Áttörés Németországban: bajba kerülhetnek Orbánék

Publikálás dátuma
2018.01.12 12:49
FOTÓ: JOHN MACDOUGALL / AFP
Fotó: /
Megállapodott a további négy évig tartó kormányzati együttműködésről a CDU/CSU és az SPD. A tényleges programról szóló tárgyalások ezután kezdődnek el.

A német uniópártok és a szociáldemokraták megállapodtak a nagykoalíció folytatásáról. Egy 28 oldalas dokumentumban rögzítették azokat a legfőbb alapelveket, amelyek a tényleges kormányprogram alapjául szolgálhatnak. A megállapodást még a szociáldemokraták jövő heti, január 21-én esedékes rendkívüli kongresszusán is jóvá kell hagynia a mintegy hatszáz küldöttnek. Amennyiben ez az akadály is elhárul, következhetnek a koalíciós tárgyalások.

A megegyezés az utolsó pillanatig nyitott volt. Még a kora reggeli órákban is azt jelentették a német hírközlő szervek, hogy távolinak tűnik az egyezség. Eredetileg ugyan csütörtök estére kellett volna felszállnia a fehér füstnek, ám a határidőt meg kellett hosszabbítani.

Az uniópártok küldöttsége egyhangúan adta áldását a megállapodásra. Eredetileg az SPD megbízottjai azt közölték, még el tudnak képzelni bizonyos javításokat, később azonban ők is áldásukat adták a megállapodásra. Martin Schulz, a szociáldemokraták elnöke azt közölte, „nagyszerű eredményeket” értek el. Ezért arra kéri a küldötteket, adjanak zöld utat a nagykoalíciós tárgyalások megkezdéséhez. Horst Seehofer, bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke reményét fejezte ki, hogy húsvétig feláll az új kabinet. Egyben „rendkívül elégedettnek” mondta magát a dokumentummal kapcsolatban. Kifejtette, jelezni kívánták, hogy megértették a választók üzenetét. (A tavaly szeptemberi választáson történelmi összevetésben is nagyon rosszul szerepeltek az uniópártok és a szociáldemokraták, s azóta is lefelé araszol népszerűségi mutatójuk.)

Az Európai Unió szempontjából is rendkívül fontos dokumentum született. A pártok ugyanis megállapodtak abban: javítani kívánják az EU pozícióit. „Erősebbé akarjuk tenni pénzügyileg is az EU-t, hogy jobban eleget tehessen feladatainak. Erről már a következő több éves uniós költségvetés megszerkesztésekor is gondoskodni fogunk” - szerepel a papírban. Arról ugyan egyelőre nincs szó, hogy az egyes uniós államok támogatását összekössék-e az EU alapnormáinak tiszteletben tartásával, ám erről már a tényleges koalíciós tárgyalások során részletesen is szó eshet. Mindez azt sejteti: nehéz helyzetbe kerülhet a magyar kormány, ha létrejön az új nagykoalíció.

Angela Merkel kancellár azt közölte, a megállapodás „új kezdet Európa számára”. Martin Schulz pedig azt emelte ki, hogy a tárgyalások kezdetétől fogva arra törekedtek: a megállapodásban különös hangsúllyal szerepeljenek az EU-t érintő kérdések. Az Európáról szóló fejezet lendületet adhat Európának – emelte ki.

A kancellár azt mondta, „komolyan dolgozunk azon, hogy a következő tíz, tizenöt évben is jó legyen Németországban élni”. Mint megjegyezte,a digitális témákban valamelyest „fel kell gyorsulniuk”.

A dokumentum előirányozza, hogy évente 180-220 ezer menekültet engednek az ország területére, ez utóbbinál több bevándorló nem jöhet be az országba. Ez komoly engedmény a jobboldal számára, bár az utóbbi évben – a Törökországgal 2016-ban megkötött megállapodásnak és a balkáni útvonal lezárásának köszönhetően - már nem érte el a 200 ezret a Németországba érkezett bevándorlók száma, így a felső határ kitűzése nem jelent súlyos kockázatot a szociáldemokraták részéről.

