Egy paksi titokkal kevesebb: egyre nyilvánvalóbb, miről tárgyalt Oettinger Orbánnal

A kormány továbbra is próbálja titkolni, miért jött Günther Oettinger uniós biztos 2016 májusában Budapestre, de a Jávor Benedek EP-képviselő által megszerzett dokumentumok szerint biztosan nem azért, amit az Orbán-kabinet állít.

2016 május 19-én Magyarországra érkezett Günther Oettinger, az Európai Bizottság korábbi energiaügyi biztosa, akihez akkor már a digitális gazdaság ügyei tartoztak. Az utazás vélhetően sokáig emlékezetes marad a biztos számára, mivel utána vizsgálat indult Brüsszelben annak kiderítésére, jogszerűen járt-e el Oettinger, és az EP több frakciója is a lemondását követelte. A biztos ugyanis az uniós lobbilistán nem szereplő (azaz illegális) lobbista, Klaus Mangold magángépén jött, állítása szerint azért, mert csak így tudta megoldani, hogy 19-én este Orbán Viktorral vacsorázzon. Az EP zöld frakciójában ülő Jávor Benedek kikérte a Bizottságtól az összes dokumentumot és információt, amely Günther Oettinger, Orbán Viktor és Klaus Mangold találkozójára vonatkozik. Az aktacsomagból - amelyről a brüsszeli Politico mai online kiadása is beszámol - nem egészen az a történet bontakozik ki, amelyet a biztos és a kormány a megbeszélésekről eddig előadott.

Mint Jávor lapunk kérdésére felidézte, Oettinger hivatalosan azért jött Magyarországra, hogy az önvezető autózás fejlesztésével kapcsolatos magyar eredményekről és szándékokról tájékozódjon. A valóságban azonban az önvezető autók témája csak hetekkel a biztos meghívása után merült föl először a látogatást előkészítő levelezésben. Ráadásul kiderül a papírokból, hogy az egész utazás központi eleme az Oettinger-Orbán vacsora volt, amelyet a biztos olyan fontosnak tartott, hogy magánrepülőgépet vett igénybe a pontos érkezéshez – történetesen a Paks ügyében eljáró német lobbista magángépét. Nem sokkal a megbeszélés után pedig a kormány gyökeresen módosított a paksi tender elhagyása ügyében zajló uniós eljárásban addig képviselt álláspontján (bevezetve egy olyan érvet, amely a német sajtó szerint Oettingertől származik – nevezetesen azt, hogy azért kellett verseny nélkül szerződnünk az oroszokkal, mert technológiai okok miatt csak ők tudnak a jelenlegi atomerőmű mellett új reaktorokat építeni), amit kisvártatva a Bizottság el is fogadott, jóváhagyva a beruházást.

Az iratok tanúsága szerint a magyar kormány 2016 február 2-án hívta meg a volt főbiztost. A terjedelmes levelezés során az autonóm autók témája március 9-én került szóba először, vagyis biztosan nem az volt a meghívás apropója. Egy áprilisi levélben a meghívás tárgya „tanácskozás és konferencia Orbán Viktor miniszterelnökkel” volt, és központi elemként szerepelt benne egy vacsora, illetve lehetőségként egy másnapi rövidebb megbeszélés a magyar kormányfővel (az önvezető autókról ismét nem volt szó). Ezek után a Jávor által az Európai Bizottságtól megkapott papírokban percre pontosan szerepel minden információ Oettinger látogatásáról, a május 19-i vacsoráról viszont csak annak időpontját rögzítik. A paksi atomerőműről egyetlen szó sem esik a találkozó megszervezéséről szóló iratokban.

2016 júliusában a Bundestag egyik zöld képviselője írásban kérdezte meg Oettinger irodáját arról, hogy találkozott-e Klaus Mangold Orbán Viktorral, és szóba került-e közöttük az atomerőmű bővítése. A levélben a zöldek jelezték: megengedhetetlennek tartják, hogy abban az időszakban amikor a Bizottság versenyjogi eljárást folytat a bővítéssel kapcsolatban, az egyik uniós biztos (aki a paksi orosz-magyar szerződés aláírásakor az energiaügyekért felelt), egy olyan lobbista segítségét vegye igénybe budapesti útjához, aki ismerten a vizsgált beruházás elfogadtatása érdekében dolgozik. Válaszlevelében Oettinger irodája arra hivatkozik, hogy a biztos – akinek jelenlegi portfóliójába az európai digitális gazdaság is beletartozik – egy olyan konferenciára kapott meghívást, amely az önvezető autókkal, vagyis a digitális gazdaság egyik fontos ágazatával foglalkozik.

Ez az állítás azonban, mint fentebb jeleztük, nem fedi a valóságot, hiszen amikor Oettingert meghívták, még szó sem volt az önvezető autókról. A válaszlevélben az is szerepel, hogy az atomenergia témája nem volt az Orbánnal folytatott megbeszélés tárgya. Günther Oettinger irodája ugyanakkor nem válaszolt arra a kérdésre, amiért a zöldek levelet írtak; vagyis arra, hogy Klaus Mangold, akinek a magángépével Oettinger Magyarországra érkezett, találkozott-e Orbán Viktorral. Fontos adalék továbbá, hogy a Bizottság máig nem tette nyilvánossá, hogy a tender elmaradása miatt indított eljárásban pontosan milyen döntés született, és a bizottsági döntés részletes indoklását sem publikálták. A magyar kormány pedig Jávor írásbeli kérdése ellenére nem árulta el, átvilágították-e Mangoldot, mielőtt belenézhetett a titkos orosz-magyar szerződésbe, és a lobbistával kötött korábbi (a 2016-os találkozó előtt kötött) szerződéseket sem hozták nyilvánosságra.

Jávor Benedek szerint ahhoz, hogy ebben az ügyben az Orbán-kormánynak higgyünk a tényekkel szemben, azt kellene elfogadnunk, hogy Günther Oettinger volt energiaügyi biztos Klaus Mangold paksi lobbista gépén jött ugyan Magyarországra, de sem a gépen Mangold és Oettinger között, sem az érkezés estéjén Orbán Viktorral elköltött vacsora során nem merült fel Paks témája. Ehhez - ahogyan a párbeszéd EP-képviselője fogalmazott - „az enyémnél sokkal nagyobb képzelőerő kell”.