Hivatalos! Megérkezett az értesítés a kvótaperről

Publikálás dátuma
2018.01.12. 10:09
Shutterstock illusztráció.
Hivatalosan is megérkezett az Európai Bizottság keresetlevele az Igazságügyi Minisztériumba (IM) arról, hogy a testület megindítja az eljárást az Európai Bíróság előtt Magyarország ellen az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt - közölte a tárca az MTI-vel. 

Amint megírtuk, január elején megérkezett az Európai Unió Bíróságára az a kereset, amit az Európai Bizottság nyújtott be Magyarország, a Cseh Köztársaság és Lengyelország ellen a menedékkérők EU-n belüli ideiglenes áthelyezéséről szóló jogszabály végre nem hajtása miatt.

A brüsszeli testület december 7-ikén döntött úgy, hogy a luxemburgi székhelyű bíróság elé idézi a három tagállamot, mert megítélése szerint nem adtak kielégítő válaszokat a kérdéseire a fél évvel korábban indított kötelezettségszegési eljárásban.

Az uniós országokat jogszabály, úgynevezett tanácsi határozat kötelezi arra, hogy központilag meghatározott kvóta alapján átvegyenek nemzetközi védelemre szoruló személyeket Görögországból és Olaszországból. Magyarország a 2015. szeptemberében meghozott döntés óta egyetlen menedékkérőt sem fogadott, Lengyelország 2015. decemberében, Csehország pedig 2016. augusztusában állította le a betelepítéseket. Az összes többi tagállam végrehajtott áthelyezéseket, még ha nem is a Brüsszel által meghatározott számban. A két évre szóló program tavaly szeptemberben ugyan véget ért, de az Európai Bizottság mindaddig érvényben lévőnek tekinti, amíg a két frontországban vannak befogadásra váró menedékkérők.

Mint ismeretes, Magyarország és Szlovákia korábban megtámadta a szükséghelyzeti áthelyezésekről szóló tanácsi határozatot az EU bíróságán, mert véleményük szerint a belügyminiszterekből álló tanácsnak nem volt joga kötelező kvótákat kiszabni a tagállamokra. Keresetüket azonban tavaly szeptemberben elutasította a bírói testület, és megállapította, hogy a döntés jogszerű volt és érvényes.

Mivel az Európai Bizottság a kereset benyújtásakor nem kért gyorsított eljárást, az ítélet leghamarabb a jövő tavasszal születhet meg. Lehóczki Balázs, az EU Bíróság magyar sajtóreferense lapunknak azt mondta, hogy a határidők lerövidítéséről akár a bírák is dönthetnek, ha sürgősnek ítélik az ügy lezárását. A bírósági eljárás pénzbüntetéssel is végződhet, ha a három országot elmarasztalja a luxembourgi testület.

Szerző

Vallás és politika

Olvasom, hogy a Fidesz-kormány 2020-ban eucharisztikus kongresszusra készül, ebben is igyekszik a Horthy-rendszert utánozni. Ennél nagyobb baj, hogy a költségek egy részét az oktatásra szánt keretből vonnák el. Ez tökéletesen jellemzi Orbánék szemléletét: a „kiművelt emberfők sokaságát" szükségtelennek és károsnak tartják, helyette a vallás mákonyát részesítik előnyben. A hívő ember ugyanis kevésbé foglalkozik a földi valósággal, a realitásokkal, inkább az égből várja sorsa jobbra fordulását. Orbán nem őszintén hívő ember, emlékezzünk a parlamenti "csuhásozására", de jól felismerte a vallás politikai szerepét, és mai, megjátszott buzgalmával rendszerének stabilitását igyekszik biztosítani. Ehhez az egyházak támogatását is megszerezte, ha nem is olcsón. Szépen ellátta őket ingatlanokkal, iskolákkal, beleszólási joggal sok mindenbe. A katolikusok vezetői – egy-két kivétellel – inkább hallgatnak a kormányfőre, mint a krisztusi szeretet nevében beszélő és cselekvő, s nem a földi hatalmakra figyelő Ferenc pápára. Ady írta: „Én véreim, búsak, szegények, / Tudom én azt, hogy kell az ének, / Kell a zsoltár, kell a fohász, / Kell a hit, de ne higgyetek / Soha a papok istenének".

Vallás és politika

Olvasom, hogy a Fidesz-kormány 2020-ban eucharisztikus kongresszusra készül, ebben is igyekszik a Horthy-rendszert utánozni. Ennél nagyobb baj, hogy a költségek egy részét az oktatásra szánt keretből vonnák el. Ez tökéletesen jellemzi Orbánék szemléletét: a „kiművelt emberfők sokaságát" szükségtelennek és károsnak tartják, helyette a vallás mákonyát részesítik előnyben. A hívő ember ugyanis kevésbé foglalkozik a földi valósággal, a realitásokkal, inkább az égből várja sorsa jobbra fordulását. Orbán nem őszintén hívő ember, emlékezzünk a parlamenti "csuhásozására", de jól felismerte a vallás politikai szerepét, és mai, megjátszott buzgalmával rendszerének stabilitását igyekszik biztosítani. Ehhez az egyházak támogatását is megszerezte, ha nem is olcsón. Szépen ellátta őket ingatlanokkal, iskolákkal, beleszólási joggal sok mindenbe. A katolikusok vezetői – egy-két kivétellel – inkább hallgatnak a kormányfőre, mint a krisztusi szeretet nevében beszélő és cselekvő, s nem a földi hatalmakra figyelő Ferenc pápára. Ady írta: „Én véreim, búsak, szegények, / Tudom én azt, hogy kell az ének, / Kell a zsoltár, kell a fohász, / Kell a hit, de ne higgyetek / Soha a papok istenének".