Ami a menekültek családegyesítési programját illeti, ideiglenes megoldásként havonta ezer menekült hozzátartozó számára teszik lehetővé, hogy csatlakozzon a smár Németországban élő családtagjához.

A koalíció nem tervez adóemelést. Ez szintén komoly fegyvertény az uniópártok számára, hiszen eredetileg az SPD azt követelte, hogy a legjobban keresők adóterheit 42-ről 45 százalékra emeljék fel. Ez volt az egyik legvitatottabb kérdés a tárgyalópartnerek között.

Ami a betegbiztosítást illeti, ennek összegét egyenlő arányban finanszírozzák a munkaadók és a munkavállalók. A gazdasági élet szereplői szerint ez a rendszer összességében mintegy 5 milliárd euró plusz terhet jelent a munkaadók számára, ez pedig a növekedésre is kihathat. A megállapodás szerint az alkalmazottak által fizetett járulékos költségeket felszámolják.

Hírek szerint az uniópártok és az SPD vezetése megegyezett a szolidaritási adó fokozatos, összesen 10 milliárd euró értékű csökkentéséről a 2021-es esztendőig. Jelentősen csökkentik a glifozát tartalmát a növényvédő szerekben. Egyetértettek abban, teljesen ki kell vonni a forgalomból azon anyagokat, amelyek glifozátot tartalmaznak.

Emelik a német iskoláknak szánt támogatásokat is.

