Hivatalosan három hónap, valójában egy – és eldől, hogyan alakul a választás. Az első terminus a köztársasági elnök által kitűzött határidőre rímmel, a második az MSZP kongresszusára. Amennyiben a február eleji szocialista küldöttgyűlésre Karácsony Gergely és Kunhalmi Ágnes kigyúrja az MSZP-t, akkor összeállhat valamiféle ellenzéki konstrukció, vagy éppen választói szinten egyesíthető a baloldal. Ha ez nem sikerül, akkor lesz három töppedt frakciója az oppozíciónak, és egy terebélyes képviselőcsoportja a Fidesznek.
Kívülről nézve megéledt az MSZP – van érdemi kampánya. Hogy a látványhadjárat (például a szocialisták szerdai évadnyitó rendezvénye Zuglóban) csak külső tuning, vagy érdemben megmozdítja a bázist, azt majd a következő közvélemény-kutatások igazolhatják. Karácsony és Kunhalmi mindenesetre hiszi, hogy igen – és ez azért fontos, mert a megerősödő MSZP felé elkezdhet araszolni az LMP is. A legtöbb információ arról szól, hogy a Lehet Más a Politika hajlandó koordinálni több tucat körzetben jelöltjeit az MSZP-vel. Egy ilyen összjáték pedig már kiadná az erő látszatát. Megtámogatná a hitet, hogy leváltható a kormány, és érdemes elfáradni az urnákig. Ez az, ami választói szinten egyesítheti a baloldalt – hiszen a közvélemény-kutatói értelmezésben olyasmi történt, amire a rendszerváltás óta nem volt példa: a párthűséget felülírta a kormányváltás óhaja.