Havonta egy nappal bővülő folytatólagos sztrájkot kezdenek ma az önkormányzati hivatalok dolgozói az alacsony bérek ellen tiltakozva. Közülük 18 ezren tíz éve nem kaptak egy fillér béremelést sem. Bő másfél év leforgása alatt ez a negyedik akció ebben a szférában. Ezek közül a 2016 júniusában tartott első munkabeszüntetés járt némi eredménnyel, de azóta a kormány mindössze arra volt hajlandó, hogy meghallgassa az önkormányzati szövetségek és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) álláspontját, érdemi lépést nem tett, sőt tavaly év végén egyértelműen kijelentette, hogy nem foglalkozik a választás előtt ezzel a kérdéssel. A kitartó érdekvédelmi harc alapja, hogy a települési hivatalokban dolgozók közül 18 ezer ember tíz éve nem kapott egyetlen fillér béremelést sem. Ahol emelkedtek a bérek, ott is csak annyi történt, hogy a település bevételei fedezetet adtak erre, a kormány pedig megengedte, hogy fizessenek saját embereiknek. A szakszervezet három év alatt 50 százalékos béremelésért harcol, amelynek első lépcsője egy azonnali 25 százalékos emelés megvalósítása.
Az MKKSZ egy Magyarországon még szokatlan tiltakozási formát választott, amikor folytatólagos sztrájkot hirdetett meg – egyáltalán nem mellékesen a tagsága nyomására. A helyi hivatalok köztisztviselőinek fogy a türelmük, aki teheti, máshol keres munkát. Tegnapi telefonos körkérdésünkből kiderült, hogy az ország nagy részén a polgármesterek és a jegyzők is támogatják a tiltakozó akciókat, bár ők nem csatlakozhatnak a munkabeszüntetéshez. Mások a Megyei Jogú Városok Szövetségének felhívására inkább a fővárosban töltik a pénteki napot, hogy a kaposvári polgármester, Szita Károly által meghirdetett migránsellenes összefogás konferenciáján vegyenek részt.
A magyar közigazgatás állandóan változik, mert a lakosság igényei is alakulnak, és a technika is fejlődik – ez a Jegyzők Országos Szövetsége elnökének helyzetértékelése. Tóth János szerint mindez a feladatok növekedését jelenti, hiszen a közigazgatást meghatározó jogszabályok napi szinten változnak. Az utóbbi néhány évben mindezek következtében 25-30 százalékkal nőtt a polgármesteri hivatalok dolgozóinak terhelése, ugyanakkor nagyon nagy körben nem tudtak javítani a munkatársak bérén. A nagyvárosok közelében fekvő településeken nagy az elvándorlás, de a távolabbi kistelepüléseken nincs más munkalehetőség, ott maradnak a köztisztviselők alacsony bérért, túlterhelve is. A kétezer fő alatti községekben fokozódik a félelem, hogy azért nem fizet nekik többet a kormány, mert a következő ciklusban - ha nyer a Fidesz - ezeknek a hivataloknak a felszámolására készül. Az elnök hivatalos belügyminisztériumi állásfoglalást nem ismer ezzel kapcsolatban. Tóth János szerint fontos jelzés a sztrájk, de ha a kormány most sem reagál a köztisztviselők követelésére, akkor ez a kérdés legközelebb az év második felében kerülhet terítékre.