Szerző
2018.01.12 12:49
Frissítve: 2018.01.12 19:01

Erőszakvád a múlt ködéből

Publikálás dátuma
2018.09.24 18:00
Brett Kavanaugh
Fotó: AFP/ SAUL LOEB
Tiltakozási hullámot váltott ki a hét végén Donald Trump azzal, hogy provokatív megállapításokat tett a főbírójelöltjét szexuális erőszakoskodással vádoló nőre.
A #WhyIDidntReport (MiértNemJelentettem) Twitter-hashtag alatt több tízezren fejezték ki szolidaritásukat Christine Blasey Ford pszichológus professzornővel, aki azt állítja, hogy Brett Kavanaugh, akit az elnök az amerikai Legfelső Bíróság tagjának jelölt, több mint három évtizeddel ezelőtt, még a nyolcvanas évek első felében, egy diákbulin megpróbálta őt megerőszakolni. Az erősen konzervatív megnyilvánulásairól ismert Kavanaugh tagadja az állítást. Trump most nyilvánosan megkérdőjelezte Ford szavahihetőségét, és azzal a szemrehányással illette, hogy az állítólagos esetet azonnal jelentenie kellett volna. Erre a közösségi médiafelületeken tömegesen szólaltak meg azok, akik a nő pártjára álltak, és sokan osztották meg saját fájó személyes emlékeiket, olyan eseteket, hogy ők maguk is átéltek hasonló visszaéléseket, amiről sokáig hallgattak – ki félelemből, ki szégyenérzetből, ki azért, mert kételkedett abban, hogy hinni fognak neki, vagy történetesen azért, mert az erőszaktevő a családhoz tartozott, esetleg hatalmi pozícióban levő ember volt.  A Washington Post hasábjain megszólalt Patti Davis, Ronald Reagan néhai amerikai elnök lánya, aki most 65 éves. Beszámolt arról, hogy negyven évvel ezelőtt vele szemben is visszaélést követett el egy zenei impresszárió az irodájában. Erről évtizedekig nem beszélt senkinek. Magányosnak érezte magát, szégyenkezett, és egyáltalán nem csodálkozik azon, hogy mostanáig Christine Blasey Ford is hallgatott.  Az ügy önvallomásra késztette Ashley Judd színésznőt is, aki azt írta: hét éves volt, amikor először megerőszakolták, és amikor ezt elmondta az első adódó felnőttnek, azt a választ kapta, hogy „de hisz az egy olyan rendes idős úriember, biztosan nem úgy értette”. „Amikor 15 éves koromban újra megerőszakoltak, már csak a naplómnak meséltem el” – tette hozzá.  Az amerikai szenátus a tervek szerint a közeljövőben erősítené meg tisztségében az elnök által jelölt Kavanaugh bírót. Mielőtt azonban ezt megtenné, meg kívánja hallgatni mindkét felet. Forddal napok óta alkudoznak a kulisszák mögött a meghallgatás időzítéséről és módjáról, illetve a Ford által állítólag szabott – részleteiben a nyilvánosság előtt nem ismert - feltételekről. A legfrissebb értesülések szerint a meghallgatásra most csütörtökön kerülhet sor.  A Fehér Ház szóvivőnője szerint a pszichológusnő újabb és újabb feltételeket támasztott a meghallgatás elé, miközben a főbírójelölt minden további nélkül kész válaszolni a kérdésekre. A színfalak mögött alighanem sokkal több konkrétum hangzik el, mint a nyilvánosság előtt: a Fehér Ház szóvivőnője azt is tudni véli, hogy az ominózus diákbuli egykori résztvevői közül senki nem hallott semmit az állítólagos erőszakoskodásról.  Az ügynek külön jelentőséget ad, hogy november 6-án az Egyesült Államokban újraválasztják a szenátus egyharmadát és a teljes képviselőházat. Az amerikai média szerint Trump tanácsadói ebben a helyzetben óvatos távolságtartást javasoltak az elnöknek, aki azonban csak péntekig bírta megfogadni a tanácsot. Aznap már több Twitter-bejegyzésben követelte Fordtól, hogy támassza alá a vádjait, és gúnyosan írt arról, hogy a nő, „drágalátos szüleivel” együtt bizonyára azon melegében a bűnüldöző hatóságokhoz fordult. Pontos dátum és helyszín közlésére szólította fel Christine Blasey Fordot.  Az amerikai média úgy spekulál, hogy a demokraták Ford vádjaira hivatkozva megpróbálhatják elhúzni Kavanaugh szenátusi megerősítését a novemberi választás utáni időszakig. Ha pedig a szenátusban a választás nyomán esetleg az ő javukra billen át a mérleg, akkor meg is akadályozhatják az őskonzervatívnak tekintett Kavanaugh hivatalba lépését.  Az Egyesült Államokban az alkotmánybírósági szerepkört is ellátó Legfelső Bíróság kilenc tagját életre szólóan nevezik ki. A mindössze 53 éves Kavanaugh hivatalba lépésével nagy valószínűséggel hosszú évekre – akár évtizedekre – biztosított lenne a testületben a konzervatív többség.   
2018.09.24 18:00
Frissítve: 2018.09.24 18:19

Amint kiengedték Putyin ellenfelét, azonnal újra őrizetbe vették

Publikálás dátuma
2018.09.24 16:05

Fotó: AFP/ Vasily MAXIMOV
A rendőrök ott vártak rá a büntetés-végrehajtó intézet kapujában.
Azonnal újra őrizetbe vették Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust, amint hétfőn kiengedték egy moszkvai fogdából - írja az Euronews. Itt 30 napos "adminisztratív letartóztatását" töltötte - melyhez fűződően, egy kihallgatás közben valahogy eltört a politikus egy ujja -, amiért megszegte nyilvános politikai megmozdulások megszervezésére vonatkozó előírásokat.
Navalnij sajtósa azt írta twitterüzenetben: az ellenzéki aktivistát egy rendőrállomásra szállították, és valószínűleg megbírságolják, vagy 20 napra ismét fogdába zárják.
Navalnij egyik politikai szövetségese, Leonyid Volkov szerint a politikust most a korábbihoz hasonló címen vették ismét őrizetbe, de ezúttal egy szeptember 9-i megmozdulás miatt, amelyet a nyugdíjkorhatár emelése ellen szerveztek.
A nyugdíj-téma Oroszországban pártszimpátiától függetlenül sokakat felháborít, a lakosság 80 százaléka ellenzi. Vlagyimir Putyin 2005-ben ugyan még azt mondta, hogy sosem folyamodna a korhatár emeléséhez, ám újabban a születéskor várható életkor szintjére viszi azt fel.
2018.09.24 16:05