállíthat".
Egyvalakit biztosan vihetnek: ez Orbán Viktor. Számos korábbi alkalmat követően, a miniszterelnök legutóbb Moszkvába utazott kedden az egyik "nem-kormánygéppel", melyet a Zrinyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében vásárolt a honvédség.
A másikkal ugyanakkor utazott volna Áder János a bukaresti Három Tenger Kezdeményezés találkozójára, ám mint az MTI a Köztársasági Elnöki Hivatalra hivatkozva közreadta, meghibásodás miatt meghiúsult az út. A 444.hu úgy tudja, az aszfalton várakozó kormánygép egy cateringes autóval ütközött: utóbbi felemelt rakománya nekicsapódott a kormánygép ajtajának, amely annyira deformálódott, hogy nem szállhatott fel.
2018.09.20 10:30

Sokszoros áron veszi offshore-cégektől a világörökségi zóna házait az állam

Publikálás dátuma
2018.09.20 08:39
Andrássy út 70.
Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Milliárdokat fizet az állam egy kiskapuk által lyuggatott törvény alapján, és eközben van, hogy egy vagyon tűnik el nyom nélkül. Két nagyon gyanús ingatlanvásárlás miatt követel ÁSZ-vizsgálatot az MSZP.
2017 decembere óta ha valaki el akarja adni a világörökségi zónában álló ingatlanját, akkor azt fel kell ajánlania az államnak, amelynek elővásárlási joga van. A törvény alapján két házat is vett már az állam, milliárdokkal azok korábban becsült értéke fölötti áron, átláthatatlan hátterű cégektől - írja a 444.hu. Az MSZP mindkét esetben az Állami Számvevőszék vizsgálatát követeli.

675 millióra tartották, 3 milliárdot fizetett érte a Miniszterelnökség

Az egyik gyanús ügylet - egyben az első, hogy a kormány élt a világörökségi zónákról szóló törvény szerinti elővásárlási jogával - a Malév volt székházának esete. Az épület a Lánchíd pesti hídfőjének közelében áll az V. kerületben. Az eladó cég 2017-es beszámolója szerint 675,8 millió forint értéken tartotta nyilván az ingatlant. Aztán idén januárban, mikor a házat eladásra kínálták, a Miniszterelnökséget akkoriban vezető miniszter, Lázár János nyilatkozott, hogy élni akar a kormány az elővásárlási jogával, és kész kifizetni a 8,2 millió eurós vételárat. Akkori árfolyamon ez 2,54 milliárd forint volt. Végül megfejelte az árat még egymillió euróval nyáron a már Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség. Ennek nem ismert az oka, de tény, hogy végül az eladó beszámolója szerinti árnál 2,31 milliárd forinttal drágábban, 2,986 milliárdért került az államhoz az épület.
A törvény szerint az elővásárlás esetében az ár úgy derül ki, hogy az eladó benyújt egy szándéknyilatkozatot egy potenciális vevőtől, hogy ennyiért tudná eladni az ingatlant, és ha az állam ennyiért megvenné, akkor viheti. Itt jelentkezik a törvény első nagy hibája: a "vevő" szándéknyilatkozata vagy szerződéstervezete nem kötelezi őt semmire.
Könnyű tehát feltornázni az árakat, és ha a kormányt sikerül ezzel megvezetni - vagy egyéb okai vannak a döntésre - jóval a piaci ár felett lehet túladni az épületen.
Felmerült egy másik probléma is az ügylettel: az eladó cég, az Atrium Estate Kft. fele részben egy Belize-ben bejegyzett offshore cég tulajdonában volt. A magyar törvények szerint az állam viszont nem üzletelhetne nem átlátható tulajdonosi szerkezetű gazdasági társaságokkal. Tóth Bertalan pártelnök feljelentést tett az ügyben, de a XIII. kerületi ügyészség nem indított nyomozást, mert "nem áll a rendelkezésükre" sem az adásvételi szerződés, sem az Atrium Estate átláthatósági nyilatkozata. Ilyet egyébként minden állammal üzletelő cégnek le kell adnia 2011 óta. Amikor Tóth rákérdezett Polt Péternél, hogy miért nem szerzik be ezeket a papírokat a Miniszterelnökségtől, akkor a legfőbb ügyész azt válaszolta, hogy ezeket Tóthnak kellett volna csatolnia a feljelentéséhez. Egy előkészítő eljárás azért elindult, ami jövő februárban hozhat eredményt.

1,64 milliárdra becsülték, 2,9 milliárdot fizetett a kormány

A másik gyanús bevásárlás, amit az MSZP kivizsgáltatna az ÁSZ-szal, egy Andrássy úti épület, a 70-es szám alatt lévő irodaházzá alakított palota, aminek az aljában egy cukrászda is működik. Ezt augusztus elején vásárolta meg a magyar állam, szintén az elővásárlási jogával élve.
9 millió eurót fizettek érte, vagyis akkori árfolyamon 2,9 milliárd forintot. Az eladó a Stena Property (Hungary) Kft. volt, aminek legutóbbi beszámolójában az ingatlanról a következő bejegyzés szerepel: "Az ingatlan értékbecslője által készített kimutatás alapján az épület piaci értéke 2017. 12. 31-én 5.300.000 EUR." Vagyis 4,7 millió euróval - 1,257 milliárd forinttal - kevesebb, mint amennyiért az állam megvette.
A vásárlásról szóló kormányhatározatban végül 4 milliárd forintot különítettek el az épületre, de végül csak 2,9 milliárdot fizettek ki.
Hogy mi lett a többi 1,1 milliárd forinttal, arról nincs hivatalos feljegyzés az MSZP beadványa szerint.
A bevásárlásnál - csak úgy, mint az előző alkalommal - külső jogi segítséget igényelt a kormány. A megbízást - szintén, mint legutóbb - Répássy Róbert ügyvédi irodája kapta meg. Répássy 1998-2018 között fideszes parlamenti képviselő volt, 2010 és 2015 között pedig államtitkár az igazságügyi tárcánál.

Sok a kiskapu

Az elővásárlási jog nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor nem egy ingatlan, hanem az ingatlant birtokló cég cserél gazdát. Így szerzett Andrássy úti ingatlant a törvény hatályba lépése óta Mészáros Lőrinchez és Tiborcz Istvánhoz köthető cég is: hivatalosan üzletrészeket vettek projekt cégekből, nem pedig ingatlant.
(A teljes cikk a 444.hu-n olvasható.)
2018.09.20 08:39
Frissítve: 2018.09.20 09:00